adozona.hu
EH 2000.349
EH 2000.349
A munkafeltételek körébe nemcsak a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei, hanem a kollektív szerződésnek a munkavállaló munkaviszonyból eredő jogaira és kötelezettségeire - ideértve a díjazásra - vonatkozó valamennyi rendelkezése beletartozik [Mt. 40/A. §, 102. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében a munkaviszonya közös megegyezéssel való megszüntetéséről 1998. december 18-án aláírt megállapodás érvénytelenségének megállapítását, végkielégítés, felmondási időre járó átlagkereset, továbbá - a kollektív szerződésre és a hátrányos megkülönböztetés tilalmára hivatkozva - hűségjutalom megfizetését kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A bíróság a megállapodás megtámadását mind az előírt határidő elmulasztása miatt, mind érdemben ala...
EH 2000.349 A munkafeltételek körébe nemcsak a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei, hanem a kollektív szerződésnek a munkavállaló munkaviszonyból eredő jogaira és kötelezettségeire - ideértve a díjazásra - vonatkozó valamennyi rendelkezése beletartozik [Mt. 40/A. §, 102. §].
A felperes keresetében a munkaviszonya közös megegyezéssel való megszüntetéséről 1998. december 18-án aláírt megállapodás érvénytelenségének megállapítását, végkielégítés, felmondási időre járó átlagkereset, továbbá - a kollektív szerződésre és a hátrányos megkülönböztetés tilalmára hivatkozva - hűségjutalom megfizetését kérte.A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A bíróság a megállapodás megtámadását mind az előírt határidő elmulasztása miatt, mind érdemben alaptalannak találta.
A felülvizsgálati kérelemmel érintett hűségjutalommal kapcsolatos kereseti kérelem elutasítását az Mt. 40. §-a (2) bekezdése és az Mt. 199. §-ának (4) bekezdése alapján indokolta.
A felperes fellebbezésében az alperes kollektív szerződésére és a hátrányos megkülönböztetés tilalmára hivatkozva támadta a hűségjutalom iránti követelése elutasítását.
A másodfokú bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú bíróság szerint, mivel a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor a felperes olyan nyilatkozatot tett, hogy minden igénye rendezést nyert, bármilyen címen további követelést csak a megállapodás sikeres megtámadása esetén támaszthatott volna.
Ezen túlmenően a jogutód alperes munkáltató kollektív szerződése alapján sem tartotta megállapíthatónak a felperes hűségjutalomra való jogosultságát. Az Mt. 40/A. §-a (2) bekezdését úgy értelmezte, hogy a munkavállaló számára kedvezőbb munkafeltételek körébe az Mt. 102. §-a figyelembevételével nem sorolható a munka díjazása, ily módon a hűségjutalom sem.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a hűségjutalom iránti kereseti kérelme elutasításának helybenhagyását támadta, az Mt. 5. §-ának (1) és (2) bekezdésébe, valamint az Mt. 40/A. §-ába ütköző törvénysértésre hivatkozott. Sérelmezte, hogy a jogerős ítélet a hátrányos megkülönböztetés tekintetében a tényállást nem tisztázta, az alperesre háruló bizonyítási teher figyelembevételével. A jogutód munkáltató kollektív szerződése alkalmazásával kapcsolatos ítéleti jogszabály értelmezést tévesnek tartotta.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A perben megállapított, a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint az alperes a kollektív szerződése alapján a munkavállalók részére - a felperes és 25 másik munkavállaló kivételével - hűségjutalmat fizetett.
Az ítéleti tényállás nem rögzíti és a peres iratok alapján sem állapítható meg aggálytalanul, hogy az alperes fizetett-e hűségjutalmat olyan munkavállalóknak is, akik a munkaviszonyuk megszüntetéséről szóló megállapodásban a felperessel azonos nyilatkozatot tettek. Az erre vonatkozó tények megállapítása nélkül - figyelemmel az Mt. 5. §-ának (1) bekezdésére - a jogerős ítélet csupán az érvényes megállapodásban foglaltakra tekintettel a felperes követelését megalapozatlanul ítélte meg úgy, hogy hűségjutalomra igényt nem támaszthat.
A követelés kollektív szerződéses jogalapja elbírálásánál a jogerős ítélet helyesen indult ki abból, hogy a jogutód kollektív szerződésének alkalmazására az Mt. 40/A. §-ának (2) bekezdése szerinti esetben kerül sor. E jogszabályt azonban tévesen értelmezte.
Az Mt. 40/A. § (2) bekezdésének értelmében a jogutód munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a jogutód munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben meghatározott munkafeltételek a jogelőd munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés szerinti munkafeltételeknél a munkavállaló számára kedvezőbbek.
A másodfokú bíróság a munkafeltételekre utalást tévesen azonosította a munkavégzés feltételeivel. A jogszabály helyes értelmezése szerint a kollektív szerződés szerinti munkafeltételek nem szűkíthetők az Mt. 102. §-ban előírtak folytán a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeire, azok alatt a kollektív szerződésnek a munkavállaló munkaviszonyból eredő jogaira és kötelezettségeire - beleértve a díjazásra - vonatkozó rendelkezéseit kell érteni.
A bíróságok téves jogi álláspontjuknál fogva bizonyítást nem folytattak le és tényállást nem állapítottak meg arra vonatkozóan, hogy a felperest az alperes kollektív szerződésében meghatározott feltételek szerint járó hűségjutalom megillette-e, és milyen mértékben.
A kollektív szerződéses feltételek hiánya esetén a felperes másodlagos kereseti kérelme szerint azt kellett volna vizsgálni, hogy a felperes hűségjutalom iránti kérelme elbírálásánál az alperes eljárása nem ütközött-e a hátrányos megkülönböztetés tilalmába [Mt. 5. § (1) bekezdés].
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a hűségjutalomra vonatkozó kereseti kérelem elutasítását megalapozatlansága miatt jogszabálysértőnek találta.
Ezért a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében - amelyben helybenhagyta a hűségjutalom iránti kereset elutasítását - hatályon kívül helyezte a munkaügyi bíróság ítéletének érintett részére is kiterjedően, és ebben a körben a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította [Pp. 275/A. § (2) bekezdés]. Egyebekben a jogerős ítéletet nem érintette. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.414/2000. Sz.)