adozona.hu
BH+ 2003.12.597
BH+ 2003.12.597
Ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának megszüntetése közös megállapodással történt, és a jognyilatkozata megtételével összefüggésben nem bizonyított jogellenes fenyegetést, erre hivatkozva alaptalanul támadja a jogviszony megszűnésének körülményeit. [Mt. 7. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az alperes megyei felügyelőségénél ügykezelői munkakörben dolgozott.
A felperes keresetet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz, amelyben előadta, hogy a közszolgálati jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogellenes fenyegetéssel vette rá. Arra kérte a bíróságot, hogy állapítsa meg a jogviszony megszüntetésének jogellenességét és kötelezze az alperest nyolchavi átlag-illetményének megfelelő végkielégítés, valamint 2000. június 19-...
BH+ 2003.12.597 Ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának megszüntetése közös megállapodással történt, és a jognyilatkozata megtételével összefüggésben nem bizonyított jogellenes fenyegetést, erre hivatkozva alaptalanul támadja a jogviszony megszűnésének körülményeit. [Mt. 7. §]
A felperes az alperes megyei felügyelőségénél ügykezelői munkakörben dolgozott.A felperes keresetet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz, amelyben előadta, hogy a közszolgálati jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogellenes fenyegetéssel vette rá. Arra kérte a bíróságot, hogy állapítsa meg a jogviszony megszüntetésének jogellenességét és kötelezze az alperest nyolchavi átlag-illetményének megfelelő végkielégítés, valamint 2000. június 19-étől 2001. március 19-éig 183 273 forint táppénz és illetmény közötti különbözet, illetve másodlagos kereseti kérelemként 2001. január 21. napjáig bezárólag 144 272 forint táppénz és illetmény-különbözet megfizetésére, mert az alperes az utolsó munkában töltött napon nem adta ki a jogviszony megszüntetésével kapcsolatos igazolásokat.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a keresetet.
Az indokolás szerint a jogellenes fenyegetés tényének bizonyítása a felperest terhelte. A munkáltatói jogkör gyakorlója igazgatónő elégedetlen volt a felperes munkavégzésével, ezért a 2000. június 5-én lefolytatott személyes beszélgetés során közölte a felperessel, hogy a nem megfelelő munkavégzése miatt fegyelmi eljárásra is sor kerülhet vele szemben. A beszélgetésnek tanúja nem volt, ezért annak tartalma a tanú és a felperes ellentétes előadása alapján nem nyert bizonyítást. A felperes a munkajogban való jártassága alapján írta meg 2000. június 5-én a jogviszony közös megegyezéssel való megszüntetésére irányuló kérelmét. Ha a felperes nem értett volna egyet az igazgatónővel lefolytatott beszélgetés tartalmával, saját igaza tudatában a jogviszony megszüntetését nem kérte volna.
A felperes ugyancsak nem tudta bizonyítani, hogy a betegsége a munkáltató jogellenes magatartásának következménye, ezért az elsőfokú bíróság a táppénz és az illetmény közötti különbözetre vonatkozó kereseti kérelmet is megalapozatlannak találta.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét.
Az ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság az ügyben a tényállást helytállóan állapította meg és nem tévedett az abból levont jogi következtetés vonatkozásában sem. A másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a felperes csupán állította, de nem bizonyította a jogellenes fenyegetés tényét, és a fellebbezés sem tartalmazott olyan új tényt, vagy körülményt, amely eltérő következtetés alapjául szolgálna. Kifejtette, hogy a fegyelmi eljárás kilátásba helyezése a munkáltató részéről nem jogellenes magatartás, ezért jogellenes fenyegetésnek sem tekinthető. A felperes által csatolt orvosi igazolás nem bizonyította, hogy 2000. június 19-étől fennállt keresőképtelensége a perbeli jogvitát kiváltó eseménnyel állt okozati összefüggésben. Végül megállapította, hogy a felperest a munkáltatói igazolások késedelmes kiadása miatt nem érte kár, mivel 2000. június 19-e napjától folyamatosan keresőképtelen betegállományban volt.
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes annak az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedő hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan a kereseti kérelmének helyt adó ítélet meghozatalát kérte. Sérelmezte, hogy a munkaügyi bíróság bizonyítottnak találta a nem megfelelő munkavégzését az igazgatónő tanúvallomása alapján. K.-né Sz. I. elfogulatlan tanúvallomásával igazolta a megfelelő munkavégzését és a jogviszony megszüntetésének valós okát; az igazgatónő ügykezelő helyett egy ellenőrt kívánt a kirendeltségen foglalkoztatni. Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság a felajánlott bizonyítási indítványának nem adott helyt és az általa bejelentett érdektelen tanúk kihallgatását mellőzte.
Hivatkozott az Mt. 97. §-ára, amelynek megsértése miatt az igazolások hiányában a munkanélküli járadéktól és az elhelyezkedés lehetőségétől is elesett.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperes a perben a közszolgálati jogviszonyának közös megegyezéssel történt megszüntetésével összefüggésben a saját jognyilatkozatát sikertelenül támadta, mert a másodfokú bíróság - az elsőfokú bíróság ítéletében foglaltakkal egyezően - a megállapított tényállás alapján arra következtetett, hogy a felperes a jognyilatkozatának megtételével összefüggésben a jogellenes fenyegetés tényét a perben nem bizonyította.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében az ítéletet a tényállás megállapítása körében támadta arra hivatkozva, hogy a bíróságok csak a vele szemben munkáltatói jogkört gyakorló elfogult tanú vallomását vették figyelembe, és a másodfokú bíróság a felajánlott bizonyítást nem folytatta le.
A felperes a perben nem vitatta, hogy a közszolgálati jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló kérelmét az igazgatónővel való négyszemközti beszélgetést követően, de a saját szobájában, a saját gépén írta meg. A személyes meghallgatása során tett nyilatkozata szerint tisztában volt azzal, hogy ez esetben milyen járandóságok illetik meg, hiszen munkaüggyel foglalkozó területen is dolgozott. A beszélgetés tartalmára vonatkozóan a felek ellentétes nyilatkozatot tettek, ezért az bebizonyítottság hiányában a jogellenes fenyegetés megállapításához nem vezethetett.
A felperes a fellebbezésében a tanúk kihallgatását a munkavégzésére vonatkozóan kérte, mivel azt kívánta bizonyítani, hogy az igazgatónő a munkavégzését korábban nem kifogásolta és egyébként is a munkáját az elvárásoknak megfelelően végezte. A per eldöntése szempontjából azonban ennek az adott körülmények mellett nem volt jelentősége, ugyanis a bírói gyakorlat szerint a munkáltató részéről önmagában a fegyelmi eljárás kilátásba helyezése jogellenes fenyegetésnek nem minősül. Miután az érdemi döntést a felperes munkavégzésére vonatkozó tanúvallomások nem befolyásolták volna, a másodfokú bíróság nem követett el az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatású eljárási jogszabálysértést, amikor a felperes által bejelentett tanúk kihallgatását indokolás nélkül mellőzte.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a közszolgálati jogviszonyban is alkalmazni rendelt Mt. 97. §-ának (2) bekezdésében foglaltak megsértését sérelmezte, amely szerint a jogviszony megszűnésekor ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. Ez a kötelezettség az alperest valóban a hivatkozott jogszabály alapján terhelte, azonban az alperes kártérítési felelősségét csak akkor vonta volna maga után, ha a perben a felperes a kár bekövetkezését bizonyította volna. A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint [Pp. 275. § (1) bekezdés] a munkáltatói igazolások késedelmes kiadásával összefüggésben felmerült kár nem bizonyosodott be. Ezt a felülvizsgálati kérelemben előadottak nem cáfolták.
A kifejtettekre figyelemmel a másodfokú bíróság az ítéletét jogszabálysértés nélkül hozta meg, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárási költségről a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése, a felülvizsgálati eljárási illetékről a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján rendelkezett. (Legf.Bír.Mfv.II.11.099/2001)