adozona.hu
EH 2001.462
EH 2001.462
Ha ugyanaz a személy gazdasági társaságnál egyéb jogviszony keretében ellátott ügyvezetői tisztsége mellett eltérő (pl. kútkezelői) feladatra szóló munkaviszonyban áll, utóbbi jogviszonyában a munkáltatói jogkört nem a taggyűlés gyakorolja [Mt. 74. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az alperes gazdasági társaságnál ügyvezetői tisztséget látott el, emellett kútkezelő munkakörre munkaviszonyban is állt.
Az alperes másik ügyvezetője a felperes munkaviszonyát 2000. február 12-én, 2000. április 1-jével rendes felmondással megszüntette.
A felperes a keresetében a taggyűlés kizárólagos hatásköre figyelmen kívül hagyásával tett jognyilatkozatot jogellenesnek tartotta, ezért keresetet indított az alperes ellen munkaviszonyának helyreállítása és egyéb igények iránt.
...
EH 2001.462 Ha ugyanaz a személy gazdasági társaságnál egyéb jogviszony keretében ellátott ügyvezetői tisztsége mellett eltérő (pl. kútkezelői) feladatra szóló munkaviszonyban áll, utóbbi jogviszonyában a munkáltatói jogkört nem a taggyűlés gyakorolja [Mt. 74. §].
A felperes az alperes gazdasági társaságnál ügyvezetői tisztséget látott el, emellett kútkezelő munkakörre munkaviszonyban is állt.Az alperes másik ügyvezetője a felperes munkaviszonyát 2000. február 12-én, 2000. április 1-jével rendes felmondással megszüntette.
A felperes a keresetében a taggyűlés kizárólagos hatásköre figyelmen kívül hagyásával tett jognyilatkozatot jogellenesnek tartotta, ezért keresetet indított az alperes ellen munkaviszonyának helyreállítása és egyéb igények iránt.
A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetnek helyt adott. A tényállás szerint a felperes az alperes tagja, továbbá munkavállalója is volt. Ezért a Gt. 150. § (1) bekezdés g) pontja szerint a munkaviszonyának megszüntetése a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozott. Ebből következően az ügyvezető által kiadott rendes felmondás - mivel nem a munkáltatói jogkör gyakorlójától származott - jogellenes, ezért a munkaügyi bíróság az Mt. 100. § (1) és (6) bekezdésében foglaltak szerint marasztalta az alperest.
Az ítélet ellen a felperes a marasztalási összeg felemelése, az alperes a kereset teljes elutasítása iránt fellebbezést nyújtott be.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította.
A megyei bíróság a Gt. 150. § (1) bekezdés g) pontját és az alperes alapító okirata 12/g, valamint szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) 6/e pontját úgy értelmezte, hogy a taggyűlés hatáskörébe az ügyvezető munkaviszonyának megszüntetése akkor tartozik, ha ebben a jogviszonyban látja el az ügyvezetői tisztséget. Mivel a felperes másik munkakört látott el munkaviszonyban, a másik ügyvezető által kiadott rendes felmondás nem jogellenes.
A felperes a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése és új eljárásra utasítása iránt nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, mivel a jogerős ítéletet a Gt. 150. § (1) bekezdés g) pontjába ütközőnek találta. Álláspontja szerint a jogszabály nem tesz különbséget a taggyűlés hatásköre tekintetében aszerint, hogy az ügyvezető ezt a munkakört, vagy egy másikat lát el munkaviszonyban. Az tehát a lényeges, hogy a munkaviszony fennáll-e az ügyvezetői tisztség mellett, vagy sem. Utalt arra is, hogy az SZMSZ II. fejezet 6/e pontja korlátozás nélkül utalja a taggyűlés hatáskörébe a tagok munkaviszonyának megszüntetését.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. Érvelése szerint - egyebek mellett - a Gt. 30. §-a szerint is a másodfokú bíróság jogi álláspontja a helytálló, továbbá nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a felperes ügyvezetői tisztsége jelenleg is fennáll.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felek a felperes jogviszonyait úgy határozták meg, hogy a munkaviszonya az ügyvezetői tisztségétől elkülönült azáltal, hogy a munkaköre nem ügyvezető, hanem kútkezelő volt. Emiatt munkavállalóként a munkáltatói jogkört gyakorló felette nem a taggyűlés, hanem az SZMSZ II. fejezet 6/e pontja szerint az ügyvezető volt. E tények alapján helyesen állapította meg a másodfokú bíróság a munkáltatói jogkört gyakorlóként K. B. ügyvezető hatáskörét a felperes kútkezelői munkakörre fennállt munkaviszonya rendes felmondással való megszüntetésére, és helytálló a következtetés a jognyilatkozat jogellenességének hiányáról is.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a másodfokú bíróság a logika szabályai és az életszerűség alapján is helyesen értelmezte a Gt. 150 § (1) bekezdés g) pontját, a taggyűlés hatásköre az ügyvezető munkaviszonyának megszüntetésére csak akkor áll fenn, ha e tisztségét látja el munkaviszonyban. A törvényt nem lehet kiterjesztően értelmezni arra az esetre, ha a munkaviszonyt a felek nem az ügyvezetői tisztség ellátására, hanem valamely ettől eltérő munkakörre hozták létre. A felperes tehát tévesen hivatkozott a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy az ügyvezetők felett a munkáltatói jogkört a taggyűlés gyakorolja, ez a hatáskör csak akkor van meg, ha az ügyvezetői tisztségre a felek munkaviszonyt is létesítettek.
A kifejtettek miatt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (1) bekezdés alapján a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv. I. 10. 362/2001. sz.).