BH 2003.12.515

A foglalkozási megbetegedésből eredő károsodásért az a munkáltató felelős, ahol a munkavállaló a foglalkozási megbetegedésnek kitett munkakörben utoljára dolgozott [1997. évi LXXXI. tv. 87. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes a keresetlevelében az alperes által kibocsátott fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését kérte, amelyben B. A.-né azbesztózis foglalkozási megbetegedésével összefüggésben megállapított baleseti nyugellátás megtérítésére kötelezte.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét.
A tényállás szerint B. A.-né 1961. május 17-étől az E. A. C. Vállalatnál - amelynek általános jogutódja a felperes kft. - 1989. február 1-jétől 1992. május 15-ig pedig az E. M. H. ...

BH 2003.12.515 A foglalkozási megbetegedésből eredő károsodásért az a munkáltató felelős, ahol a munkavállaló a foglalkozási megbetegedésnek kitett munkakörben utoljára dolgozott [1997. évi LXXXI. tv. 87. §].
A felperes a keresetlevelében az alperes által kibocsátott fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését kérte, amelyben B. A.-né azbesztózis foglalkozási megbetegedésével összefüggésben megállapított baleseti nyugellátás megtérítésére kötelezte.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét.
A tényállás szerint B. A.-né 1961. május 17-étől az E. A. C. Vállalatnál - amelynek általános jogutódja a felperes kft. - 1989. február 1-jétől 1992. május 15-ig pedig az E. M. H. L. Kft.-nél azbeszttartalmú légtérben dolgozott, ahol fokozott azbeszt-expozíciónak volt kitéve. Az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet nevezett foglalkozási megbetegedését 2000. október 5-én kelt levelében elfogadta.
Az alperes a fizetési meghagyását azért bocsátotta ki, mert a jogelőd munkáltató nem tartotta be a foglalkoztatás időszakában hatályos balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabályokat.
A munkaügyi bíróság megállapította, hogy B. A.-né a felperes jogelődjénél szenvedte el az azbesztózis egészségkárosodást, amely megalapozza a felperes megtérítési kötelezettségét az alperessel szemben.
A felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte iratellenes tényállás megállapítására és a bizonyítékok téves értelmezésére hivatkozva. Állította, hogy a peres iratokhoz csatolt szindikátusi szerződés alapján az 1989. január 1-jén - a jogelődje székhelyével azonos székhellyel - alapított E. Kft. vállalta az üzemi eredetű egészségkárosodásért a felelősséget. Kifejtette: az elsődleges szempont mindig az volt, hogy a munkavállaló azbesztózisát 1989. év előtt vagy után állapították-e meg, és a munkavállaló 1989. január 1-jétől továbbra is Ny.-en dolgozott-e.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A munkaügyi bíróság nem értékelte a periratokhoz csatolt "Foglalkozási betegségről adatlap" tartalmát, melyre a felperes a keresetlevelében kifejezetten hivatkozott. A jogerős ítélet az abban foglaltakat a tényállásban hiányosan csak annyiban rögzítette, hogy az alperes fizetési meghagyásának indokolása maga is hivatkozott rá.
Ebben az iratban az E. M. H. L. Kft. 2000. október 24-én igazolta, hogy B. A.-né "foglalkozási veszélynek kitett munkakörben" 1992. május 15-én dolgozott utoljára. Ebből következően tényként állapítható meg - amit az alperes fizetési meghagyásának indokolása sem vitatott -, hogy a munkavállaló 1989. január 1-je, az E. M. H. L. Kft. működésének megkezdése után tovább dolgozott foglalkozási betegségnek kitett munkakörben.
Mivel a munkavállaló foglalkoztatási betegségét nem a felperesi jogelődnél fennálló munkaviszonya tartama alatt állapították meg, és a munkavállaló nem a felperes jogelődjénél dolgozott ilyen foglalkozási betegségnek kitett munkakörben utoljára, a felperes megtérítési felelőssége nem állapítható meg. Jelen perben is irányadó a munkáltatói kártérítési felelősség iránti munkaügyi perekben kialakított az az ítélkezési gyakorlat, hogy az a munkáltató felelős a foglalkozási betegségből eredő károsodásért, ahol a munkavállaló utoljára dolgozott foglalkozási betegségnek kitett munkakörben.
A Legfelsőbb Bíróságnak a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott döntései között nincs ellentmondás, mert az eltérő következtetés eltérő tényállásból eredt. Lényeges - a per érdemi eldöntésére kiható körülmény - ugyanis az, hogy a munkavállaló 1989. január 1-jét követően bizonyítottan ki volt-e téve fokozott azbeszt-expozíciónak.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet az alperes fizetési meghagyására is kiterjedően hatályon kívül helyezte [Pp. 275/A. § (2) bekezdés], és az alperest kötelezte a felperes felülvizsgálati költségének megfizetésére [Pp. 78. § (1) bekezdés).
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.135/2002. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.