adozona.hu
BH+ 2004.3.136
BH+ 2004.3.136
Ha az éjszakai műszakvezető postai csomagraktáros a csomagokat ismételten dézsmálta, eltulajdonította, a munkáltató jogszerűen szüntette meg a munkaviszonyát rendkívüli felmondással [Mt. 96. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1977-től állt munkaviszonyban az alperessel, 1995. novemberétől csomag-raktáros munkakörben dolgozott, és az éjszakai műszak vezetői feladatait is ellátta.
A felperes keresetében a 2000. július 5-én kelt rendkívüli felmondás jogellenessége megállapítását, és az Mt. 100. §-ának alkalmazását, továbbá az alperes módosított kártérítési határozata hatályon kívül helyezését kérte.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét
A munkaügyi bíróság által megállapíto...
BH+ 2004.3.136 Ha az éjszakai műszakvezető postai csomagraktáros a csomagokat ismételten dézsmálta, eltulajdonította, a munkáltató jogszerűen szüntette meg a munkaviszonyát rendkívüli felmondással [Mt. 96. §].
A felperes 1977-től állt munkaviszonyban az alperessel, 1995. novemberétől csomag-raktáros munkakörben dolgozott, és az éjszakai műszak vezetői feladatait is ellátta.A felperes keresetében a 2000. július 5-én kelt rendkívüli felmondás jogellenessége megállapítását, és az Mt. 100. §-ának alkalmazását, továbbá az alperes módosított kártérítési határozata hatályon kívül helyezését kérte.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét
A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes a rendkívüli felmondást azzal indokolta, hogy a felperes több alkalommal csomagokat fosztogatott, kollégáitól - általa tudottan - csomagfosztogatásból származó dolgokat fogadott el, az általa kezelt csomagok elvesztek, és mindezeket több jegyzőkönyvi meghallgatása során elismerte. Az alperes súlyosbító körülményként értékelte, hogy a felperes a többi raktáros felügyeletével, ellenőrzésével is meg volt bízva.
A munkaügyi bíróság a beszerzett bizonyítékok, különösen a felperesnek a munkáltató előtt tett elismerése, a perbeli nyilatkozatai, T és Ny tanúvallomásai alapján megalapozottnak találta a rendkívüli felmondást, és az abban felrótt kötelezettségszegésekkel szándékosan okozott kár megtérítésére vonatkozó kártérítési határozatot.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét annak jogi indokai alapján helybenhagyta.
A másodfokú bíróság a fellebbezés kapcsán rámutatott, hogy a felperes perbeli védekezése - amely szerint a munkaviszonya fenntartásában bízva tett beismerő nyilatkozatot, - nem életszerű. A felperes az adott részleg vezetője volt, a XII. kerületbe címzett csomagok kizárólagos kezelésével foglalkozott, és ezekből a csomagokból hiányozott áru, egyes csomagok pedig eltűntek, az ezért fennálló felelőssége tehát megállapítható.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását, és a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte. Jogszabálysértésként a Pp. 206. §-ának, a 221. §-a (1) bekezdésének, az Mt. 96. §-a (2) bekezdésének és 89. §-a (2) bekezdésének megsértését jelölte meg. Álláspontja szerint az alperes a perben nem bizonyította a rendkívüli felmondás valamennyi indokát, az ítéletek nem tértek ki a felperes vétkességére, szándékos vagy tudatos magatartására. Sérelmezte annak az alperesi elismerésnek a figyelmen kívül hagyását, hogy másik műszak is kezelte a felperes kódjával ellátott csomagokat.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 270. §-a (1) bekezdéséből következően a felülvizsgálati eljárásban nincs helye felülmérlegelésnek, vagyis a bizonyítékok ismételt egybevetése és újraértékelése kizárt. A felülvizsgálatot megalapozó, a Pp. 206. §-ának (1) bekezdése tekintetében fennálló törvénysértést a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen, iratellenes vagy a logika szabályainak ellentmondó értékelése esetén lehet megállapítani.
Az adott esetben a bíróságok a tényállást a Pp. 206. §-ának (1) bekezdése megsértése nélkül állapították meg, következtetéseiket kellően és meggyőzően indokolták. A munkaügyi bíróság törvénysértés nélkül mérlegelte a munkáltató vizsgálata során a 2000. június 27-én, 28-án, 30-án és július 3-án a felperes meghallgatásáról felvett jegyzőkönyvi nyilatkozatokat, és az azokat mindenben alátámasztó tanúvallomásokat döntő bizonyítékként. A felperes az első fokú eljárásban elismerte, hogy a jegyzőkönyvek - amiket aláírt - pontosan tartalmazzák e nyilatkozatait. Eszerint a felperes beismerte, hogy több, általa kezelt csomagból különböző árukat kivett, ennek körülményeiről, a csomagolásról, a kivett árukról, azok eladásáról, a kért illetve kapott összegekről részletes és konkrét, az időpontokat is megjelölő előadást tett. Beismerte továbbá, hogy a munkatársaitól elfogadott olyan árukat - cigaretta, bor - amiknek eredetéről, mely szerint a részlegen kezelt csomagokból származtak, tudomással bírt. A perben az sem volt vitás, hogy a felperes által kezelt és a felperesre bízott csomagok elvesztek. Ez utóbbi tekintetében a felperes nem vitatta T vizsgálati ügyintéző tanúvallomását arról, hogy "a csomag eltűnt ... utoljára a felperesnél volt". A felperes T arra a nyilatkozatára sem tett észrevételt, amely szerint az alperes a 2000. június 30-ai jegyzőkönyvben a tudakozványok, panaszok alapján próbálta azonosítani az egyes ügyeket, több esetben azonban a felperessel a tudakozványt nem ismertették, hanem a felperes maga mondta el egy-egy eset körülményeit.
A felperes ezért a Pp. 206. § és 221. §-a tekintetében megalapozatlanul hivatkozott törvénysértésre.
A bíróságok helytállóan értékelték a felperes kötelezettségszegései tekintetében a vétkességét, szándékos magatartását, annak súlyát, figyelemmel a felperes bizalmi beosztására is. Ezért helytálló jogi következtetéssel állapították meg, hogy a felperes bizonyított kötelezettségszegései az Mt. 96. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a munkáltatói rendkívüli felmondás jogszerű indokául szolgáltak.
Több rendkívüli felmondási indok megjelölése esetén akkor is helye van az intézkedés jogszerűsége megállapításának, ha nem mindegyik indok bizonyult valónak, azonban a bebizonyosodott ok egymagában a rendkívüli felmondás jogszerű indokául szolgálhat a törvényi feltételek fennállása alapján [Mt. 96.§ (1) bekezdés a) pont, BH 1995. 610.]. A felülvizsgálati érvelés ellentétes a hosszú ideje egységes bírói gyakorlattal.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az alperesnek felülvizsgálati költsége nem volt, ezért erről nem kellett rendelkezni [Pp. 78. § (2) bekezdés].
A 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. (Legf.Bír. Mfv.I.10.223/2002.)