adozona.hu
AVI 2001.2.18
AVI 2001.2.18
A lakás rendeltetésszerű használatához szükségtelen helyiségek létesítésének áfa tartalma nem igényelhető vissza [1992. évi LXXIV. tv. 47. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesnek 1991 és 1993 között magánerős lakásépítésével összefüggésben az általa beadott 14 visszaigénylésre összesen 9 889 989 forint áfát utaltak ki. A visszaigényelt összegen belül - kizárólag a felülvizsgálati kérelmekkel támadott kérdéskört érintve - a felperesnek légkondicionáló és fűtőberendezés, garázs, valamint egy uszodává alakított télikertként megjelölt zárt veranda létesítése címén utaltak áfát.
Az alperes a visszaigénylés ellenőrzésére 1995-ben megindított eljárása eredmény...
AVI 2001.2.18 A lakás rendeltetésszerű használatához szükségtelen helyiségek létesítésének áfa tartalma nem igényelhető vissza [1992. évi LXXIV. tv. 47. §].
A felperesnek 1991 és 1993 között magánerős lakásépítésével összefüggésben az általa beadott 14 visszaigénylésre összesen 9 889 989 forint áfát utaltak ki. A visszaigényelt összegen belül - kizárólag a felülvizsgálati kérelmekkel támadott kérdéskört érintve - a felperesnek légkondicionáló és fűtőberendezés, garázs, valamint egy uszodává alakított télikertként megjelölt zárt veranda létesítése címén utaltak áfát.Az alperes a visszaigénylés ellenőrzésére 1995-ben megindított eljárása eredményeként a felperest jogosulatlanul visszaigényelt 2 787 614 forint áfa, valamint 3 728 000 forint késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.
A jogerős ítélet - helybehagyva az elsőfokú bíróság határozatának a légkondicionáló és fűtőberendezésre, valamint a késedelmi pótlék megfizetésére vonatkozó keresetet elutasító döntését - a fellebbezéssel támadott ítéletet a garázst és a télikertként megjelölt zárt verandát illetően megváltoztatta, a közigazgatási határozatot ebben a részében hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. A helybenhagyott döntés indoka a visszaigényléshez benyújtott számla hiányossága, a pótlék fizetésére kötelező jogszabály jogszerű alkalmazása, illetve a perköltség helyesen megállapított mértéke volt. A garázst és a télikertként megjelölt zárt verandát a másodfokú bíróság a lakás rendeltetésszerű használhatóságához szükséges helyiségeknek tekintve változtatta meg az elsőfokú bíróság ezzel ellentétes állásponton alapuló ítéletét.
A jogerős ítéletet mindkét fél felülvizsgálati kérelemmel támadta.
A felperes a jogerős ítélet keresetének megfelelő megváltoztatását kérve jogszabálysértésként az 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: új Áfa tv. ) 44. §-ának (4) bekezdésére, az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. tv. (a továbbiakban: Art.) 68. § (1) bekezdésére és a Pp. 81. § (1) bekezdésére hivatkozott. Előadta, hogy a benyújtott számlában feltüntetett adatok valódiságáért nem őt, hanem a kiállítót terhelte a felelősség. Vétlen volt az áfa visszaigényléshez kapcsolódó késedelem bekövetkezésében, késedelmének indokát igazolta, ezért késedelmi pótlék befizetésére nem köteles. Végül pernyertességére hivatkozva perköltség fizetésre kötelezését kifogásolta.
Az alperes felülvizsgálati kérelmét az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. tv. (a továbbiakban: Áfa tv.) 47. § b) pontjának, 51. § (1) bekezdésének, a Pp. 206.§ (1), 224. § (1), valamint 253. § (2) bekezdésében foglaltak megsértésére alapította és a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint jogszabályokkal ellentétesen és a bizonyítékokat okszerűtlenül és iratellenesen mérlegelve tekintette a másodfokú bíróság a lakás rendeltetésszerű használhatóságához szükséges helyiségnek a garázst és a télikertként megjelölt zárt verandát. Utóbbit illetően előadta, hogy ez a helyiség - engedély nélkül - eredetileg is uszoda létesítésének szándékával épült.
A felek előterjesztett ellenkérelmükben, ellenfelük felülvizsgálati kérelmének elutasítását kérték.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 3. számú ítéletét hatályon kívül helyezte és a Pesti Központi Kerületi Bíróság 28. számú ítéletét helybenhagyta.
A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan, az alperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint megalapozott.
A jogerős ítélet felülvizsgálata során eldöntendő kérdés a felperes tekintetében, hogy van-e helye áfa visszaigénylésnek hibás számla alapján, jelentőséggel bír-e a késedelmi pótlék kiszabásánál a számlát benyújtó vétlensége a számla hibájával kapcsolatban, végül, hogy melyek a perköltség meghatározásának szempontjai. Az alperest illetően, hogy a bizonyítékok megfelelő értékelésén és az alkalmazott jogszabály helytálló értelmezésén alapult-e a vitatott építmény részek jogi minősítése.
A felperes felülvizsgálati kérelmével kapcsolatban a következőkre mutat rá a Legfelsőbb Bíróság.
Nem sértette meg a jogerős ítéletet hozó bíróság az új Áfa tv. 44. § (4) bekezdésébe [jelenleg (5) bekezdés] foglalt, a számlában feltüntetett adatok valódiságáért a kibocsátót felelőssé tevő rendelkezést. E felelősségtől függetlenül is elengedhetetlen feltétele a visszautalásnak a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. tv. (a továbbiakban: Sztv.) 84. § (2) bekezdése, mely a számlával kapcsolatban alaki és tartalmi hitelességet, megbízhatóságot és helytállóságot igényel. Az Sztv. előfeltételének a légkondicionálóról és fűtőberendezésről benyújtott számla nem felelt meg, ezért az Áfa tv. 51. § (1) bekezdésén alapuló visszautalásnak nem volt helye.
Az Art. 68. § (1) bekezdése elháríthatatlan külső ok által előidézett késedelem esetén engedi mellőzni a késedelmi pótlékra kötelezést. Helyesen mutatott rá a támadott ítélet indokolása arra, hogy a számla - előző bekezdésben kifejtett okból fennálló - hibája nem tekinthető elháríthatatlannak. A többletanyag áfájának visszautalását a felperes maga kérte, a felperes alapított az adójogi jogviszonyban jogot a hibás számlára, ezért a számla hibájáért őt terheli a megállapított jogkövetkezmény.
A perköltséget érintő felperesi kifogást illetően a Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében hivatkozott a közigazgatási pereknek arra a sajátosságára, melynek következményeként, ha a pernyertesség nem a keresetlevélben felhozott kifogásokon alapul, e ténynek kihatása van a megállapítható perköltség összegére. Ennek indoka, hogy a Pp. 75. § (1) bekezdése értelmében csak a célszerű pervitellel kapcsolatos költség a perköltség. Ezért a jogerős ítélet által a fellebbezéssel érintett jogok mértékének megfelelő és a Pp. 81. § (1) bekezdésén alapuló költségmegosztás jogszabálysértő nem volt.
Az alperes felülvizsgálati kérelme az alábbi indokok miatt alapos.
Az Áfa tv. 47. § b) pontja értelmében lakás építése esetében az adó alapjának meghatározásakor, illetve lakásépítést terhelő adó visszaigénylésekor a ténylegesen megfizetett költségek lakásra jutó hányadát kell figyelembe venni, ilyenek különösen - egyebek mellett - a lakások rendeltetésszerű használhatóságához szükséges helyiségek.
Az elsőfokú bíróság ellenkező tartalmú döntését megváltoztatva a másodfokú bíróság a lakás rendeltetésszerű használatához szükséges helyiségnek tekintette a garázst és a télikertként megjelölt zárt verandát. Megállapította indokolásában, hogy a télikertként megjelölt zárt veranda minősítésénél, az egyes helyiségek besorolásánál a perbeli időszakban hatályos, a lakások bérletéről szóló 1/1971. (II. 8) Korm. rendelet végrehajtására kiadott 1/1971. (II. 8.) ÉVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 6. § (2) bekezdésének b) pontját, a garázs vonatkozásában a 2/1986. (II. 27.) ÉVM rendelettel közzétett Országos Építésügyi Szabályzat (a továbbiakban: OÉSZ) 78. §-át kell alkalmazni.
Az Áfa tv. 4/A. melléklete a kész lakásra vonatkozóan értelmező szabályként az építményjegyzék közzétételéről és alkalmazásáról szóló 3/1980. (XI. 18.) KSH rendelkezést (a továbbiakban: ÉJ) jelöli meg. Eltérően a másodfokú bíróság álláspontjától, van olyan lakásra vonatkozó előírás, melyet az Áfa tv. alkalmazása során figyelembe kell venni.
Az ÉJ mellékletének 1. pontja kimondja, hogy az ÉJ-hez kapcsolódó fogalmakat a statisztikai jogszabályokon és iránymutatásokon túl az OÉSZ tartalmazza. Az ÉJ-ben foglalt értelmező szabály szerint lakóépület, lakóház: melyben kizárólag vagy túlnyomó részben (a beépített szintek nettó terület 50%-át meghaladó mértékben) lakások vannak. Az OÉSZ fogalom meghatározása az 59. pontban ezzel lényegében azonos. A lakás fogalmát egyik jogszabály sem határozza meg és nincsenek felsorolva a lakás rendeltetésszerű használatához szükséges helyiségek sem. Ezek mibenlétére az Áfa tv-ben foglaltak adnak iránymutatást, melynek rendelkezéseit a visszaigényléssel kapcsolatos szabályok alkalmazása során kiterjesztően értelmezni nem lehet.
A felek között adójogi jogviszony áll fenn, ezért csak az adójogi rendelkezések fenti módszerrel elvégzett értelmezésével lehet meghatározni, hogy szükséges-e a lakás rendeltetésszerű használatához a garázs és a télikertként megjelölt zárt veranda. Kiemeli ezzel kapcsolatosan a Legfelsőbb Bíróság, hogy egy jogszabályban megjelölt, de nem meghatározott fogalom általában saját szabályozási körében értelmezhető. Más jogágak szabályait az értelmezés során akkor lehet segítségül hívni, ha a segítségül hívott jogszabályok értelmezésre nem szorulnak. Ezzel szemben az OÉSZ 78. §-ából csak értelmezés alapján vonható le a garázsra és hasonlóképpen - csak egyik megjelölt, de nem tényleges funkciójára tekintettel - a Vhr. 6.§ (2) bekezdésének b) pontja (nem taxatív) felsorolásából a másik helyiséggel kapcsolatban következtetés.
Lakás - a szavak általános jelentése alapján - egy olyan helyiség vagy helyiségcsoport, mely otthon biztosítását szolgálja. A lakás rendeltetésszerű használhatóságához az a helyiség szükséges, mely nélkül a lakás e célra nem vagy csak korlátozottan volna alkalmas. A télikertként megjelölt zárt veranda és a garázs hiánya miatt nem válik rendeltetésellenesen használhatóvá a felperes otthonaként megjelölt lakás. A lakás rendeltetésszerű használatához szükségtelen helyiségek létesítésének áfa tartalma ezért nem igényelhető vissza.
Minthogy a jogerős ítélet tévesen értelmezte az Áfa tv. 47. § b) pontját, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. E döntés miatt az alperes egyéb felülvizsgálati kifogásainak érdemi vizsgálata szükségtelen volt.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. V. 27. 551/1999. sz.)
Lábjegyzet
Az ebben a határozatban foglaltakat a Wolters Kluwer Kft. (korábban CompLex Kiadó Kft.) 2001.339 számon, külön szerkesztett formában is közölte a Közigazgatási-Gazdasági Döntések Tárában.
