adozona.hu
EH 1999.135
EH 1999.135
Ha a munkáltató a visszahelyezésre kötelező jogerős ítéletet hónapokig nem hajtotta végre, később nem a munkakörében foglalkoztatta a munkavállalót s két hónap elteltével a munkakörét megszüntette, eljárása a törvénybe ütközött [Mt. 4-5. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az alperesi iskolában, mint biológia-földrajz szakos általános iskolai tanár közalkalmazotti jogviszonyban állt. A munkáltató a felperes közalkalmazotti jogviszonyát 1993. május 27-én 1993. szeptember 27-ei hatállyal felmentéssel megszüntette, majd a lefolytatott fegyelmi eljárás alapján őt 1993. június 17-én elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta.
A felperes által benyújtott kereseti kérelem folytán a munkaügyi bíróság - amely a megyei bíróság ítéletével 1996. október 8-án emel...
A felperes által benyújtott kereseti kérelem folytán a munkaügyi bíróság - amely a megyei bíróság ítéletével 1996. október 8-án emelkedett jogerőre - az alperes felmentő intézkedését és a fegyelmi határozatát hatályon kívül helyezte és kötelezte az alperest, hogy a felperest eredeti munkakö-rében tovább foglalkoztassa.
A jogerős ítéletben foglaltakat az alperes munkáltató nem hajtotta végre, ezért az önkormányzat képviselő-testülete az 1997. január 27-én meghozott határozatával felhívta az általános iskola igazgatóját arra, hogy a felperes ügyében hozott jogerős bírói ítéletet hajtsa végre.
A felperes az alperesnél ténylegesen 1997. január 28-ától március 31-éig végzett munkát, munkáltatója az 1997. április 1-jén kelt határozatával a közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel 1997, augusztus 31-ei hatállyal megszüntette, és egyúttal kéthavi átlagkeresetnek megfelelő végkielégítést állapított meg a számára. Ezt megelőzően a felperest nem az eredeti munkakörében foglalkoztatta, hanem február 21-éig tanulószobai csoportvezetői teendőket végzett, majd hetente öt óra szaktanítást és 17 óra tanulószobai tevékenységet látott el.
A felperes keresete alapján a munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes a felperes közalkalmazotti jogviszonyát 1997. április 1-jén jogellenesen szüntette meg és kötelezte az alperest, hogy a felperest biológia-földrajz szakos általános iskolai tanárként foglalkoztassa, továbbá fizessen meg a részére meghatározott összeget.
Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a korábbi jogerős ítélet végre nem hajtása, a képviselő-testületi határozatok tartalma, és az alperesi dolgozói létszám alakulása bizonyítják, hogy a felmentés célja az volt, hogy a felperest a munkáltató a jogerős ítélet ellenére se helyezze vissza eredeti munkakörébe. Ez a munkáltatói magatartás megvalósítja a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, ezért a bíróság a felmentést hatálytalanította és kötelezte az alperest arra, hogy a felperest eredeti, biológia-földrajz szakos tanári munkakörben foglalkoztassa. Ennek megfelelően rendelkezett a felperes elmaradt illetménye, az egyéb járandósága és a felmerült kára megfizetéséről.
A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, megfellebbezett részében helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében az alperes a képviselő-testületi határozatban előírt létszámcsökkentési kötelezettségére hivatkozva állította, hogy miután ez a létszámcsökkentés a felperes munkakörét is érintette, a felmentő intézkedése jogszerű volt. Állította, hogy nincs arra peradat, hogy a munkáltató a felperessel szemben a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütköző magatartást tanúsított volna. Végül utalt arra, hogy a közoktatási törvény 1997. február 1. napjától hatályba lépő módosítására tekintettel kialakított új órabeosztás miatt a felperes az eredeti munkakörét csak a többi munkatárs sérelme mellett láthatta volna el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az eljárt bíróságok a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelése alapján alakították ki a döntésük alapjául szolgáló ítéleti tényállást. A bizonyítékok felülmérlegelésére a felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség, erre csupán a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen értékelése, avagy iratellenesség megállapítása esetén van mód. Jelen esetben a peradatok ilyen következtetésre nem adnak alapot. Helytállóan értékelték az eljárt bíróságok az alperesnek a jelen pert megelőző és e perbeli magatartását is akként, hogy az a felperessel szemben a hátrányos megkülönböztetés, illetőleg a rendeltetésellenes joggyakorlás tilalmába ütközött. Az a körülmény, hogy a jogerős ítéleteket az alperes hónapokig nem hajtotta végre, a képviselő-testületi határozatot követően sem az eredeti munkakörébe helyezte vissza, és két hónap elteltével a felperes munkakörét szüntette meg felmentéssel, okszerűen enged arra következtetni, hogy az alperes a jogerős ítélet ellenére nem kívánta a felperest tovább foglalkoztatni.
A felperes eredeti munkakörbe visszahelyezését elrendelő másodfokú ítélet 1996. október 8. napján jogerőre emelkedett, s bár a felperes megkísérelte, hogy a munkát felvegye, erre a képviselő-testületi közbenjárásra is csupán 1997. január 28-ától nyílt lehetősége, mint tanulószobai csoportvezető. Alaptalan az alperes felülvizsgálati kérelmének a közoktatási törvény 1997. február 1. napjától hatályba lépő módosítására hivatkozása, az új órabeosztásra való utalása, ugyanis a felperest nem 1997 februárjától kellett volna foglalkoztatnia, hanem már 1996 októberétől. Egy később hatályba lépett törvénymódosítás az alperes korábbi kötelezettségének elmulasztását nem mentheti.
A kifejtettekre tekintettel a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv. II. 10. 729/1998/2. sz.)