adozona.hu
EH 2000.239
EH 2000.239
A választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló munkajogi védelemre nem tarthat igényt, ha a szakszervezet a nyilvántartásba történt bejegyzés ellenére ténylegesen nem működik [Mt. 28. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes munkaviszonyát az alperes rendes felmondással megszüntette és 9 havi átlagkeresetnek megfelelő végkielégítést állapított meg a részére.
A felperes sérelmezte a munkaviszonya megszűnésének időpontját és felmondási idejét, valamint a korábbi években elrendelt béremelésekre tekintettel bérkülönbözetet kért. Az egyeztetésen a felperes vitatta a rendes felmondás jogszerűségét is, mert választott szakszervezeti tisztségviselő volt, de az alperes nem kérte ki a felettes szakszervezeti sz...
EH 2000.239 A választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló munkajogi védelemre nem tarthat igényt, ha a szakszervezet a nyilvántartásba történt bejegyzés ellenére ténylegesen nem működik [Mt. 28. §].
A felperes munkaviszonyát az alperes rendes felmondással megszüntette és 9 havi átlagkeresetnek megfelelő végkielégítést állapított meg a részére.A felperes sérelmezte a munkaviszonya megszűnésének időpontját és felmondási idejét, valamint a korábbi években elrendelt béremelésekre tekintettel bérkülönbözetet kért. Az egyeztetésen a felperes vitatta a rendes felmondás jogszerűségét is, mert választott szakszervezeti tisztségviselő volt, de az alperes nem kérte ki a felettes szakszervezeti szerv előzetes egyetértését.
Mivel az alperes csak részben ismerte e1 a felperes követeléseit, a felperes keresetet indított ellene, többek között a munkaviszonyának jogellenes megszüntetése miatt a végkielégítése kétszeresének megfelelő összeg megfizetését kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperest 5617 forint és kamatai megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A felperes munkaviszonyának megszüntetését azért nem találta jogellenesnek, mert a felperes nem bizonyította, hogy az utóbbi időben akár ő, akár a kérdéses szakszervezet bármiféle tevékenységet kifej tett volna .
Az ítélet ellen - a munkaviszonyának megszüntetése miatt is - a felperes fellebbezett.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet a fellebbezéssel érintett részében helybenhagyta. A felperes védettségével kapcsolatban a megyei bíróság osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját.
A jogerős ítéletnek a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos rendelkezése ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Az Mt. 28. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértését panaszolta, mert az M. T. D. Független Szakszervezetének a megyei bíróságon bejegyzett tisztségviselője volt a felmondás időpontjában is. A szakszervezeti tisztségviselőt attól függetlenül megilleti a védelem, hogy aktívan tevékenykedik-e vagy sem. A kérdéses szakszervezet most is működik, a tagszervezés jelenleg is folyamatban van.
Az Mt. 18. §-a szerint a törvény alkalmazásában szakszervezeten a munkavállalóknak minden olyan szervezetét érteni kell, amelynek elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése.
Az Mt. a szakszervezeteknek a tevékenységük ellátásához különböző jogokat biztosít. A jogok egy része attól függ, hogy az adott szakszervezet valamilyen munkáltatónál működtet-e szervezetet, valamint az üzemi tanács választáson a jelöltjei olyan támogatottságot értek-e el, aminek következtében a szakszervezet reprezentatívnak minősül. Más jogok tekintetében ilyen feltétel nincs, így a választott szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelme (Mt. 28. §) sem függ attól, hogy a szakszervezet a munkáltatónál működik-e vagy sem.
A hatóságok - szorosan vett kivételtől eltekintve - a szakszervezet működését nem vizsgálhatják, így azt sem, hogy az egyébként alapszabállyal rendelkező és bírósági nyilvántartásba vett szakszervezet ténylegesen végez-e az Mt. 18. §-ának körébe tartozó tevékenységet, illetőleg megválasztott tisztségviselője miként vesz részt a munkavállalók érdekeinek védelmében. Ettől eltérően azonban a munkaügyi perben vizsgálni lehet, hogy a szabályszerűen létrejött szakszervezet ténylegesen létezik-e, ennek következtében a megválasztott tisztségviselőt az Mt. 28. §-a szerinti védelem megilleti-e. Ha ugyanis a szakszervezet a nyilvántartásba történt bejegyzés ellenére ténylegesen nem működik, a tisztségviselőnek valamikor megválasztott munkavállaló munkajogi védelemre nem tarthat igényt.
A megyei bíróság végzésével az M. T. D. Független Szakszervezetét, majd 1993. november 30. napján a 9. sorszámú végzésével a felperest a kérdéses szakszervezet képviselőjeként nyilvántartásba vette. A szakszervezetet az alperes m.-i dolgozói hozták létre, tagja az alperesi igazgatóság dolgozója vagy nyugdíjasa lehet (alapszabály 1. és 5. pont).
A felperes munkahelye az m.-i igazgatóság volt, ami belső átszervezés folytán az Informatikai Igazgatóság szervezetébe került. Az alperes a szakszervezet létezéséről, a felperes választott tisztségéről nem tudott. A felperes a munkaviszonyának fennállása alatt az érdekképviseleti tevékenységéhez munkaidő kedvezményt nem kért. Maga a felperes adta elő, hogy az átszervezés következtében a szakszervezet vezetéséből többeknek a munkaviszonya megszűnt, érdemleges tevékenységet sem a szakszervezet, sem a maga részéről nem tud bizonyítani, az egyetértési jogot gyakorló szakszervezeti szervet nem tudta megjelölni. Ilyen körülmények mellett okszerűen vizsgálták az eljárt bíróságok, hogy a felperes létező szakszervezet tisztségviselő] e-e és ebből eredően felmondási védelem alatt áll-e.
A felperes kizárólag a bejegyzés tényére hivatkozott, ami szerint a rendes felmondás közlésekor is az M. T. D. Független Szakszervezetének képviselője volt. A per adatai azonban ennek ellent mondanak. Ezzel kapcsolatban lényeges, hogy az 1991-ben elfogadott alapszabály szerint a tisztségviselőket a közgyűlés két évre választja, és legfeljebb egy alkalommal újra választhatók. A felperes tisztségviselőként történt bejegyzésétől a rendes felmondásig közel négy év telt el. A felperes a perben bizonyíthatta volna, hogy a bejegyzést követően ismételten újra választotta a közgyűlés, erre a körülményre azonban nem hivatkozott.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal érintett részében hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv. II. 10. 068/1999. sz.)