adozona.hu
EH 1999.144
EH 1999.144
Ha a munkáltató rendes felmondást közöl, a munkaviszony annak alapján szűnik meg abban az esetben is, ha a felek megállapodással rendezik a megszüntetés kapcsán a munkavállalót megillető járandóságokat [Mt. 89. §, Kjt. 30. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes - aki az alperes iskolában 1995. február 1-jétől tanárként állt közalkalmazotti jogviszonyban és huszonöt évet meghaladó közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezett - a vele közölt felmentés alapján különféle járandóságai iránt indított keresetet.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperest 655 035 Ft és ennek 1996. augusztus 28-ától járó évi 20%-os kamata megfizetésére kötelezte, az ezt meghaladó keresetet elutasította.
Megállapította, hogy az alperes az önkormányzatnak a költségv...
EH 1999.144 Ha a munkáltató rendes felmondást közöl, a munkaviszony annak alapján szűnik meg abban az esetben is, ha a felek megállapodással rendezik a megszüntetés kapcsán a munkavállalót megillető járandóságokat [Mt. 89. §, Kjt. 30. §].
A felperes - aki az alperes iskolában 1995. február 1-jétől tanárként állt közalkalmazotti jogviszonyban és huszonöt évet meghaladó közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezett - a vele közölt felmentés alapján különféle járandóságai iránt indított keresetet.A munkaügyi bíróság ítéletével az alperest 655 035 Ft és ennek 1996. augusztus 28-ától járó évi 20%-os kamata megfizetésére kötelezte, az ezt meghaladó keresetet elutasította.
Megállapította, hogy az alperes az önkormányzatnak a költségvetési támogatás csökkentéséről szóló intézkedésére hivatkozással közölt felmentési nyilatkozatot 1996. június 22-én augusztus 31-ei hatállyal a felperessel. A felperes az ezen intézkedést tartalmazó okiratra vezetett nyilatkozatával a felmentést elfogadta, ha az alperes augusztus 28-áig a járandóságait (3 havi jutalom, 1 havi végkielégítés, szabadság-megváltás, július-augusztusi átlagkereset s alapbér-különbözet), és még 6 havi felmentési járandóságát is megfizeti. Az alperes a felperesnek ezt a nyilatkozatát június 24-én írásba foglaltan elfogadta.
Az alperes 1996. július 23-án értesítette a felperest, hogy a képviselő-testület visszavonta a létszámcsökkentést előíró határozatát, ezért kérte a felperest munkakörének további ellátására. Ezt az ajánlatot a felperes nem fogadta el és augusztus 22-én keresetlevelet terjesztett elő a közösen megállapított járandóságok, valamint 6 havi felmentési időre járó átlagkereset megfizetésére történő kötelezés iránt. Eközben az alperes az álláshelyre pályázatot írt ki, amelyre a felperes is jelentkezett és szeptember 2-án munkába lépett az alperesnél, kifejezetten fenntartva azt, hogy ez a jogviszony újonnan létesített jogviszony.
E tényállás értékelése alapján a munkaügyi bíróság azt állapította meg, hogy a felek a jogviszonyukat közös megegyezéssel megszüntették. Ezt nem érintette az, hogy az alperes a felmentési intézkedését egyoldalúan visszavonta, és hogy a felek között utóbb új jogviszony jött létre. Ennek folytán a felperes által eredetileg igényelt és az alperes által elfogadott járandóságok megfizetésére kötelezte az alperest úgy, hogy a július-augusztusi illetmények beszámításával állapította meg a 6 havi felmentési járandóság összegét.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével helybenhagyta a munkaügyi bíróság ítéletét.
A jogerős ítélet ellen, annak hatályon kívül helyezése és a kereset elutasítása iránt az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Jogszabálysértést panaszolt annak megállapítása miatt, hogy a felek jogviszonya közös megegyezéssel szűnt meg, és ennek folytán a felperest közös megegyezés alapján megilletnék az általa követelt járandóságok.
A felülvizsgálati kérelem az ügy érdemében nem alapos.
Az irányadó tényállás szerint a felek közötti közalkalmazotti jogviszonynak a munkáltató által felmentéssel történő megszüntetése iránt az alperes intézkedett. A jogviszony ennek alapján szűnt meg a felek megállapodásában foglalt, jogszabályba nem ütköző kiegészítő kikötésekkel, amelyek szempontjából nem volt jelentősége annak, hogy az alperes egyoldalúan visszavonta a felmentést.
A törvényen alapuló ítélkezési gyakorlat szerint ilyen esetben a jogviszony megszűnésének módja változatlanul a felmentés és nem válik annak jogalapjává a felek kiegészítő megállapodása folytán a közös megegyezés.
Ezért azt kellett vizsgálni, hogy az alperes 1996. június 22-én közölt felmentése folytán - a felek megállapodására is figyelemmel - a jogerős ítélettel megfizetni rendelt járandóságok megillették-e a felperest. A munkáltatói felmentés folytán a törvény alapján megillette a felperest a júliusi és az augusztusi illetmény figyelembevételével a keresetbe vett felmentési járandóság, a végkielégítés és a szabadság-megváltás, a jutalom pedig az alperes által történt ígéret alapján járt (BH 1984/7/333).
Erre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság nem jogszabálysértő ítéletét, az indokolásnak az előbbiek szerint történt kiegészítésével és módosításával hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv. II. 10. 452/1998/2. sz.)