BH 2004.2.80

Az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért fennálló felelősségre a Ptk.-nak a szerződésen kívüli felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók; ezért az alvállalkozó által okozott kárért a fővállalkozó nem felelős [1997. évi LXXXIII. tv. 68. §, 1959. évi IV. tv. (Ptk.) 339. §, 391. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes a kereseti kérelmében az alperes 2000. október 11-én kelt, a felperest F. E. sérülésével kapcsolatban felmerült táppénz és egészségügyi ellátás megfizetésére kötelező fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését kérte.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte.
Az ítélet tényállása szerint a felperes vállalkozási szerződést kötött az Önkormányzat Kórház és Rendelőintézete bővítéses rekonstrukciós munkálataira, amelynek elvégzésére alvállalkoz...

BH 2004.2.80 Az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért fennálló felelősségre a Ptk.-nak a szerződésen kívüli felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók; ezért az alvállalkozó által okozott kárért a fővállalkozó nem felelős [1997. évi LXXXIII. tv. 68. §, 1959. évi IV. tv. (Ptk.) 339. §, 391. §].
A felperes a kereseti kérelmében az alperes 2000. október 11-én kelt, a felperest F. E. sérülésével kapcsolatban felmerült táppénz és egészségügyi ellátás megfizetésére kötelező fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését kérte.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte.
Az ítélet tényállása szerint a felperes vállalkozási szerződést kötött az Önkormányzat Kórház és Rendelőintézete bővítéses rekonstrukciós munkálataira, amelynek elvégzésére alvállalkozási szerződést kötött a K. T. és É. Kft.-vel, amely szintén alvállalkozási szerződést kötött a P. és T. Kft.-vel. Ez utóbbi kft. a Qu. T. Kft.-vel kötött alvállalkozási szerződést, amely elvégezte a felperes által vállalt távvezeték szerelési munkát. 2000. április 29-én a felperes által vállalt munkák keretében felszerelt gőzcső egy összekötő folyóson lévő része leszakadt, és súlyos sérülést okozott F. E.-nek. A szerelési hibát a felperes javította ki. Az alperes a fizetési meghagyását az 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban: Ebtv.) 68. §-ának (1) bekezdésére alapította.
A munkaügyi bíróság jogi álláspontja szerint tekintettel arra, hogy az Ebtv. 68. §-a (2) bekezdése szerint a megtérítési kötelezettség tekintetében a szerződésen kívüli károkozás szabályait kell alkalmazni, az okozott kárért annak a felelősségét lehet megállapítani a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése alapján, aki azt ténylegesen okozta. Az adott szerelési munkát nem a felperes végezte, ezért azon az alapon, hogy mint fővállalkozó felelős az alvállalkozóért, a megtérítési kötelezettsége nem állapítható meg.
A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében az alperes az Ebtv. 68. §-ának, a Ptk. 391. §-ának (2) és (3) bekezdése, valamint a 339. §-ának (1) bekezdése megsértését panaszolta. Álláspontja szerint a felperes felelőssége azon alapult, hogy mint fővállalkozó az általa (egyébként a vállalkozási szerződés szerint jogszerűen) igénybe vett alvállalkozóért úgy felelt, mintha a munkát saját maga végezte volna. Azzal is érvelt, hogy a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdéséből nem következik a jogerős ítéletnek a tényleges károkozó felelősségéről kifejtett álláspontja.
A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A munkaügyi bíróság a nem vitatott tényállásból helytálló jogi következtetésre jutott.
A fizetési meghagyás alapjául szolgáló balesetet a perbeli kivitelezési munkák során nem megfelelően felerősített cső kiszakadása okozta. Az alagsori folyosót, ahol a baleset történt, rendszeresen közlekedésre használták.
A munkaügyi bíróság a megtérítési felelősség vizsgálatakor helytállóan fejtette ki, hogy az Ebtv. 68. §-ának (1) és (2) bekezdésén alapuló felelősség tekintetében a Ptk.-nak a szerződésen kívül okozott kárért fennálló felelősségére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
A perben eszerint abban kellett állást foglalni, hogy a balesetért a felperesnek a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdésén alapuló felelőssége fennáll-e.
A felülvizsgálati eljárásban is irányadó jogerős ítéleti tényállás szerint az összekötő folyosón a leszakadt és kárt okozó gőzcső szerelését nem a felperes végezte. A távvezeték szerelési munkái alvállalkozásban elvégzésére a felperes az alvállalkozójával a K. Kft.-vel kötött alvállalkozási szerződés alanya a P. és T. Kft., szerződött a Qu. T. Kft.-vel. A balesetet okozó vezeték szerelését nem a felperes alvállalkozója a K. Kft. végezte.
Mindezekből következően a felperes károkozó tevékenysége, mivel az adott munkát nem ő végezte, nem állapítható meg, ennélfogva a munkaügyi bíróság megalapozottan következtetett a megtérítési kötelezettsége hiányára. A felülvizsgálati kérelem ezzel ellentétes érvelése alaptalan. Mindezt nem érinti, hogy a leszakadt vezeték kijavítását a felperes végezte el.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. adott esetben alkalmazandó 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az alperest a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezte a felperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére.
Az Itv. 5. §-ának (1) bekezdés h) pontja értelmében a felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.238/2002. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.