adozona.hu
EH 2000.360
EH 2000.360
A "nemzeti helytállásért" megnevezésű pótlék a munkáltató kártérítési kötelezettsége összegének megállapításánál kártérítést csökkentő tényezőként nem vehető figyelembe [173/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 5. § (5) bek., 7. §, Mt. 182. § b) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az alperes szakcsoportjának tagjaként munkavégzés közben 1985. október 26-án balesetet szenvedett. Ezzel összefüggésben az alperest a bíróság 1990. június 1-jétől havi 1581 forint kártérítési járadék megfizetésére kötelezte.
A felperes a kártérítési járadék felemelése iránt élt keresettel.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A munkaügyi bíróság megállapította, hogy az alperes beadványa szerint alperesnél bérfejlesztés nem történt. A más munkáltatóná...
EH 2000.360 A "nemzeti helytállásért" megnevezésű pótlék a munkáltató kártérítési kötelezettsége összegének megállapításánál kártérítést csökkentő tényezőként nem vehető figyelembe [173/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 5. § (5) bek., 7. §, Mt. 182. § b) pont].
A felperes az alperes szakcsoportjának tagjaként munkavégzés közben 1985. október 26-án balesetet szenvedett. Ezzel összefüggésben az alperest a bíróság 1990. június 1-jétől havi 1581 forint kártérítési járadék megfizetésére kötelezte.A felperes a kártérítési járadék felemelése iránt élt keresettel.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A munkaügyi bíróság megállapította, hogy az alperes beadványa szerint alperesnél bérfejlesztés nem történt. A más munkáltatónál megvalósult tényleges bérfejlesztés figyelembevételére a bíróság nem látott lehetőséget (Mt. 184. § (3) bekezdés). Ezért a felperes járadékemelés iránti keresetét megalapozatlannak találta.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével első fokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú bíróság megállapította, hogy felperes 1996. november 1-jétől nemzeti helytállásáért elnevezésű pótlékban részesül.
Hangsúlyozta, hogy a felperes a másodfokú eljárásban sem tudta bizonyítani, hogy az évekig felszámolási eljárás alá vont alperesnél 1996. szeptember 16-a előtt átlagbéremelés lett volna. A másodfokú bíróság szerint mivel a fenti pótlékot a kártérítési összeg kiszámításánál figyelembe kell venni (Mt. 182. § b) pont), nem bizonyított, hogy a felperes tényleges jövedelme az elérhető keresetnél alacsonyabb lenne, ami a kártérítési járadék felemelését megalapozná.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet "megváltoztatását" és a kereseti kérelmének helyt adó határozat hozatalát kérte. Sérelmezte, hogy az eljárt bíróságtól, KSH-tól beszerzett adatokat nem vették figyelembe igénye elbírálásánál. Vitatta továbbá, hogy a részére folyósított nemzeti helytállásért elnevezésű pótléknak a járadék összege szempontjából jelentőséget lehetne tulajdonítani.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős bírói ítélet hatályában való fenntartására irányult.
Felülvizsgálati kérelem alapos.
A felperes javára az alperes által fizetendő járadékot megállapító jogerős határozat figyelembe vette, hogy a felperest foglalkoztató szakcsoport az alperesnél 1986 decemberében megszűnt. Ennélfogva a felperes máshol vállalható munkával elérhető jövedelmét a KSH által hivatkozott segédmunkási kereset alapulvételével állapította meg, és ebből kiindulva határozta meg a járadék összegét.
Az előbbieket a járadék felemelésére irányuló igény elbírálásánál az eljárt bíróságok tévesen hagyták figyelmen kívül, holott a perben az alperes maga is a felperes keresetének elutasítását arra hivatkozva kérte, hogy bérfejlesztés 1996. január 15-éig azért nem volt a szövetkezetnél, mert felszámolás alatt állt, és alkalmazottai nem voltak. Ezért a kártérítési járadék módosításának alapjául szolgáló munkabér növekedésénél - ugyan így, mint a járadék megállapításánál - a felperes munkakörében a KSH adatai szerint megvalósult átlagos éves bérfejlesztést kellett volna 1991. évtől évente megállapítani, és ennek megfelelően a járadék alapjául szolgáló havi 7000 forintos átlagkeresetet a járadék összegét az Mt. 182. §-a szerint meghatározni.
A nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék - figyelemmel annak a jogszabályban meghatározott kitüntetésekhez kapcsolódó, a nyugellátástól elkülönítetten kezelt voltára és fedezésére [173/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdés, 7. §] - nem minősül a társadalombiztosítás kereteiben járó, az Mt. 182. §-a b) pontja szerint a kártérítés összegének kiszámításánál levonandó ellátásnak. A másodfokú bíróság ezért is megalapozatlanul jutott arra a következtetésre, hogy nem bizonyított a felperes - egyébként meg nem határozott - elérhető keresete és tényleges jövedelme közötti eltérésből adódó jövedelemcsökkenés.
A kifejtettekre tekintettel a másodfokú bíróság a felperes a keresetének elutasítását megalapozatlanul, tehát jogszabálysértően hagyta helyben.
Ezért a Legfelsőbb bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet - az elsőfokú bíróság ítéletének is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot - a fent kifejtettek szerint a tényállás kiegészítése érdekében - új eljárás és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.721/1999. sz.)