BH+ 2004.1.40

A természetes kóreredetű tüdőbetegség nem függ össze a balesettel, ezért az abból eredő munkaképesség-csökkenés nem vehető figyelembe a baleseti kártérítés megállapításánál [Mt. 174. §]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes az 1996. január 31-én elszenvedett munkahelyi balesetével összefüggésben indított keresetet az alperes ellen. Módosított kereseti kérelme általános és nem vagyoni kártérítés megfizetésére irányult.
A munkaügyi bíróság az ítéletével az alperest kamat nélkül 300 000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte, egyebekben a keresetet elutasította, ennek megfelelően rendelkezett a költségek és az illeték tárgyában.
Az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás lényege szeri...

BH+ 2004.1.40 A természetes kóreredetű tüdőbetegség nem függ össze a balesettel, ezért az abból eredő munkaképesség-csökkenés nem vehető figyelembe a baleseti kártérítés megállapításánál [Mt. 174. §]
A felperes az 1996. január 31-én elszenvedett munkahelyi balesetével összefüggésben indított keresetet az alperes ellen. Módosított kereseti kérelme általános és nem vagyoni kártérítés megfizetésére irányult.
A munkaügyi bíróság az ítéletével az alperest kamat nélkül 300 000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte, egyebekben a keresetet elutasította, ennek megfelelően rendelkezett a költségek és az illeték tárgyában.
Az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás lényege szerint a felperest úgy érte baleset, hogy a kasban tartózkodott, amikor az egy légaknán lefelé haladva megakadt, és a munkavállalók emiatt a mentés idejéig, kb. fél óra időtartamban mínusz 17 fok hidegben tartózkodtak. A felperesnél pánikszindróma megbetegedés alakult ki, továbbá Boeck sarcoidosis betegségben is szenved.
E tényállás alapján az elsőfokú bíróság arra következtetett, hogy az alperes kártérítési felelősséggel tartozik a pánikszindróma kialakulása miatt keletkezett károkért (Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága - ETT-IB - által benyújtott felülvélemény). Ez a betegség a felperes mindennapi életvitelét zavarja, nem képes tömegben, illetve zárt térben tartózkodni. Ezért a nem vagyoni kártérítés összegét az elsőfokú bíróság az ítélethozatalkori értékviszonyok figyelembevételével határozta meg az Mt. 174. §-ának (1) bekezdése és a 177. § alapján. A munkaügyi bíróság elutasította a felperes általános kártérítés iránti kereseti kérelmét, mert nem találta bizonyítottnak a fizikai munkavégző képesség csökkenésének a pánikszindróma betegséggel való összefüggését. Álláspontja szerint - a bizonyítási eljárás eredménye alapján - a felperes a természetes kórokúnak minősülő tüdőbetegsége (Boeck sarcoidosis) miatt nem képes a háztartási és a mezőgazdasági munkák elvégzésére.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A megyei bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és kötelezte az alperest, hogy fizesse meg az elsőfokú bíróság által megítélt nem vagyoni kártérítés után 1996. január 31. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre évi 20% kamatot is. A másodfokú bíróság a bizonyítási eljárást kiegészítette, a felperest személyesen meghallgatta. A bizonyítékokból arra következtetett, hogy a felperesnél a perbeli balesetnek minősülő eseménnyel okozati összefüggésben alakult ki a poszttraumás stressz, és a szorongásos tünetek eluralkodása idején állapota az ún. pánikbetegség szintjén zajlott. Mindezek alapján helyetállónak találta az elsőfokú bíróság döntését a nem vagyoni kártérítés jogalapja és összege körében azzal, hogy a megállapított kártérítés összege után az ár- és értékviszonyok figyelembevételével az alperest kamatban is marasztalta, mert álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által megállapított összeg a káresemények bekövetkezésekor meglévő ár- és értékviszonyoknak felel meg. Az általános kártérítés megfizetésére irányuló kereseti kérelem elutasítását az ETT-IB felülvéleménye alapján találta helyesnek.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében jogszabálysértésként annak mellőzését jelölte meg, hogy a balesetig egészséges volt. Panaszolta továbbá, hogy az alperes - az őt terhelő bizonyítási teher ellenére - nem bizonyította, hogy a betegség kialakulásához az egyéni adottsága hozzájárult. Ezért az ítéletek hatályon kívül helyezését és új eljárás elrendelését kérte.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. Érvelése szerint a bizonyítékok mérlegelése nem jogszabálysértő, továbbá a felperes a háztartási és a mezőgazdasági járadék iránti igényétől elállt, ezért a keresete szerinti marasztalás - a fenntartott nem vagyoni kártérítésre nézve - megtörtént.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a peres iratok tartalmának megfelelően hivatkozott arra, hogy a felperes a nem vagyoni és az általános kártérítés megfizetésére irányuló kereseti kérelmét tartotta fenn, a továbbiakat, ezért a bíróságok a Pp. 215. § helytálló alkalmazásával döntöttek a fenntartott kereseti kérelmekről. A felperes az általános kártérítést megalapozóként kérte értékelni a háztartási munkánál és a mezőgazdasági tevékenységnél megnyilvánuló munkaképessége megszűnését. Erről a bíróságok határoztak, a jogerős ítélet álláspontja szerint a felperes fizikai munkabíró képessége a természetes kórokú, nem a balesettel összefüggő betegsége miatt csökkent. A felülvizsgálati kérelemben foglaltak a jogerős ítélet indokolásának jogszabályba ütközését nem támasztják alá.
A felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet meghozataláig keletkezett és a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. Bizonyítási eljárásnak - ideértve az okirati bizonyítást is - a felülvizsgálati eljárásban nincs helye [Pp. 275. § (1) bekezdés], ezért a Legfelsőbb Bíróság mellőzte a felperesről készült, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt újabb orvosszakértői vélemény vizsgálatát és értékelését.
A másodfokú bíróság az elsőfokú eljárásban lefolytatott, és a fellebbezési eljárásban kiegészített bizonyítási eljárás eredményének együttes mérlegelése alapján a Pp. 206. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően állapította meg, hogy a perbeli baleset okozta a felperes betegségét (poszttraumás stressz zavar), és ez a betegség egy időszakban pánikbetegségként jelentkezett. A fentiekből következően a felülvizsgálati kérelem tévesen hivatkozott arra: figyelmen kívül maradt, hogy korábban (a baleset előtt) nem volt a felperesnek pszichés betegsége.
A felperes tüdőbetegségét (Boeck sarcoidosis) a két igazságügyi orvosszakértői intézet és az ETT-IB is természetes kóreredetűnek minősítette, és nem állapította meg a balesettel (hideghatással) való összefüggését, ezért ezt a betegséget, és az ezáltal fennálló munkaképesség-csökkenést nem lehet az alperes nem vagyoni kártérítés fizetésre való kötelezését megalapozóként értékelni [Mt. 174. § (1) bekezdés]
Az előzőek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal egyezően helytállóan, az Mt. 174. §-a (4) bekezdését is figyelembe véve helytállóan mérlegelte a felperes baleset előtti egészségi állapotát, továbbá a munkaképesség-csökkenésnek a munkahelyi eseménnyel való összefüggését. A felülvizsgálati kérelemnek ezért az alperes bizonyításának eredménytelenségével és a felperes baleset előtti állapotának értékelésével összefüggő érvelése nem megalapozott.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (1) bekezdésére figyelemmel megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A felülvizsgálati eljárás illetékét és a felperes pártfogó ügyvédjének díját az állam viseli [6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §, 7/2002. (III. 30.) IM rendelet 5. § (3) bekezdés]. A felperes a Pp. 86. §-ának (3) bekezdése alapján köteles megfizetni az alperes felülvizsgálati eljárási költségét. (Legf.Bír.Mfv.I.11.093/2001)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.