BH+ 2004.2.90

Ha a munkáltatónak a munkavállalók életét és testi épségét veszélyeztető mulasztása folytán a munkavédelmi bírság kiszabása feltételei fennálltak, a kereset elutasítása jogszerűen történt [1996. évi XCIII. tv. 82. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes a keresetlevelében az alperes jogerős határozatának felülvizsgálatát és annak - az elsőfokú határozatra is kiterjedő - hatályon kívül helyezését kérte. A munkaügyi bíróság az ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az ítélet tényállása szerint a felperes két kőműves munkavállalója, G. G. és F. F. a M.-i ingatlanon folyó építőipari kivitelezési munkák során az épület udvari oldalán létesített állványzat 4. és 5. szintjén elhelyezkedve az anyagfeladásra szolgáló csigának és ta...

BH+ 2004.2.90 Ha a munkáltatónak a munkavállalók életét és testi épségét veszélyeztető mulasztása folytán a munkavédelmi bírság kiszabása feltételei fennálltak, a kereset elutasítása jogszerűen történt [1996. évi XCIII. tv. 82. §].
A felperes a keresetlevelében az alperes jogerős határozatának felülvizsgálatát és annak - az elsőfokú határozatra is kiterjedő - hatályon kívül helyezését kérte. A munkaügyi bíróság az ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az ítélet tényállása szerint a felperes két kőműves munkavállalója, G. G. és F. F. a M.-i ingatlanon folyó építőipari kivitelezési munkák során az épület udvari oldalán létesített állványzat 4. és 5. szintjén elhelyezkedve az anyagfeladásra szolgáló csigának és tartóoszlopának a felszerelését végezték 1999. november 17-én. A 4. szinten tartózkodó G. G. kőműves, aki a csigát és a tartóoszlopot akarta a védőkorláton kihajolva az 5. szinten lévő F. F.-nek feladni, e művelet közben az állvány 4. szintjéről - mivel a felső korlátelem kiszabadult a helyéről - lezuhant, és életét vesztette. Az állványrendszer 5. szintjén, amely nem volt munkaszintnek kijelölve, nem megfelelően építették ki a leesés elleni műszaki védelmet, és az ott dolgozó a védősisakon kívül nem használt egyéb egyéni védőfelszerelést a leesés ellen. Ezek miatt F. F. munkavállaló súlyos és közvetlen veszélyeztetése megvalósult.
G. G. munkavállaló alkoholos befolyásoltság alatt állt (1,8 ezrelék véralkohol tartalmat állapított meg a boncolási jegyzőkönyv), csak védősisakot használt, leesés elleni egyéni védőeszköz (munkaöv, heveder, mentőkötél) nem volt a részére biztosítva.
Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Megyei Felügyelősége az elsőfokú határozatával 1 000 000 forint munkavédelmi bírsággal sújtotta a felperest a bekövetkezett baleset, illetve az érintett két munkavállaló súlyos veszélyeztetése miatt, mivel megsértette az 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 28. § (1) bekezdését, 49. § (1) bekezdését és az Építőipari Kivitelezési Biztonsági Szabályzat (ÉKBSZ) előírásait (1.7., 5.1., 5.2., 5.4., 7.5., 14.4.7. pontját). Ezt a határozatot az alperes a másodfokú határozatával helybenhagyta.
A munkaügyi bíróság a felperes által felhozott körülményeket - miszerint az 5. állványszint nem volt munkaszintnek tekinthető, a munkahelyvezető nem utasította az érintetteket a csiga 5. szinten való elhelyezésére, és az alkoholos befolyásoltságot a munkáltató nem észlelte - úgy értékelte, hogy azok alapján nem állapítható meg az alperes határozatának jogszabálysértő volta. Hangsúlyozta, hogy a munkáltató köteles ellenőrizni mind a munkavégzés tárgyi feltételeit, mind a munkavállalók munkavédelmi szempontból alkalmas állapotát és felkészültségét. E vonatkozásban hivatkozott az Mvt. 2. §-ának (2) és (3) bekezdésére, 54. §-a (3) bekezdésének c) pontjára. Mindezekre figyelemmel a felperes terhére megállapított, a munkavállalók egészségét súlyosan veszélyeztető mulasztás miatt - az irányadó összeghatárok között, a körülmények okszerű mérlegelésével - a munkaügyi bírságot kiszabó határozat elleni keresetet elutasította.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a munkaügyi bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy az érintett munkavállalók nem jelezték, hogy a csiga elhelyezésére általuk tervezett 5. szint munkavédelmi szempontból nem megfelelő és nem vették igénybe az építkezés helyszínén rendelkezésükre állt egyéni védőeszközt. Sem a munkáltató, sem a perben kihallgatott tanúk nem ismerték fel G. G. munkavállalón, hogy alkoholos befolyásoltság alatt áll. Ezt a tényt a közigazgatási eljárás során ismerték meg. Ily módon olyan körülményt értékelt a bíróság a terhére, amelyről nem volt tudomása.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányul.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Mvt. 82. §-ának (1) bekezdése szerint munkaügyi bírság akkor alkalmazható, ha a munkáltató elmulasztja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését, és ezzel a munkavállalók életét, testi épségét, egészségét súlyosan veszélyezteti.
E törvény 28. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy olyan munkahelyen, ahol leesési veszély van, elkerítéssel vagy más alkalmas módon a védelemről gondoskodni kell. Ennek részletes szabályait - a törvény felhatalmazása alapján - a 32/1994. (XI. 10.) IKM rendelettel közzétett Építőipari Kivitelezési Biztonsági Szabályzat (ÉKBSZ) tartalmazza (a perbeli esetre vonatkozóan különösen az 1.7., 5.1., 5.2., 5.4., 7.5., 14.4.7. pontja).
A perbeli időben hatályos 3/1979. (V. 29.) EüM rendelet mellékletének 1.1. pontja magasban végzett munka esetén a test védelmét szolgáló egyéni védőfelszerelések (munkaöv, biztonsági heveder, zuhanásgátló szerkezet, mentőkötél) biztosítására kötelezte a munkáltatót.
A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban végezhet munkát [Mvt. 60. § (1) bekezdés]. Magasban végzett munka esetén az alkoholos befolyásoltság nyilvánvalóan kizárja az alkalmasságot (ÉKBSZ 1.7. pont). A munkáltató köteles rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkavállalók megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket [Mvt. 54. § (3) bekezdés 6) pont].
Az irányadó tényállás szerint a felperes az előbbi követelmények teljesítését a balesettel érintett két személy esetében elmulasztotta. A biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítése a felperes kötelessége volt [Mvt. 2. § (2) bekezdés], és ez attól függetlenül terhelte, hogy a szabálytalan munkavégzés a munkavállalók mulasztásával is összefüggött. A mulasztás személyi és tárgyi körülményeit a bírság összegének kiszabásánál kellett figyelembe venni [Mvt. 82. § (4) bekezdés].
A kifejtettekre tekintettel - minthogy a felperesnek a munkavállalók életét, testi épségét súlyosan veszélyeztető mulasztása folytán a munkavédelmi bírság kiszabásának feltételei fennálltak [Mvt. 82. § (1) bekezdés] - a felperes keresetét jogszabálysértés nélkül elutasító jogerős ítéletet a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és a pervesztes felperest kötelezte a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján az alperes felülvizsgálati eljárási költsége, valamint a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére (Legf.Bír.Mfv.II.10.140/2002).
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.