adozona.hu
EH 2000.254
EH 2000.254
Ha a köztisztviselő vezetői megbízását visszavonják, illetményének újra megállapítása során nem irányadó az a rendelkezés, amely szerint az alapilletmény a korábbihoz képest nem csökkenhet [Ktv. 43. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A közszolgálati jogviszonyban álló felperes 1992. decemberében osztályvezető megbízást kapott az alperes jogelődjétől. A felperes 1997. július 5. napján kapta meg főiskolai oklevelét, ami szerint társadalombiztosítási szakembernek minősül. Az alperes erre, valamint a vezetői megbízására tekintettel 1997. július 7. napjával az alapilletményét 98 281 Ft-ban, illetménykiegészítését 20%-os mértékben, az illetményét összesen 117 936 Ft-ban állapította meg.
Az alperes 1998. január 1. napjával a fe...
EH 2000.254 Ha a köztisztviselő vezetői megbízását visszavonják, illetményének újra megállapítása során nem irányadó az a rendelkezés, amely szerint az alapilletmény a korábbihoz képest nem csökkenhet [Ktv. 43. §].
A közszolgálati jogviszonyban álló felperes 1992. decemberében osztályvezető megbízást kapott az alperes jogelődjétől. A felperes 1997. július 5. napján kapta meg főiskolai oklevelét, ami szerint társadalombiztosítási szakembernek minősül. Az alperes erre, valamint a vezetői megbízására tekintettel 1997. július 7. napjával az alapilletményét 98 281 Ft-ban, illetménykiegészítését 20%-os mértékben, az illetményét összesen 117 936 Ft-ban állapította meg.Az alperes 1998. január 1. napjával a felperes alapilletményének összegét nem változtatta meg, de tájékoztatta, hogy ez a megváltozott illetményalap következtében 8%-os emelést jelent.
Az alperes 1998. január 6. napján a megbízását visszavonta és ellenőr munkakörbe osztotta be az alapilletményét 83 200 Ft-ban, a 20%-os illetménykiegészítését 16 640 Ft-ban, az illetményét összesen 99 840 Ft-ban állapította meg. A felperes ezen összeg alapján kapta meg 1998. január 16. napján a 13. havi illetményét.
A felperes keresetében illetmény-különbözet és törzsgárda jutalom megfizetésére kérte kötelezni az alperest, mert a felsőfokú végzettség megszerzésének minősülő záróvizsga letételének napjától kezdve jogosult magasabb illetményre, és az 1998. január l, napján érvényes illetményét a vezetői megbízás visszavonása után nem lehetett volna csökkenteni. Ez utóbbira tekintettel magasabb lett volna a külön juttatása is. A törzsgárda jutalom megfizetését az 1989-ben elfogadott szabályzat szerint kérte, nem pedig az alperes által szám fejtett összegben. A követelései után kamatot is kért a felperes.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperest 50 000 Ft törzsgárda jutalom megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. A munkaügyi bíróság álláspontja szerint a felperes az oklevél átvételével tudja igazolni a felsőfokú végzettség megszerzését, az alperes ennek megfelelően sorolta be és állapította meg az illetményét. A felperes alapilletménye 1998. január 6. napjával a vezetői megbízása visszavonása következtében, valamint azért csökkent, mert az alperes a mérlegelési körben adható juttatást visszavonta. Az alperes jogszabálysértés nélkül állapította meg a felperes illetményét, illetőleg ehhez igazodóan a külön juttatását. Az alperes 1996. január 31. napjával a korábbi törzsgárda szabályzatot visszavonta, emiatt a felperes az 1996. március 1. napján esedékes jutalmat csak a később kiadott szabályzat szerinti összegben kaphatta meg.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatva az alperest 4988 Ft elmaradt illetmény és kamatai megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A megyei bíróság álláspontja szerint a felperes az utolsó vizsga letételével főiskolai végzettséget szerzett, ezért a következő naptól jogosult a magasabb illetményre. A vezetői megbízás visszavonását követően az alperes újra besorolta, ekkor újra mérlegelhette, hogy a felperest illetményemelésben részesíti-e vagy sem. A Ktv. 43. §-ának (6) bekezdése szerinti korlátozás, ami az illetmény újbóli megállapításánál az alapilletmény csökkentését kizárja, csak változatlan munkakör esetén irányadó.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az alperes kereset szerinti marasztalása iránt a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A Ktv. nem a munkakör, a besorolás változásától teszi függővé az alapilletmény emelését, hanem a munka minőségétől. Erre utal a Ktv. 45. §-ának (8) bekezdése, ami szerint a köztisztviselő illetményét, ha a vezetői beosztása megszűnik, a 43. és a 44. §-ok figyelembevételével kell megállapítani. Az alapilletményt nem lehetett volna csökkenteni, illetőleg az új illetményalap kiszámolásánál azt növelni kellett volna a már megadott 20%-kal, mert a felperes minősítése nem változott hátrányosan. A külön illetmény ennek megfelelően magasabb összegben illette volna meg. Az alperes a törzsgárda szabályzatot körlevéllel nem vonhatta vissza joghatályosan, emiatt kényszerült 1996. június 1. napjától új szabályzatot kiadni, amellyel hatálytalanította az előzőt.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az illetmény-különbözet megfizetése iránti kereseti kérelem tekintetében az eljárt bíróságoknak abban a kérdésben kellett állást foglalniuk, hogy ha a köztisztviselő vezetői megbízását visszavonják és illetményét újra megállapítják, a munkáltatónak a Ktv. 43. §-ának (6) bekezdésében foglaltakat alkalmaznia kell-e, vagyis a köztisztviselő alapilletménye a korábbihoz képest nem csökkenhet.
A Ktv. 43. § (4) bekezdése szerint a hivatali szervezet vezetője - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül munkájának értékelésétől függően a köztisztviselő 42. § (2) bekezdésében meghatározott alapilletményét legfeljebb 20%-kal megemelheti, vagy a "kevéssé alkalmas" minősítést kapott köztisztviselő alapilletményét legfeljebb 20%-ka1 csökkentett mértékben állapíthatja meg.
A (6) bekezdés szerint a (4) bekezdés alkalmazása során a köztisztviselő korábban már megállapított alapilletménye nem csökkenthető.
Az említett rendelkezések egybevetéséből arra kell következtetni, hogy a köztisztviselő alapilletménye abban az esetben nem csökkenhet, ha a hivatali szerv vezetője a Ktv. 43. §-ának (4) bekezdésében meghatározott jogával élve alacsonyabb összegben kívánja megállapítani a köztisztviselő alapilletményét arra tekintettel, hogy a minősítése szerint kevéssé alkalmas a munkakörének ellátására.
A felperes illetményét azonban nem emiatt, hanem a vezetői megbízásának megszűnése miatt kell újra megállapítani [Ktv. 45. § (8) bekezdés]. A megállapításkor a hivatali szerv vezetője élhetett volna a Ktv. 43. §-ának (3) bekezdésében meghatározott jogával: a felperes alapilletményét legfeljebb 20%-kal növelhette, illetőleg kevéssé alkalmas minősítés esetén csökkenthette volna. Az emelésnél vagy a csökkentésnél azonban nem a felperes vezetőként élvezett alapilletményéből kellett volna kiindulni, hanem abból, ami a nem vezetőként történő besorolásra tekintettel a jogszabály folytán a felperest megilleti. Az ellenkező érvelés ugyanis oda vezetne, hogy a megbízás visszavonása esetén is meg kellene adni a vezetőként élvezett alapilletményt, ha az a mérlegelési jogkör gyakorlása folytán a legcsekélyebb mértékben is meghaladta a törvény szerinti összeget, míg az ilyen emelésben nem részesült köztisztviselő illetménye a besorolási osztálya és fizetési fokozata szerint alakulna, vagyis a korábbihoz képest nem csökkenhetne.
A törzsgárda szabályzat a köztisztviselőket foglalkoztató munkáltató egyoldalú döntése, amelyben meghatározott feltételekkel kötelezettséget vállal jutalmazásra. Ezt a munkáltató a jövőre nézve visszavonhatja anélkül, hogy újabb szabályt alkotna, mivel erre jogszabály nem kötelezi.
A felperes 1996. március 1. napján rendelkezett 30 évi olyan jogviszonnyal, ami a hatályon kívül helyezett szabályzat szerint törzsgárda jutalomra jogosította. Szabályzat hiányában azonban erre a felperes akkor alanyi jogot nem szerezhetett, mert törzsgárda nem létezett. Az újabb szabályozás folytán vált jogosulttá a felperes az abban meghatározott összegű jutalomra. Ezen nem változtat az sem, hogy az újabb szabályzat "ismét" hatályon kívül helyezte a korábbi szabályzatot, mivel az akkor már nem létezett.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv. II. 10. 031/1999. sz.)