adozona.hu
EH 2000.241
EH 2000.241
A kollektív szerződés - kifejezett eltérő megállapodás hiányában - részlegesen nem mondható fel [Mt. 39. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az I. rendű felperes az alperes 22. számú boltjában dolgozott boltvezetőként, a II. rendű felperes pedig eladóként. Az alperes jogelődje a felpereseket fizetési felszólítással leltárhiány megfizetésére kötelezte a kollektív szerződés alapján.
Az eredménytelen egyeztetést követően előterjesztett keresetükben a felperesek a leltárhiány megfizetése alóli mentesítésüket kérték arra hivatkozva, hogy a leltárhiányért való felelősségük nem áll fenn, minthogy a munkaszerződésükben ilyen felelősséget...
EH 2000.241 A kollektív szerződés - kifejezett eltérő megállapodás hiányában - részlegesen nem mondható fel [Mt. 39. §].
Az I. rendű felperes az alperes 22. számú boltjában dolgozott boltvezetőként, a II. rendű felperes pedig eladóként. Az alperes jogelődje a felpereseket fizetési felszólítással leltárhiány megfizetésére kötelezte a kollektív szerződés alapján.Az eredménytelen egyeztetést követően előterjesztett keresetükben a felperesek a leltárhiány megfizetése alóli mentesítésüket kérték arra hivatkozva, hogy a leltárhiányért való felelősségük nem áll fenn, minthogy a munkaszerződésükben ilyen felelősséget nem vállaltak, másrészt a fizetési felszólítás nem tekinthető a KSZ 48. pontja szerinti leltárhiány megtérítésre kötelező határozatnak. Hivatkoztak arra is, hogy a KSZ 48. pontja érvénytelen, mert azt a szakszervezet 3 hónapos határidővel 1997. április 1-jén felmondta.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította.
Megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a fizetési felszólításnak nevezett, normán felüli hiány megtérítésére kötelező irat megfelel a KSZ 48/7. pontja szerinti leltárhiány megfizetésére kötelező határozat kritériumainak: írásba foglalt, indokolt határozat, amely azt is tartalmazza, hogy a munkáltató milyen jogcímen és milyen összegben kötelezi a felpereseket a leltárhiány megtérítésére. A határozatot a munkáltató 30 napon belül hozta meg, illetve kézbesítette a felpereseknek. Tényként állapította meg, hogy a kollektív szerződésben a felek nem állapodtak meg a kollektív szerződés részleges felmondásának lehetőségében, azt kifejezetten nem szabályozták, ezért a szakszervezet sem volt jogosult a kollektív szerződés 48. pontja felmondására. Emellett nem volt bizonyítható az sem, hogy az alperes munkáltató a felmondásról tudomást szerzett volna.
A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és a felpereseket az alperes javára perköltség megfizetésére kötelezte. Osztotta az elsőfokú bíróság jogi álláspontját a kollektív szerződés részleges érvénytelenségével kapcsolatban, továbbá abban a vonatkozásban is, hogy az alperes munkáltató a fizetési felszólításban eleget tett a KSZ-ben foglalt követelményeknek. Ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmükben a felperesek annak megváltoztatását, a felperesek keresetének megfelelő döntés hozatalát, és a perköltségük megfizetését kérték. Állították, hogy az alperes által kiadott fizetési felszólítások nem tekinthetők a leltárhiány megtérítésére alkalmas határozatnak, többek között azért sem, mert az Mt. 162. §-ának (3) bekezdésére hivatkoznak. A felülvizsgálati kérelem álláspontja szerint a KSZ 2/A. és 2/B. pontja értelmében a munkavállalók csak az átlagkeresetük mértékéig felelnek a munkabérük arányában, ezzel ellentétben a munkáltató 6 havi, illetve 3 havi átlagkereset megfizetésére kötelezte a felpereseket. A kollektív szerződés 48. pontjának felmondása a felülvizsgálati kérelem szerint megtörtént, az érvényes volt, minthogy lehetőség van a kollektív szerződés egyes rendelkezéseinek felmondására is. A szakszervezet a KSZ leltárfelelősségi szabályainak módosítására tett javaslatot, s minthogy a 3 hónapos határidőn belül a munkáltató erre nem reagált "a módosító javaslatot" elfogadottnak kell tekinteni. Végül utalt arra, hogy az üzlet egy részének bérbeadása folytán az árukészlet megfelelő őrzése nem volt biztosítható.
Az alperes a felülvizsgálati kérelem elutasítását és a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
Az eljárt bíróságok a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján iratellenességtől mentesen, megalapozottan állapították meg az ítéleti döntésük alapjául szolgáló tényállást, és helytálló az ezen alapuló következtetésük is.
A Legfelsőbb Bíróság osztja az eljárt bíróságoknak azt az álláspontját, hogy az 1997. december 19-én kiadott, normán felüli hiány megtérítésére kötelező ún. fizetési felszólítások megfelelnek a KSZ 48/7. pontja szerinti leltárhiány megtérítésére kötelező határozat követelményeinek. A határozatot írásban hozták, indokolásából egyértelmű, hogy leltárhiány megtérítésére vonatkozik és azt a leltárfelvétel befejezését követő 30 napon belül közölték a felperesekkel. Annak nincs perdöntő jelentősége, hogy a fizetési felszólításban az Mt. 162. §-ának (3) bekezdésére utaltak az Mt. 170. §-ának (2) bekezdése helyett.
Ugyancsak helytálló az eljárt bíróságok jogi álláspontja arra nézve, hogy a perbeli esetben nem volt lehetőség a KSZ 48. pontjának felmondására, azaz részleges felmondásra. A kollektív szerződés felmondására vonatkozó előírásokat az Mt. 39. §-a tartalmazza. Nem szabályozza az Mt. a kollektív szerződés egyes rendelkezéseinek felmondhatóságát. Ez nem jelenti azt, hogy eleve tiltott lenne a szerződés egészét nem érintő felmondás, azonban ezt a jogot a kollektív szerződésben kifejezetten szabályozni kell. A részleges felmondás lehetőségét a felek megállapodása adja meg. A kollektív szerződés ebben az esetben tételesen megszabja, hogy mely rendelkezések mondhatók fel a kollektív szerződés többi rendelkezésének az érintetlenül hagyásával. Ha ilyen konkrét előírás nincs, de a felek a részleges felmondás jogáról rendelkeztek, bármely kikötés felmondható. Ilyen rendelkezés hiányában tehát nem volt arra jogi lehetőség, hogy a szakszervezet a kollektív szerződés 48. pontját felmondja .
A teljesség kedvéért mutat rá a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a perbeli esetben nem a kollektív szerződés 48. pontjának módosítására tett javaslatot a szakszervezet, hanem azt 3 hónapos határidővel felmondta. A kollektív szerződést hallgatólagosan egyébként sem lehet módosítani, tehát amennyiben a másik fél a módosító javaslatra nem nyilatkozik, azt nem lehet elfogadottnak tekinteni.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv. II. 10. 111/1999. sz.)