adozona.hu
BH 2004.3.125
BH 2004.3.125
Ha a felek között létesített munkaviszonyt a munkáltató jogellenesen szüntette meg, és ezt jogerős ítélet állapította meg, az összegszerűség iránt indult perben a munkáltató nem vitathatja a jogellenesség hiányát [Pp. 229. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a módosított keresetében a külföldi munkavégzésének időtartamára, illetve a munkaviszonya jogellenes megszüntetésére hivatkozva különböző összegű elmaradt munkabér, költségtérítés, kártérítés és végkielégítés megfizetését igényelte.
A munkaügyi bíróság a részítéletével az alperest költségtérítés megfizetésére kötelezte, valamint megállapította, hogy az alperes a felperes munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, ennek következtében a felperes munkaviszonya a részítélet jogerőre e...
BH 2004.3.125 Ha a felek között létesített munkaviszonyt a munkáltató jogellenesen szüntette meg, és ezt jogerős ítélet állapította meg, az összegszerűség iránt indult perben a munkáltató nem vitathatja a jogellenesség hiányát [Pp. 229. §].
A felperes a módosított keresetében a külföldi munkavégzésének időtartamára, illetve a munkaviszonya jogellenes megszüntetésére hivatkozva különböző összegű elmaradt munkabér, költségtérítés, kártérítés és végkielégítés megfizetését igényelte.A munkaügyi bíróság a részítéletével az alperest költségtérítés megfizetésére kötelezte, valamint megállapította, hogy az alperes a felperes munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, ennek következtében a felperes munkaviszonya a részítélet jogerőre emelkedésekor szűnik meg. A részítélet ez utóbbi rendelkezése fellebbezés hiányában 1998. december 29. napján jogerőre emelkedett. Az alperesnek a munkaviszony-megszüntetés jogellenességének megállapítása miatt a részítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmét a Legfelsőbb Bíróság hivatalból elutasította.
A munkaügyi bíróság az ítéletével az alperest a felperes javára elmaradt munkabér, végkielégítés és felmentési időre járó átlagkereset, valamint kamatok megfizetésére kötelezte.
A peres felek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben, az összegszerűség tekintetében megváltoztatta, egyebekben helybenhagyta. A másodfokú bíróság az alperesnek a munkaviszony jogellenes megszüntetését is támadó fellebbezésével kapcsolatban kifejtette, hogy az e tárgyban hozott részítélet 1998. december 29-én fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett, ezért az alperes utólag nem teheti vitássá a munkaviszony megszüntetésének jogszerűségét.
A felperes a felülvizsgálati kérelmét a Pp. 272. §-ának (1) bekezdésében előírt határidőn túl terjesztette elő, és mivel az igazolási kérelmét a Legfelsőbb Bíróság alaptalannak találta, annak elutasítása mellett a felperes felülvizsgálati kérelmét is hivatalból elutasította.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének teljes elutasítását, másodlagosan új eljárás elrendelését kérte az Mt. 81. §-a (3) bekezdésébe ütköző jogszabálysértésre hivatkozva. Érvelése szerint a bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a felperes munkaviszonyát a próbaidő alatt jogszerűen szüntette meg, és ebből következően nem terheli semmilyen fizeti kötelezettség.
A felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melyben a németországi munkavégzéssel elérhető átlagkereset figyelembevételével kérte az Mt. 100. §-a alapján megítélt járandóságai megállapítását.
Az 1999. évi CX. törvény 174. §-ának (1) bekezdése alapján a 2000. január 1-je előtt folyamatban volt ügyben még alkalmazandó rendelkezés szerint minden jogosult ugyanabban az ügyben csak egy alkalommal élhet felülvizsgálati kérelemmel [Pp. 270. § (1) bekezdés utolsó mondata]. Ebből következően a felperes a hivatalból elutasított felülvizsgálati kérelem után ugyanabban az ügyben ismételten a jogerős ítélet felülvizsgálatát csatlakozó felülvizsgálati kérelemben nem kérhette. Ezért azt a Pp. 273. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján hivatalból el kellett utasítani.
Az alperes felülvizsgálati kérelme nem alapos.
A felperes munkaviszonya megszüntetésének jogellenességét nem a felülvizsgálati kérelemmel támadott, jelen perben hozott ítéletek bírálták el, hanem a munkaügyi bíróság korábbi részítélete, amelynek a jogellenességet megállapító rendelkezés fellebbezés hiányában első fokon jogerőre emelkedett. Ennélfogva az alperes az anyagi követelések tárgyában hozott jogerős ítéletet a munkaviszony megszüntetésének jogellenességét vitató érveléssel sikerrel nem támadhatta, hiszen amiről az ítélet nem döntött, ezzel kapcsolatban jogszabálysértés sem állapítható meg. Az alperes felülvizsgálati kérelme ezért alaptalannak bizonyult.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A Pp. 81. § (1) bekezdése alapján úgy rendelkezett, hogy mindegyik fél maga viseli a felülvizsgálati eljárási költségét.
Az alperes a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján köteles a felülvizsgálati eljárás illetékét megfizetni. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.229/2002. sz.)