BH+ 2004.3.138

Mind a jogalapot eldöntő közbenső ítélet, mind az annak alapján az összegszerűségről döntő ítélet felülvizsgálati kérelemmel megtámadható. Mindkét kérelem előterjeszthetőségének határidejét önállóan kell számítani [Pp. 270. §, 272. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A munkaügyi bíróság az ítéletével megállapította, hogy az alperes az I-VI. r. felperesek munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg és az alperest a jogkövetkezményekben marasztalta. A VII. r. felperes keresetét elutasította, a VIII. r. felperes ügyében külön részítélettel határozott.
A másodfokú bíróság a közbenső ítéletével részben megváltoztatta a munkaügyi bíróság ítéletét, és a rendes felmondást a VII. r. felperes vonatkozásában is jogellenesnek nyilvánította.
A jogerős közbenső ítélet ...

BH+ 2004.3.138 Mind a jogalapot eldöntő közbenső ítélet, mind az annak alapján az összegszerűségről döntő ítélet felülvizsgálati kérelemmel megtámadható. Mindkét kérelem előterjeszthetőségének határidejét önállóan kell számítani [Pp. 270. §, 272. §].
A munkaügyi bíróság az ítéletével megállapította, hogy az alperes az I-VI. r. felperesek munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg és az alperest a jogkövetkezményekben marasztalta. A VII. r. felperes keresetét elutasította, a VIII. r. felperes ügyében külön részítélettel határozott.
A másodfokú bíróság a közbenső ítéletével részben megváltoztatta a munkaügyi bíróság ítéletét, és a rendes felmondást a VII. r. felperes vonatkozásában is jogellenesnek nyilvánította.
A jogerős közbenső ítélet ellen az alperes a törvényben előírt határidőt követően terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Igazolási kérelemként előadta, hogy a másodfokú bíróságnak az összegszerűség vonatkozásában hozott határozatát követően, a "teljes pert" érintően kívánt felülvizsgálati kérelemmel élni. Álláspontja szerint a közbenső ítélet elleni felülvizsgálati kérelem a kitűzött tárgyalást lehetetlenítette volna, ami az alperes szándékával ellentétes, mivel pervesztesség esetén a per elhúzódásából jelentős kamatvesztesége származik.
Az igazolási kérelem alaptalan.
Igazolási kérelem - többek közt - akkor terjeszthető elő, ha a fél vagy képviselője valamely határidőt hibáján kívül mulasztott el [Pp. 106. § (1) bekezdés].
A Pp. 272. §-ának (1) bekezdése szerint a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmet az első fokú határozatot hozó bíróságnál a határozat közlésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani.
Ha a bíróság külön határoz a keresettel érvényesített jog fennállása és a felperest ennek alapján megillető követelés összege tekintetében, a jogalapot eldöntő közbenső ítélet felülvizsgálattal támadható, és az összegszerűség kérdésében hozott "végítélet" is. Ennélfogva a felülvizsgálati kérelemben előadottak a mulasztás vétlenségének igazolására nem alkalmasak.
A részletezettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogi képviselővel eljáró alperes igazolási kérelmét elutasította, ennek következtében felülvizsgálati kérelmét hivatalból elutasította [Pp. 273. § (1) bekezdés]. (Legf.Bír. Mfv.I.10.571/2002.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.