adozona.hu
EH 1999.152
EH 1999.152
Köztisztviselőnek korábban költségvetési szervnél munkaviszonyban töltött idejének a végkielégítésre jogosultság szempontjából történő figyelembe- vételéhez szükséges, hogy az folyamatosan kapcsolódjon a közszolgálati jogviszonyhoz [Ktv. 19. § (5) bekezdése].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes 1998. február hó 28. napjára felmentéssel megszüntette a felperes közszolgálati jogviszonyát és részére a 6 év 5 hó 27 nap közszolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján 3 havi illetmény összegének megfelelő végkielégítést állapított meg.
A felperes keresetében további kilenc havi illetménynek megfelelő végkielégítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest, mert a közszolgálati jogviszonyban eltöltött ideje 1973. január 2-től számítva 25 év és 2 hónap.
A munkaügyi bíróság ít...
EH 1999.152 Köztisztviselőnek korábban költségvetési szervnél munkaviszonyban töltött idejének a végkielégítésre jogosultság szempontjából történő figyelembe- vételéhez szükséges, hogy az folyamatosan kapcsolódjon a közszolgálati jogviszonyhoz [Ktv. 19. § (5) bekezdése].
Az alperes 1998. február hó 28. napjára felmentéssel megszüntette a felperes közszolgálati jogviszonyát és részére a 6 év 5 hó 27 nap közszolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján 3 havi illetmény összegének megfelelő végkielégítést állapított meg.A felperes keresetében további kilenc havi illetménynek megfelelő végkielégítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest, mert a közszolgálati jogviszonyban eltöltött ideje 1973. január 2-től számítva 25 év és 2 hónap.
A munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy hat havi illetménynek megfelelő összegű végkielégítést fizessen meg a felperesnek. A munkaügyi bíróság a döntését a Ktv. 19. §-a (5) bekezdésének b) pontjára alapította: a felperes jogviszonyai folyamatosan áthelyezéssel keletkeztek, ezért ezek közül a költségvetési szervnél eltöltött munkaviszonyát a végkielégítés szempontjából jogszerző időnek kell tekinteni.
Az ítélet ellen, a kereset elutasítása iránt az alperes fellebbezést nyújtott be, mert a felperes nem költségvetési szervtől került hozzá áthelyezéssel.
A megyei bíróság az első fokú ítéletet - azt közbenső ítéletnek tekintve - fellebbezett részében helybenhagyta. A megyei bíróság osztotta a munkaügyi bíróság álláspontját a Ktv. 19. §-a (5) bekezdésének b) pontjával kapcsolatban, mert a hivatkozott rendelkezésből nem derül ki az a jogalkotói akarat, hogy a köztisztviselőnek a korábban költségvetési szervnél munkaviszonyban töltött ideje csak akkor vehető figyelembe, ha onnan közvetlenül került áthelyezéssel az alkalmazó szervhez.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a felperes keresetének elutasítása iránt az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Ktv. 19. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésére hivatkozással.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Ktv. 19. §-ának (3) bekezdése szerint a végkielégítés mértékének meghatározásakor csak a közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban eltöltött időt lehet figyelembe venni.
Az (5) bekezdés szerint a (3) bekezdés alkalmazása szempontjából közszolgálati jogviszonyban töltött időnek minősül
a) a jogelőd munkáltatónál,
b) áthelyezés esetén a költségvetési szervnél közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, ügyészségi, hivatásos szolgálati jogviszonyban, illetve 1992. július 1-jéig munkaviszonyban,
c) átminősítés esetén a hivatásos szolgálati viszonyban eltöltött idő is.
A jogszabály helytálló értelmezése szerint a közszolgálati szervnél eltöltött jogviszonyon kívül olyan munkaviszony vehető figyelembe, amelyből áthelyezéssel került a köztisztviselő az alkalmazó szervhez, ha az áthelyező munkáltató költségvetési szerv volt (Legf. Bír. Mfv. II. 10. 019/1997/4. sz.).
A felperes nem költségvetési szervtől került áthelyezéssel az alpereshez, ezért az azt megelőző - a H.-B. megyei Tanács Vb. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztályánál fennállt - munkaviszonyát annak ellenére nem lehet figyelembe venni a végkielégítés szempontjából, hogy onnan áthelyezéssel került a D-i Irodához.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az első fokú ítéletet megváltoztatva a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Mfv. II. 10. 672/1998/2. sz.)