adozona.hu
EH 2000.257
EH 2000.257
Ha a munkavállaló keresetével a munkáltató által utoljára közölt felmentés hatályon kívül helyezését és továbbfoglalkoztatását kérte, a fellebbezésében nem alapíthatja kérelmét egy ezt megelőző, korábbi felmentésre, mert ez az érvényesített követelés ténybeli és jogi alapjának megváltoztatásával járó, meg nem engedett keresetváltoztatás [Pp. 247. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében az alperes felmentő intézkedése jogellenességének megállapítását, eredeti munkakörében való továbbfoglalkoztatását és "F" fizetési osztályba való besorolását kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az ítéleti tényállás szerint az alperes az 1996. június 26-án kelt intézkedésével, 1996. július 17-étől kezdődő 5 havi felmentési idővel szüntette meg a felperes közalkalmazotti jogviszonyát létszámcsökkentésre hivatkozással. A munkaügyi bír...
EH 2000.257 Ha a munkavállaló keresetével a munkáltató által utoljára közölt felmentés hatályon kívül helyezését és továbbfoglalkoztatását kérte, a fellebbezésében nem alapíthatja kérelmét egy ezt megelőző, korábbi felmentésre, mert ez az érvényesített követelés ténybeli és jogi alapjának megváltoztatásával járó, meg nem engedett keresetváltoztatás [Pp. 247. §].
A felperes keresetében az alperes felmentő intézkedése jogellenességének megállapítását, eredeti munkakörében való továbbfoglalkoztatását és "F" fizetési osztályba való besorolását kérte.A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az ítéleti tényállás szerint az alperes az 1996. június 26-án kelt intézkedésével, 1996. július 17-étől kezdődő 5 havi felmentési idővel szüntette meg a felperes közalkalmazotti jogviszonyát létszámcsökkentésre hivatkozással. A munkaügyi bíróság megállapította, hogy Ny. Város Önkormányzatának Képviselő-testülete határozatával az alperes nevelő-testületének 62 fős létszámát 49 főre, illetve újabb határozatával 35 főre csökkentette. Ily módon a felmentés indokát valónak és okszerűnek találta, amely a Kjt. 30. §-a (1) bekezdése b) pontjában meghatározott felmentési indoknak megfelelt.
Az "F" fizetési osztályba sorolásra vonatkozó kereseti kérelmet sem találta alaposnak a bíróság a Kjt. perbeli időben hatályos 63. §-ának (6) bekezdése alapján.
A munkaügyi bíróság kifejtette, hogy a felmentés jogszerűségének megállapítása folytán a felperes által kért - az 1995. szeptember 1-jei napközis nevelői beosztását megelőzően betöltött - eredeti matematika-fizika szakos munkakörében történő visszahelyezésére nincs lehetőség, és felperes ezzel kapcsolatban egyéb kérelmet nem terjesztett elő.
A felperes fellebbezésében az alperes intézkedése felmentési tilalomba ütköző volta miatt is kérte a felmentése jogellenességének megállapítását. Továbbá sérelmezte, hogy az alperes 1995. szeptember 1-jétől közös megegyezés nélkül helyezte tanári munkaköréből napközis nevelői munkakörbe. Emiatt heti 5 "többlet-óradíj" megfizetését kérte. Háromszoros végkielégítés iránt is igényt támasztott.
A másodfokú bíróság közbenső ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta, az alperes határozatait hatályon kívül helyezte és kötelezte az alperest felperes közalkalmazotti jogviszonya helyreállítására. A másodfokú bíróság döntését azzal indokolta, hogy alperes intézkedése közlése idején a felperes felmentési tilalom alatt állt, a későbbi felmentésnek pedig már nem volt jogviszonyt megszüntető jelentősége, bár a Kjt. 30. §-ának megfelelt.
Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán hozott felülvizsgálati határozatával (Mfv.II.10.598/1997/5.) a Legfelsőbb Bíróság a jogerős közbenső ítéletet hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította, mert az ítélet indokolásából nem volt megállapítható, hogy az elsőfokú ítélettel elbírált és a fellebbezéssel érintett valamennyi kereseti kérelem felöl milyen döntést hozott; ezért az ítéletet felülvizsgálatra alkalmatlannak találta.
A másodfokú bíróság az új eljárásban hozott ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú bíróság a munkaügyi bíróság által megállapított tényállást és az abból levont jogi következtetést helytállónak találta. Kifejtette, hogy felperes kereseti kérelme csupán a 106-2/1996. számú felmentés hatálytalanítására, eredeti tanári munkakörében való továbbfoglalkoztatására irányult, elmaradt bérigénye nem volt. A fellebbezése során sérelmezett 106/1996. számú intézkedését és napközibe történt áthelyezését illetően előterjesztett kérelmét a Pp. 247. §-a (1) bekezdése alapján tiltott keresetváltoztatásnak minősítette.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a megyei bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy felmentése felmentési tilalomba ütközött a 30 napos tilalmi időn belül közölt 106/1996. számú intézkedés folytán. Vitatta, hogy ezen intézkedésre a másodfokú eljárásban a keresetváltoztatás tilalma miatt nem hivatkozhatott. A felmentési indok valóságának megállapítását is támadta. Azzal érvelt, hogy nem szakos tanári munkakörben foglalkoztatta alperes, a napközis csoportok pedig - bár csökkentett számban - változatlanul működnek az alperesnél. Sérelmezte, hogy szabadságmegváltás iránti igényét, mint járulékos igényt a Pp. 247. §-a alapján nem bírálta el a másodfokú bíróság. A Kjt. 34. §-a (1) és (5) bekezdése szerinti járandóságok iránti igényét fenntartotta.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 247. §-ának (1) bekezdése alapján a keresetváltoztatás megengedett vagy kizárt voltát a kereset eredeti és a változtatással érintett tartalmi elemeinek egybevetésével lehet eldönteni.
A keresetlevélben - a Pp. 121. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint - fel kell tüntetni az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tények és azok bizonyítékai előadásával. Ehhez képest nem kerülhet sor új kereset előterjesztésére a másodfokú eljárásban. A bírói gyakorlat szerint a kereset olyan módosítását, amely az érvényesített követelés jogi és ténybeli alapjának megváltoztatását eredményezi, új keresetnek kell tekinteni.
Az adott esetben a felperes keresetében a 106-2/1996. számú intézkedés alapján történt felmentése indokoltságát vitatta, ez okból kérte a közalkalmazotti jogviszonya megszüntetése jogellenességének megállapítását. A másodfokú eljárásban a kereset ténybeli alapjának megváltoztatásával a keresőképtelenségét követő felmentési tilalom ideje alatt közölt 106/1996. számú értesítést jelölte meg olyan okként, amely miatt az alperes intézkedése jogellenes. A másodfokú bíróság ezt tehát helyesen értékelte olyan keresetváltoztatásnak, amelyet a Pp. 247. §-a nem enged meg. Ugyanilyen megítélés alá esik a másodfokú eljárásban szabadságmegváltás iránt előterjesztett új kereseti kérelem.
A felperes felmentését az alperes az önkormányzat határozatával elrendelt létszámcsökkentéssel indokolta. A perben az alperes bizonyította, hogy a felperes közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetésére a felsőbb döntéssel összefüggésben, a létszámcsökkentés keretei között került sor [Kjt. 30. § (1) bekezdés b) pont]. Az elrendelt létszámcsökkentés keretében - a joggyakorlás szabályai betartásával - az érintett alkalmazott személyét a munkáltató választhatta ki. Ennélfogva a felülvizsgálati kérelemben felhozott körülmények - a csökkentett számban működő napközis csoportok, illetve felperes eredeti matematika-fizika szakos munkakörétől eltérő napközi otthonos nevelőként történt foglalkoztatása - a felmentés jogszerűségét nem érintik. Ezért az ezzel összefüggő felülvizsgálati okfejtés - jogszabálysértés hiányában - sikertelenül támadta a jogerős döntést.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv. I. 10. 160/1999. sz.)