adozona.hu
BH+ 2003.12.600
BH+ 2003.12.600
A korkedvezményre jogosultság feltétele kovács munkakörben, hogy a munkavállaló a gépi kovácsolást folytató üzemben a teljes munkaidejében kovácsként dolgozzon. Nem szükséges, hogy kizárólag gépi kovácsolást végezzen [168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 1. sz. melléklete].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az öregségi nyugdíjra jogosító szolgálati idő megállapítását kérte. Az alperes a mindkét fokon hozott határozataival megállapította, hogy a felperes nyugellátásának megállapításánál 42 év és 314 nap vehető figyelembe. A korkedvezmény elismerésére irányuló igényt azzal az indokkal utasította el, hogy a kovács (kovácsoló munkás) akkor jogosult korkedvezményre a nemzetgazdaság egész területén, ha a teljes munkaidejében gépi kovácsolást folytató üzemben dolgozik. A kovácsműhely, amelyb...
BH+ 2003.12.600 A korkedvezményre jogosultság feltétele kovács munkakörben, hogy a munkavállaló a gépi kovácsolást folytató üzemben a teljes munkaidejében kovácsként dolgozzon. Nem szükséges, hogy kizárólag gépi kovácsolást végezzen [168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 1. sz. melléklete].
A felperes az öregségi nyugdíjra jogosító szolgálati idő megállapítását kérte. Az alperes a mindkét fokon hozott határozataival megállapította, hogy a felperes nyugellátásának megállapításánál 42 év és 314 nap vehető figyelembe. A korkedvezmény elismerésére irányuló igényt azzal az indokkal utasította el, hogy a kovács (kovácsoló munkás) akkor jogosult korkedvezményre a nemzetgazdaság egész területén, ha a teljes munkaidejében gépi kovácsolást folytató üzemben dolgozik. A kovácsműhely, amelyben dolgozott nem minősíthető gépi kovácsolást folytató üzemnek, mert a műhelyben nem folyt teljes munkaidőben gépi kovácsolás, ezért a korkedvezmény hatálya az üzemre nem terjed ki.A felperes a keresetlevelében - az abban foglalt indokok alapján - kérte annak megállapítását, hogy korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott. Ezért kérte az alperes másodfokú határozatának megváltoztatását, vagy az alperesnek új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását.
A munkaügyi bíróság az ítéletével megváltoztatta az alperes másodfokú határozatát, és megállapította, hogy a felperes 1959. június 20-ától korkedvezményre jogosító munkakörben (munkahelyen) dolgozott.
Az ítélete indokolása szerint a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete értelmében a korkedvezményre jogosító kovács munkakör esetében az a feltétel, hogy a munkavállaló gépi kovácsolást folytató üzemben kovácsként dolgozzon a teljes munkaidejében; nem szükséges, hogy a munkavállaló a teljes munkaidejében csak gépi kovácsolási tevékenységet végezzen, ezt a jogszabály nem írja elő. A felperes gépi kovácsolást folytató üzemben dolgozott a teljes munkaidejében, a bizonyítási eljárás adatai szerint a munkaideje nagyobb részében gépi kovácsolási tevékenységet végzett, kisebb részében pedig kézi kovácsolási munkát. Erre tekintettel megalapozottnak ítélte a felperes keresetét és megváltoztatta az alperes határozatát.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében iratellenességre hivatkozva lényegében az ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetet elutasító határozat hozatalát kérte. Álláspontja szerint a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 1. számú melléklete alapján a kovács munkakört csak abban az esetben lehet korkedvezményes munkakörnek minősíteni, ha a dolgozó olyan üzemben végez munkát, ahol az üzem teljes munkaidejében gépi kovácsolást végeznek, vagyis az egész üzemben gépi kovácsolás folyik az üzem teljes munkaidejében. A szóban levő üzem felszereltsége többirányú, az nemcsak melegüzemi, hanem egyéb munkák végzésére is alkalmas volt.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme az ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes 1959. június 20-ától - kisebb megszakításokkal - kovácsként dolgozott és az alperes ennek alapján állapított meg 42 év 314 nap munkaviszonyt.
A korkedvezményre jogosultság elbírálásakor hatályos 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerint korkedvezményre jogosult a kovács, ha a teljes munkaidejében gépi kovácsolást folytató üzemben dolgozik. Helytállóan értelmezte a munkaügyi bíróság e rendelkezést úgy, hogy az adott munkakör akkor jogosít korkedvezményre, ha a munkavállaló gépi kovácsolást folytató üzemben dolgozik kovácsként a teljes munkaidejében. Nem feltétele a jogosultságnak, hogy a munkavállaló a teljes munkaidejében gépi kovácsolási tevékenységet végezzen. Ezt támasztja alá a jogszabálynak a munkakör leírására vonatkozó rendelkezése is, amely szerint a kovács feladata a munkadarab kemencében izzítása, szállítása, megmunkálás közben tartása, mozgatása, forgatása, kovácsolással, sajtolással melegen alakítása, formálása, zömítése, darabolása kézi szalaggépi úton is lehet.
A korkedvezményre jogosító munkakörként sorolja fel a melléklet a különböző tevékenységek között a kézi kovácsot is (pl. hengerészsegítő stb.).
Mindezekre figyelemmel tévedett az alperes, amikor a felperes korkedvezmény megállapítására irányuló igényét elutasította.
Ezért a munkaügyi bíróság ítéletét a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és a pervesztes alperest a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezte a felperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére.
A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a értelmében az állam viseli. (Legf.Bír.Mfv.II.10.191/2002.)