adozona.hu
BH+ 2004.3.140
BH+ 2004.3.140
A gazdasági társaság létrehozására irányuló, 2000. márciusában kötött szerződés aláírása és annak bejegyzésére irányuló képviseleti jog nem minősült a gazdasági társaság tevékenységében való részvételnek, munkavégzésnek, ezért erre alapítottan nem volt a munkanélküli járadékra való jogosulatlanság megállapítható [1991. évi IV. tv. 58. §, 1999. évi CXXII. tv. 23. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú munkaügyi hatóság 1999. december 22-étől kezdődően munkanélküli járadékot állapított meg a felperes részére, amelynek folyósítását a határozatával 2000. március 7-ével megszüntette, és 102 512 forint jogalap nélkül felvett munkanélküli járadék visszafizetésére kötelezte a felperest. Az alperes a felülvizsgálni kért határozatában az elsőfokú határozatot azzal hagyta helyben, hogy a járadékfolyósítás megszüntetésének időpontja 2001. július 31-e.
A felperes keresete a határozatok "m...
BH+ 2004.3.140 A gazdasági társaság létrehozására irányuló, 2000. márciusában kötött szerződés aláírása és annak bejegyzésére irányuló képviseleti jog nem minősült a gazdasági társaság tevékenységében való részvételnek, munkavégzésnek, ezért erre alapítottan nem volt a munkanélküli járadékra való jogosulatlanság megállapítható [1991. évi IV. tv. 58. §, 1999. évi CXXII. tv. 23. §].
Az elsőfokú munkaügyi hatóság 1999. december 22-étől kezdődően munkanélküli járadékot állapított meg a felperes részére, amelynek folyósítását a határozatával 2000. március 7-ével megszüntette, és 102 512 forint jogalap nélkül felvett munkanélküli járadék visszafizetésére kötelezte a felperest. Az alperes a felülvizsgálni kért határozatában az elsőfokú határozatot azzal hagyta helyben, hogy a járadékfolyósítás megszüntetésének időpontja 2001. július 31-e.A felperes keresete a határozatok "megsemmisítésére" irányult.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a járadékfolyósítás megszüntetésének időpontját - az elírást tartalmazó másodfokú közigazgatási határozatban rögzített 2001. július 31-ei időponthoz képest - a járadékfolyósítás megszüntetésének tényleges időpontjában, 2000. július 31-ében határozta meg, és a felperes keresetét elutasította.
A megállapított tényállás szerint a felperes 2000. március 7-én társasági szerződést írt alá, amelynek értelmében a Bt. beltagja lett. A szerződés tagi személyes közreműködési kötelezettséget, illetve tagi személyes közreműködési jogosultságot ugyan nem tartalmaz, de a felperes - mint a társaság egyetlen beltagja - üzletvezetésre és képviseletre jogosult személlyé vált.
A munkaügyi bíróság jogi álláspontja szerint a felperes a társasági szerződés aláírásának időpontjától kezdődően képviseleti jogát is gyakorolta a jogi képviseletre adott meghatalmazással, amely alapján a jogi képviselő a cégbejegyzési eljárás során és más cégekkel tartott megbeszéléseikor képviselte a társaságot. A bíróság megállapította, hogy a felperes - vezető tisztségviselői jogkörében - ezáltal személyes közreműködéssel vett részt a társaság tevékenységében, függetlenül annak mértékétől, és attól, hogy díjazásban nem részesült, ezért a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 58. §-a (5) bekezdésének e) pontja értelmében kereső tevékenységet folytatónak minősült, és az alperes jogszerűen kötelezte 2000. március 7-étől 2000. július 31-éig terjedő időszakban jogalap nélkül felvett munkanélküli járadék visszafizetésére.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben jogszabálysértést sérelmezve a munkaügyi bíróság ítéletének megváltoztatását, és a kereseti kérelme szerinti döntést kért.
Érvelésében az Áe. 18. §-a (5) bekezdésében foglalt azon rendelkezés megsértésére hivatkozott, mely szerint a jogi képviselővel eljáró fél esetében a jogi képviselőnek kell a határozatot megküldeni, amit az alperes elmulasztott. A felperes az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének e) pontja helytelen értelmezését is támadta. Álláspontja szerint kizárt, hogy egy társasági szerződés, valamint a cégbejegyzési eljárásra történő ügyvédi meghatalmazás aláírása önmagában a társaság tevékenységében történő személyes közreműködést jelentsen. A felülvizsgálati kérelem vitatta a járadékfolyósítás megszüntetésének időpontjára vonatkozó rendelkezést is.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítélettel megállapított tényállás - jogszabálysértés hiányában - irányadó [Pp. 275. § (1) bekezdés].
E tényállás alapján a járadékfolyósítást az alperes kizárólag azért szüntette meg, és kötelezte a felperest visszafizetésre, mert a Bt.-nél 2000. március 7-étől beltagként vezető tisztségviselői megbízást töltött be.
A Bt. üzletszerű, gazdasági tevékenységét 2000. év tavaszán, illetve nyarán még nem kezdte meg. A felperes személyes közreműködésére a társasági szerződés rendelkezést nem tartalmaz (Gt. 82. §). A felperes - munkanélküli járadékra való jogosultságának megszűnését eredményező - tevékenysége a bt. társasági szerződésének aláírása, amely szerződés utolsó pontja adott felhatalmazást a szerződéssel kapcsolatos jogi képviseletre.
A perben nem volt vitatott, hogy a felperes díjazásban nem részesült és vállalkozói igazolvánnyal sem rendelkezett.
Az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének a kereső tevékenység értelmezésére vonatkozó e) pontja többször módosult, az adott esetben a 2000. február 1-jétől hatályos rendelkezés az irányadó. Az 1995. július 1-jétől hatályos 1995. évi LII. törvény 18. §-a (2) bekezdésével meghatározott kereső tevékenység ("aki gazdasági társaságnak személyesen közreműködő tagja") és az 1998. január 1-jétől hatályos 1997. évi CXX. törvény 31. §-ával meghatározott fogalom ("aki gazdasági társaságnak személyes közreműködésre jogosult, vagy köteles tagja") az adott ügyben nem alkalmazható. A munkaügyi bíróság ítélete és az alperes felülvizsgálati kérelme ezért tévesen hivatkozott arra a bírói gyakorlatra, amely e korábbi jogszabályokon alapult.
Az Flt. adott perben irányadó rendelkezése 2000. február 1-jétől hatályos (1999. évi CXXII. törvény 23. §). E szerint kereső tevékenységet folytatónak azt a személyt kell tekinteni (a díjazástól függetlenül)
aki gazdasági társaság tevékenységében
személyes közreműködés keretében történő
munkavégzés útján vesz részt.
Ebből következően a korábbi rendelkezésekhez képest új elem a gazdasági társaság tevékenységében való részvétel külön kiemelése, és a személyes közreműködés "munkavégzés" megjelölésével való behatárolása.
Eszerint a társaság létrehozására irányuló szerződés aláírása és annak bejegyzése érdekében gyakorolt képviseleti jog önmagában - adott tényállás mellett - nem minősült a gazdasági társaság tevékenységében való részvételnek és munkavégzésnek. Ezért a munkaügyi bíróság jogszabálysértéssel állapította meg, hogy a felperes kereső tevékenységet folytatott és 2000. március 7-étől kezdődően a megállapított munkanélküli járadékot jogalap nélkül vette fel.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte [Pp. 275/A. § (2) bekezdés], és rendelkezett az alperes jogszabályt sértő határozatainak hatályon kívül helyezéséről.
Az alperes az Itv. 5. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján személyes illetékmentességet élvez, ezért a Legfelsőbb Bíróság az illeték viseléséről való rendelkezést mellőzte. (Legf.Bír. Mfv.I.10.071/2002.)