adozona.hu
EH 2000.357
EH 2000.357
A teljes kártérítési kötelezettsége miatt a munkáltató köteles megfizetni a károsult munkavállalónak azt a kárát, ami az egyösszegű (utólagos) keresetveszteség megfizetése - magasabb adósáv alkalmazása - miatt keletkezett. Önmagában a kamat miatt bekövetkezett személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség a kártérítési igényt nem alapozza meg [Mt. 174. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1989. november 9-én elszenvedett balesetéből eredő károk megtérítése iránt indított munkaügyi pert az alperes ellen. A munkaügyi bíróság és a megyei bíróság ítéletével megállapította az alperesnek az üzemi balesetért való felelősségét, és az alperest kártérítés megfizetésére kötelezte.
A felperes a később felmerült további kárai megtérítése iránt benyújtott kereset folytán a munkaügyi bíróság ítéletével részben helyt adott, és kötelezte az alperest 1995-től kezdődő időre járadékkü...
EH 2000.357 A teljes kártérítési kötelezettsége miatt a munkáltató köteles megfizetni a károsult munkavállalónak azt a kárát, ami az egyösszegű (utólagos) keresetveszteség megfizetése - magasabb adósáv alkalmazása - miatt keletkezett. Önmagában a kamat miatt bekövetkezett személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség a kártérítési igényt nem alapozza meg [Mt. 174. § (1) bek.].
A felperes 1989. november 9-én elszenvedett balesetéből eredő károk megtérítése iránt indított munkaügyi pert az alperes ellen. A munkaügyi bíróság és a megyei bíróság ítéletével megállapította az alperesnek az üzemi balesetért való felelősségét, és az alperest kártérítés megfizetésére kötelezte.A felperes a később felmerült további kárai megtérítése iránt benyújtott kereset folytán a munkaügyi bíróság ítéletével részben helyt adott, és kötelezte az alperest 1995-től kezdődő időre járadékkülönbözet, elmaradt VGM jövedelem, továbbá az "adóságok változása miatt" 64 460 forint kártérítés megfizetésére, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
Az első fokú ítélet ellen mindkét fél fellebbezett. A felperes további 151 949 forint kártérítés és késedelmi kamata megfizetésére kérte az alperest kötelezni amiatt, hogy a jogerős ítélet alapján kifizetett járadékkülönbözet késedelmi kamata után ilyen mértékű adót kellett fizetnie, így a Ptk. 301. §-ában előírt 20%-os mértékkel szemben mintegy 8%-kal kisebb mértékű késedelmi kamathoz jutott.
Az alperes a fellebbezésében - egyebek mellett - az adókülönbözetből adódó 64 460 forint kártérítés tekintetében kérte az első fokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását.
A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és az alperest további kártérítésként 151 949 forint és kamat megfizetésére kötelezte.
A másodfokú bíróság osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját abban, hogy a felperes az üzemi balesete alapján járó elmaradt jövedelmet - a keresetveszteségi járadékot - nem havonta, hanem a munkaügyi perben hozott jogerős ítélet folytán utóbb egy összegben kapta meg, emiatt magasabb személyi jövedelemadó sávba esett, az alperes tehát az ebből eredő különbözetet, mint kárt az Mt. 174. § (1) bekezdése és 177. § (1) bekezdése alapján köteles megtéríteni.
A baleseti kártérítés után járó késedelmi kamat adókötelezettségéből adódó követelést illetően - az első fokú bíróság elutasító álláspontjával szemben - megállapította, hogy a különbözetet az alperes kártérítésként köteles megfizetni.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében az első és másodfokú ítéletnek az adófizetési kötelezettséggel kapcsolatos igénynek helyt adó és a jogerős ítéletnek a késedelmi kamat adókötelezettségéből eredő kártérítésre vonatkozó rendelkezése hatályon kívül helyezését kérte. Az alperes álláspontja szerint nincs jogszabályi lehetőség az "adójogszabályok következményei áthárítására". Az eljárt bíróságok semmilyen elvi magyarázatát nem adták annak, hogy miért terjeszkedtek túl "a jogszabály adta lehetőségeken". Ennek alátámasztására az alperes hivatkozott az szja törvények az adóév, a jövedelem és a bevétel fogalmát meghatározó szabályára. A késedelmi kamat adókötelezettsége miatt pedig azért nem járhat kártérítés, mivel a "reparációt" jelentő kamat adókötelezettsége nem ad alapot újabb kártérítésre. Ellenkező esetben a felperes ugyanis adóköteles jövedelemhez jut.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint részben alapos.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a felperes elmaradt jövedelmének egy összegű megfizetése miatt jelentkező magasabb személyi jövedelemadó és a késedelmes kifizetéséből eredő kamat adókötelezettsége alapján járó kártérítés jogalapját vitatta. A munkügyi bíróság által beszerzett igazságügyi könyvszakértői véleményen alapuló összegszerűség a perben nem volt vitás.
A jogerős ítélet helytállóan indult ki abból, hogy az Mt. 174. §-ának (1) bekezdése és 177. §-ának (1) bekezdése alkalmazásának szempontjából a baleseti kártérítés körében az elmaradt jövedelem tekintetében az utólagos egy összegű (összevont kifizetés miatt a felperes a személyi jövedelemadózásról szóló 1995. évi CXVII. törvényben meghatározottak szerint magasabb adósávban adózott. Miután a felperes az elmaradt jövedelem címén kapott juttatáshoz nem folyamatosan, és nem a kifizetés esedékességekor jutott hozzá, az egy összegű tőkeelszámolással összefüggésben a felperesnek tehát a tényleges elmaradt jövedelem tekintetében vesztesége keletkezett. Ugyanaz állapítható meg a baleseti kártérítés késedelmes megfizetéséért járó 20%-os mértékű késedelmi kamatot (Mt. 159. §) illetően is. A késedelmi kamat adózása miatt - tekintettel arra, hogy a késedelmi kamat az elmaradt jövedelemhez számít - a felperest szintén veszteség éri.
Az Mt. 174. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkáltató köteles megfizetni a munkavállalónak a munkaviszonnyal öszszefüggésben okozott teljes kárát az Mt. 177. §-ában szabályozottak szerint. Ebből következően amennyiben a munkáltató az elmaradt jövedelmet az esedékességhez képest késve, ezzel összefüggésben összevonva fizeti meg, és a munkavállalót emiatt magasabb mértékű személyi jövedelemadó terheli, a magasabb adófizetési kötelezettségből eredő különbözetet a munkáltató köteles a munkavállalónak megfizetni.
A baleseti kártérítés esedékességétől eltérő megfizetése késedelmi kamat fizetési kötelezettséggel jár. A kártérítéshez tartozó kamat adókötelezettsége miatti veszteséget, mint további kárt, a felperes alaptalanul követelte, mivel önmagában a késedelemi kamatnak a jövedelemadó alá eső volta a kártérítési igényt nem alapozza meg.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet abban a részben, amelyben helybenhagyta az alperest 64 460 forint és kamatkártérítés megfizetésére vonatkozó első fokú ítéleti rendelkezést, hatályában fenntartotta. Az alperest 151 949 forint és kamata megfizetésére kötelező jogerős ítéleti rendelkezést ugyancsak helybenhagyta, ezt meghaladóan a jogerős ítéletet nem érintette. (Legf. Bír. Mfv. I. 10 610/1999. sz.)