adozona.hu
BH+ 2004.1.44
BH+ 2004.1.44
Ha a fegyelmi eljárás alá vont fél a fegyelmi eljárás során nem hivatkozott a vizsgálók elfogultságára, hanem azok korrekt, tárgyilagos vizsgálatáról nyilatkozott, a perben új tényeket nem jelölt meg, okszerű a bíróságnak az a következtetése, hogy a fegyelmi eljárás során nem sértették meg a jogszabályt [1996. évi XLIII. tv. 129. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperest a fővárosi parancsnok, mint fegyelmi elöljáró az 1999. június 8-án kelt fegyelmi határozatával szolgálati viszony megszüntetése fenyítés kiszabásával sújtotta. Az indokolás szerint az 1999. február 9-én elrendelt fegyelmi eljárásban lefolytatott fegyelmi vizsgálat eredményeként megállapították, hogy a törzszászlós rendfokozatú felperes a revizori feladatai ellátása közben az 1998. évben 36 alkalommal jogsértő, a belföldi forgalom számára történő vámkezelésben vett részt a Kft. von...
BH+ 2004.1.44 Ha a fegyelmi eljárás alá vont fél a fegyelmi eljárás során nem hivatkozott a vizsgálók elfogultságára, hanem azok korrekt, tárgyilagos vizsgálatáról nyilatkozott, a perben új tényeket nem jelölt meg, okszerű a bíróságnak az a következtetése, hogy a fegyelmi eljárás során nem sértették meg a jogszabályt [1996. évi XLIII. tv. 129. §]
A felperest a fővárosi parancsnok, mint fegyelmi elöljáró az 1999. június 8-án kelt fegyelmi határozatával szolgálati viszony megszüntetése fenyítés kiszabásával sújtotta. Az indokolás szerint az 1999. február 9-én elrendelt fegyelmi eljárásban lefolytatott fegyelmi vizsgálat eredményeként megállapították, hogy a törzszászlós rendfokozatú felperes a revizori feladatai ellátása közben az 1998. évben 36 alkalommal jogsértő, a belföldi forgalom számára történő vámkezelésben vett részt a Kft. vonatkozásában.A felperes a munkaügyi bírósághoz előterjesztett keresetlevelében elsődlegesen a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését, másodlagosan a kiszabott fenyítés enyhítését kérte. A Hszt. 129. §-a (2) bekezdésének megsértésére hivatkozott, mert Sz. S. főhadnagynak a fegyelmi vizsgálóbizottság elnökének a vizsgálat tárgyát képező vámkezelési ügyek okmányain az aláírása szerepel, B. K. vizsgáló pedig a Kft. tulajdonosát és ügyvezetőjét személyesen ismerte, és közreműködött a cég vámügyeinek intézésében. A büntetést azért tartotta súlyosnak, mert a revizori vizsgálat valójában formális volt, az általa követett vámeljárást a felettes elöljáró szabályosnak minősítette.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a keresetet.
Az ítélet indokolása szerint a munkaügyi per tárgyát a fegyelmi határozatban felsorolt vámeljárások képezték, ezért a bíróság ezekkel kapcsolatban vizsgálta a fegyelmi eljárás szabályainak betartását. A felperes a terhére rótt vámeljárások vonatkozásában maga sem állította, hogy azok bármelyikében a vizsgálók érdekeltek lettek volna. Eljárási szabálysértés hiányában a munkaügyi bíróság a fegyelmi ügyet érdemben elbírálta, és a felperes terhére rótt szolgálati kötelezettségszegést bizonyítottnak, a kiszabott büntetést pedig azzal arányban állónak találta.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét annak helytálló indokai alapján helybenhagyta. Rámutatott arra, hogy a felperes a fegyelmi eljárás során az eljárásban résztvevő személyek vonatkozásában kifogást nem terjesztett elő, amihez képest a perben előadottak a résztvevő személyek érdekeltségének és elfogultságának bizonyítására nem voltak alkalmasak.
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes elsődlegesen annak megváltoztatását, másodlagosan új eljárás elrendelését kérte. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy Sz. S. és K. K. részvétele vizsgálóként összeférhetetlen volt. Álláspontja szerint az összeférhetetlenség az arra való hivatkozástól függetlenül fennállt. Állította, hogy a kifogásolt vámkezelési gyakorlatot a parancsnok jóváhagyta, és neki, mint revizornak nem róható a terhére, hogy az éveken keresztül kialakult vámgyakorlatot nem változtatta meg, ezért a legsúlyosabb fenyítés kiszabása vele szemben indokolatlan volt.
A felperes a felülvizsgálati kérelmét a 2002. november 5-én érkeztetett beadványában kiegészítette, és - a peres iratok közt is szereplő egyik tárgyalási jegyzőkönyv másolati példányát csatolta.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 273. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint a felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni, ezért a Legfelsőbb Bíróság a kiegészítésben foglaltak vizsgálatát mellőzte.
A felperes az összeférhetetlenség vizsgálatával kapcsolatban megállapított tényállást iratellenesség címén nem támadta, ezért az a felülvizsgálati eljárásban is irányadó [Pp. 275. § (1) bekezdés].
Helytálló a munkaügyi bíróságnak az az álláspontja, hogy az adott esetben, az ügyben való érdekeltséget a fegyelmi tárgyát képező eljárások tekintetében kellett vizsgálni, ezért a felperes, a fegyelmi tárgyát nem képező vámeljárásokra hivatkozással törvénysértésre alaptalanul hivatkozott.
Az ítélkezési gyakorlat szerint az elfogultságot arra való hivatkozás mellett valószínűsíteni is kell. Az irányadó tényállás szerint a felperes a fegyelmi eljárás során a vizsgálók elfogultságára nem hivatkozott, ellenkezőleg, - amint erre a jogerős ítélet is utal - kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy "az eljárás során az elöljárók (vizsgálótisztek) korrektül, tárgyilagosan végezték feladataikat. A perben e nyilatkozatát cáfoló, az elfogult eljárást valószínűsítő tényeket nem jelölt meg. Ezért a bíróság okszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a fegyelmi eljárás során a Hszt. 129. §-ra (2) bekezdésében foglaltakat nem sértették meg.
Az eljárt bíróságok a felperes kötelezettségszegése súlyának értékelésével összefüggésben az alperesnél kialakult gyakorlatot is mérlegelték, és az eset összes körülményeit figyelembe véve a kiszabott fenyítést a cselekménnyel arányban állónak találták. Az e körben kifejtett indokok tekintetében a Legfelsőbb Bíróság felperes revizori munkakörét hangsúlyozza. A felülvizsgálati kérelem mindezt figyelmen kívül hagyva alaptalanul hivatkozott a kiszabott fenyítés súlyát illetően törvénysértésre.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A felülvizsgálati eljárási költségről a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése, a felülvizsgálati eljárás illetékéről a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján rendelkezett. (Legf.Bír.Mfv.II.10.225/2002.)