adozona.hu
EH 2001.459
EH 2001.459
A szakszervezet jognyilatkozatának a bíróság ítéletével való utólagos pótlása a rendes felmondást nem teszi jogszerűvé, mert a szakszervezet választott tisztségviselője munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetése esetén a közvetlen felső szerv egyetértésének előzetesnek kell lennie [Mt. 28. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1988. február 1-jétől rendszerszervező munkakörben fennállt munkaviszonyát az alperes az 1997. április 14-én kelt rendes felmondással megszüntette átszervezésre hivatkozással.
A felperes keresetében - egyebek mellett - a felettes szakszervezet egyetértésének hiánya miatt kérte a felmondás jogellenességének megállapítását és az alperesnek az Mt. 100. §-a szerinti marasztalását.
A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította a rendes felmondás jogellenességét és az alperest kötelezt...
EH 2001.459 A szakszervezet jognyilatkozatának a bíróság ítéletével való utólagos pótlása a rendes felmondást nem teszi jogszerűvé, mert a szakszervezet választott tisztségviselője munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetése esetén a közvetlen felső szerv egyetértésének előzetesnek kell lennie [Mt. 28. § (1) bek.].
A felperes 1988. február 1-jétől rendszerszervező munkakörben fennállt munkaviszonyát az alperes az 1997. április 14-én kelt rendes felmondással megszüntette átszervezésre hivatkozással.A felperes keresetében - egyebek mellett - a felettes szakszervezet egyetértésének hiánya miatt kérte a felmondás jogellenességének megállapítását és az alperesnek az Mt. 100. §-a szerinti marasztalását.
A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította a rendes felmondás jogellenességét és az alperest kötelezte elmaradt munkabér, annak kamata, valamint végkielégítés és perköltség megfizetésére.
A munkaügyi bíróság megállapította; hogy a felperes az alperesnél működő C. Szakszervezet választott tisztségviselőjeként tevékenykedett és a felettes szakszervezeti szerv az alperesnek a megkeresésére a felperes munkaviszonyának rendes felmondással való megszüntetéséhez az előzetes egyetértést előbb 1997. április 8-án, majd pedig április 16-án - ismételten - megtagadta. Az alperes ennek ellenére a rendes felmondást 1997. április 14-én kiadta. A munkaügyi bíróság jogi álláspontja szerint az előzetes egyetértés nélkül kiadott felmondás az Mt. 28. §-ába ütközött, az intézkedés tehát emiatt jogellenes. A munkaügyi bíróság az álláspontját a másodfokú bíróságnak az eljárás felfüggesztését elrendelő végzését hatályon kívül helyező és az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására utasító végzésére alapozta. Ebben a másodfokú bíróság kifejtette, hogy a felettes szakszervezeti szerv jognyilatkozatának pótlása iránt indított per annak eredményessége esetén sem teszi jogszerűvé a korábban kiadott rendes felmondást, ezért a Pp. 152. § (2) bekezdése szerinti előzetes kérdés hiányában az eljárás felfüggesztése az eljárási szabályok lényeges megsértésével történt.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróságnak a rendes felmondás jogellenességét megállapító ítéletét annak helyes indokaira hivatkozással a jogalap tekintetében helybenhagyta, majd az öszszegszerűség tekintetében hozott ítéletével a felperes keresetfelemelésére tekintettel az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta és az alperest a felemelt kereset szerint marasztalta elmaradt munkabérben, végkielégítésben, karácsonyi többlettjuttatásban, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
Az alperes a másodfokú bíróság közbenső ítélete, ítélete és végzése ellen, azok hatályon kívül helyezése iránt felülvizsgálati kérelemmel élt.
Az alperes álláspontja szerint a felettes szakszervezet az egyetértését megfelelő indok nélkül, az Mt. 4. §-ába ütköző módon tagadta meg. A szakszervezeti jognyilatkozat pótlása iránt időközben indított perben hozott még nem jogerős ítéletével a munkaügyi bíróság pótolta az elmaradt jognyilatkozatot, amit a szakszervezet előzetes egyetértő nyilatkozatának kell tekinteni. Ennek a pernek a jogerős befejezéséig a rendes felmondás jogellenessége iránti pert a Pp. 152. §-ának (2) bekezdése alapján fel kellett volna függeszteni.
A Legfelsőbb Bíróság elrendelte az ugyanazon felek között folyamatban lévő eljárások együttes eldöntés végett való egyesítését.
A felperes az egyesített eljárásban benyújtott felülvizsgálati ellenkérelmében a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős határozatok hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A perben megállapított tényállás szerint a felperes szakszervezeti tisztségviselő volt és az alperes 1997. április 14-én az Mt. 28. §-ának (1) bekezdésében előírt előzetes szakszervezeti egyetértés nélkül szüntette meg a munkaviszonyát rendes felmondással.
Helytállóan állapította meg a rendes felmondás jogellenességének jogkövetkezményei iránt indított perben hozott közbenső ítéletében a másodfokú bíróság, hogy a szakszervezet jognyilatkozatának a bíróság ítéletével való utólagos pótlása a rendes felmondást nem teszi jogszerűvé. Az Mt. 28. §-ának (1) bekezdéséből következően ugyanis a szakszervezet választott tisztségviselője munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetéséhez a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv részéről beszerzett egyetértésnek előzetesnek kell lennie. Az egyetértés meg nem adása esetén és a jogbiztonság követelményének az a törvényi értelmezés felel meg, amely a munkáltató által a szakszervezet ellen előterjesztett kereset jogerős elbírálása előtt nem tekinti jogszerűnek a rendes felmondást. Téves tehát az alperesnek az előzetes egyetértés megtagadása miatt indult munkaügyi perben hozott jogerős ítélet "visszamenőleges hatályára" vonatkozóan kifejtett perbeli álláspontja. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság közbenső ítéletét és ítéletét hatályában fenntartotta.
A kifejtettekből következően a rendes felmondás jogellenessége jogkövetkezményei iránt indított perben a per eldöntése nem függött olyan előzetes kérdés elbírálásától, amelynek tárgyában más bírósági eljárás folyamatban volt. A Pp. 152. §-ának (2) bekezdésében foglaltak megsértését ezért a felülvizsgálati kérelem tévesen panaszolta.
A per tárgyalásának felfüggesztése körében a másodfokú bíróságnak a munkaügyi bíróság végzését hatályon kívül helyező végzése ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 271. §-ának (1) bekezdés a) pontja alapján hivatalból elutasította, mivel a Pp. 270. §-ának (2) bekezdése kizárja a felülvizsgálatot. (Legf. Bír. Mfv. I. 10. 290/1999. sz.).