adozona.hu
BH 2004.1.32
BH 2004.1.32
Ha az áthelyezésben való megállapodás a közalkalmazott, annak közalkalmazotti munkáltatója és a Magyar Állam nevében eljáró Magyar Honvédség főcsoportfőnöke között jött létre, a közalkalmazotti jogviszony áthelyezéssel történő megszüntetésére jogszerűen került sor [1992. évi XXXIII. tv. 25. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az elsődleges kereseti kérelmében a közalkalmazotti jogviszonya megszüntetésének a munkáltató hibájából eredő érvénytelensége kimondását, és a munkáltatói felmentéssel járó juttatásokat, a másodlagos kereseti kérelmében pedig a közalkalmazotti jogviszonya jogellenes megszüntetésének megállapítását, és a Kjt. 34. §-a szerinti jogkövetkezmények alkalmazását kérte.
Előadta, hogy a szervezet változása folytán a közalkalmazotti munkaköre megszűnt, hivatásos tiszthelyettesi beosztást aj...
BH 2004.1.32 Ha az áthelyezésben való megállapodás a közalkalmazott, annak közalkalmazotti munkáltatója és a Magyar Állam nevében eljáró Magyar Honvédség főcsoportfőnöke között jött létre, a közalkalmazotti jogviszony áthelyezéssel történő megszüntetésére jogszerűen került sor [1992. évi XXXIII. tv. 25. §].
A felperes az elsődleges kereseti kérelmében a közalkalmazotti jogviszonya megszüntetésének a munkáltató hibájából eredő érvénytelensége kimondását, és a munkáltatói felmentéssel járó juttatásokat, a másodlagos kereseti kérelmében pedig a közalkalmazotti jogviszonya jogellenes megszüntetésének megállapítását, és a Kjt. 34. §-a szerinti jogkövetkezmények alkalmazását kérte.Előadta, hogy a szervezet változása folytán a közalkalmazotti munkaköre megszűnt, hivatásos tiszthelyettesi beosztást ajánlottak fel a részére, amit elfogadott. A közalkalmazotti jogviszonyát az alperes áthelyezéssel szüntette meg, holott a felek között erre irányuló megállapodás nem jött, de nem is jöhetett létre, miután a munkáltatója nem változott. Az alperes a munkáltatói jogkörét rendeltetésellenesen gyakorolta, intézkedése jogszabályba ütközött, ezért semmis, tehát a felperest a rendes felmentés alapján járó juttatások megilletik, illetve a másodlagos kereseti kérelme alapján további kétszeres végkielégítésre is jogosult.
A munkaügyi bíróság a felperes elsődleges kereseti kérelmét megalapozottnak találta, és az ítéletében az alperest 574 409 forint fizetésére kötelezte, amely öthavi felmentési időre járó átlagilletményének, és a hathavi illetményének megfelelő végkielégítésnek felelt meg.
Az ítélet ellen előterjesztett fellebbezésében a felperes annak a másodlagos kérelme szerinti megváltoztatását, és az érvénytelenség megállapítása helyett a Kjt. 34. §-a rendelkezéseinek alkalmazását kérte.
Az alperes fellebbezése a felperes keresetének teljes elutasítására irányult.
A megyei bíróság az ítéletével megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, és a keresetet elutasította.
A másodfokú bíróság a fellebbezéshez csatolt okiratok alapján tényként állapította meg: a peres felek 1998. május 29-én a Kjt. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján megállapodtak abban, hogy a felperes közalkalmazotti jogviszonya a hivatásos tiszthelyettesi állományba vételével egyidejűleg áthelyezéssel megszűnik, miután a Magyar Honvéd Vezérkar főcsoportfőnöke 1998. június 1. hatállyal hivatásos tiszthelyettes állományba vette.
Mindezek alapján a másodfokú bíróság nem osztotta az elsőfokú bíróságnak azt a jogi álláspontját, hogy a felperes közalkalmazotti jogviszonya a munkáltató egyoldalú intézkedésével szűnt meg. A felek 1998. május 29-én kelt megállapodásával a közalkalmazotti jogállás a kinevezéssel formálisan megszűnt, és a hivatásos állományba vétel a törvényből fakadó átminősülésnek fogható fel. A felperes jogviszonya a felek írásba foglalt közös akaratának megfelelően, a tiszthelyettesi kinevezéssel újabb szakaszába jutott, ezért a megszüntetés érvénytelenségéről és jogellenességéről nem lehet szó, és ennek megfelelően az ehhez kapcsolódó pénzbeli járandóságról sem.
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes annak hatályon kívül helyezését, és a helytálló indokai alapján a munkaügyi bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.
A felülvizsgálati kérelem tartalma szerint a másodfokú bíróság ítéletének indokolását is támadta, kifogásolva a közalkalmazotti jogállás átminősülésére vonatkozó okfejtést. Hangsúlyozta, hogy a munkáltató személyében nem történt változás, a felperes a hivatásos állományba vételét követően is az alperessel, vagyis az önálló állománytáblával és jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységgel áll jogviszonyban, függetlenül attól, hogy egyes munkáltatói jogokat az általános munkáltatói jogkört gyakorló állományilletékes parancsnok helyett magasabb szolgálati elöljáró gyakorolt.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Kjt. 25. §-a (2) bekezdésének b) 4. pontja szerint a közalkalmazotti jogviszony megszüntethető az e törvény és a hivatásos, továbbá a szerződéses szolgálati viszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó munkáltatók között.
A felperes a keresetében előadta, hogy a közalkalmazotti munkakörének megszűnésére figyelemmel az erre vonatkozó felajánlást követően saját maga kérte a hivatásos szolgálati viszonyba való felvételét.
A Legfelsőbb Bíróság más hasonló tényállású ügyben rámutatott arra, hogy a Hszt. 3. §-ának (1) bekezdése szerint a szolgálati viszony az állam és a hivatásos állomány tagja között létrejött különleges közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelő, a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg.
Ennek megfelelően a felperest a Honvéd Vezérkar főcsoportfőnöke vette fel a Magyar Honvédség hivatásos tiszthelyettesi állományába, és a felperes szolgálati helyéül a MH meghatározott csoportfőnökségét jelölte ki.
A két jogviszonyban tehát a két munkáltató nem azonos. Az áthelyezésben való megállapodás a felperes, a felperes közalkalmazotti munkáltatója, valamint a Magyar Állam nevében eljáró Magyar Honvédség főcsoportfőnöke között létrejött, ezért a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére áthelyezéssel jogszerűen került sor.
A felperesnek a másodlagos kereseti kérelme sem volt megalapozott, mert a Kjt. 34. §-ában szabályozott jogkövetkezmények alkalmazásának csak akkor van helye, ha a munkáltató a közalkalmazott jogviszonyát jogellenesen szüntette meg.
A felperes a perben a Hszt. 2. §-ának g), h) és i) pontjaiban foglalt értelmező rendelkezésekre nem hivatkozott, ezért azok megsértését a felülvizsgálati eljárásban már nem sérelmezheti.
A kifejtettekre figyelemmel a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül hozta meg az ítéletét, amelyet a Legfelsőbb Bíróság az előbbi indokolásbeli módosítással a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartott.
A felülvizsgálati eljárás költségéről a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése, a felülvizsgálati eljárás illetékéről a 6/1986. (III. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján rendelkezett. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.196/2002. sz.)