AVI 1999.7.95

A jövedéki bírság kiszabásakor vizsgálni kell, hogy a fél tevékenységét munkaviszony keretében végezte-e [1993. évi LVIII. tv. 70. § (3) bek.]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A vámhivatal az 1995. november 9. napján K., V. köz 13. szám alatti ingatlanban végzett ellenőrzése során megállapította, hogy ott engedély nélkül hideg úton szeszesitalt állítanak elő. 760 liter különféle szeszesitalt, 513 liter tiszta szeszt, továbbá aromákat és szeszesital keveréséhez szükséges eszközöket, címkéket találtak. Megállapították, hogy a szeszesital előállítását a felperes végezte, aki azzal védekezett, hogy egy ismeretlen személy alkalmazottja.
Az alperes jogerős határozatában...

AVI 1999.7.95 A jövedéki bírság kiszabásakor vizsgálni kell, hogy a fél tevékenységét munkaviszony keretében végezte-e [1993. évi LVIII. tv. 70. § (3) bek.]
A vámhivatal az 1995. november 9. napján K., V. köz 13. szám alatti ingatlanban végzett ellenőrzése során megállapította, hogy ott engedély nélkül hideg úton szeszesitalt állítanak elő. 760 liter különféle szeszesitalt, 513 liter tiszta szeszt, továbbá aromákat és szeszesital keveréséhez szükséges eszközöket, címkéket találtak. Megállapították, hogy a szeszesital előállítását a felperes végezte, aki azzal védekezett, hogy egy ismeretlen személy alkalmazottja.
Az alperes jogerős határozatában 1 998 881 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte a felperest.
A felperes keresetében az alperes jogerős határozatának hatályon kívül helyezését kérte, előadva, hogy az jogszabálysértő, mert a jövedéki bírság megfizetéséért kizárólag munkaadója felel.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, azzal, hogy az jogszabályt nem sért.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította.
Az ítéletét azzal indokolta, hogy a felperes hitelt érdemlően nem tudta bizonyítani, hogy munkavállalóként állította elő engedély nélkül a szeszesitalt. Az a cselekménye, hogy jogellenes tevékenységének végzéséhez tehergépjárművet kért kölcsön arra mutat, hogy az általa végzett tevékenység nem csak megszabott munkabér megszerzésére irányult, hanem aktívan részt vett a jövedéki termék előállításában, forgalmazásában, szállításában stb.
Mivel nem lehetett bizonyítani, hogy tevékenységét alkalmazottként munkakörében végezte, az alperes jogszerűen alkalmazta a Jszt. 70. § (1) bekezdésében foglaltakat.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, kérve annak megváltoztatását és keresete teljesítését. A fellebbezésében megismételte, hogy mint munkavállaló a jövedéki bírság megfizetésére nem kötelezhető. A munkáltatóval kötött szóbeli szerződés alapján tevékenysége a munkáltató által előírt tevékenységre korlátozódott.
A megyei bíróság a városi bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok okszerű mérlegelésével helyes tényállást állapított meg, melyet a megyei bíróság is irányadónak tekintett.
A felperes sem a közigazgatási, sem az első fokú peres eljárásban nem vitatta azt a tényt, hogy az ellenőrzés időpontjában a helyszínen talált szeszesitalt ő állította elő, csupán azzal védekezett, hogy alkalmazottként végezte az 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jszt.) szabályaiba ütköző tevékenységet. Azzal védekezett, hogy a Jszt. 70. § (3) bekezdés szerint mint alkalmazott, az általa munkakörében elkövetett cselekmény után jövedéki bírságot munkáltatója köteles fizetni. E védekezését az alperes azért hagyta figyelmen kívül, mert írásbeli munkaszerződést bemutatni nem tudott és előadása szerint szóban kötött az általa is ismeretlen munkáltatóval szerződést.
Az elsőfokú bíróság azért nem fogadta el a felperesi védekezést, mert álláspontja szerint hitelt érdemlően a munkaszerződés létrejöttét nem bizonyította.
Kétségtelenül tévesen hivatkozott az alperes a jogerős határozatában arra, hogy azért nem zárható ki a felperes felelőssége a Jszt. 70. § (3) bekezdése alapján, mert az általa ismeretlennek minősített munkáltatóval írásbeli munkaszerződést nem kötött. A Munka Törvénykönyvről szóló 1992. évi XXII. törvény 76. § (4) bekezdése szerint a munkaszerződést valóban írásba kell foglalni, az írásba foglalás elmulasztása miatti érvénytelenségre azonban csak a munkavállaló és a munkába állását követő 30 napon belül hivatkozhat.
E téves indokolás mellett sem állapítható azonban meg, hogy az alperes tényállás tisztázási kötelezettségét elmulasztotta volna. Az első fokon eljárt közigazgatási szerv ugyanis a felperest 1995. november 9. és 1995. november 14. napján meghallgatta. A felperes személyes előadásában az ismeretlen megbízó számára végzett tevékenységét részletezte. Előadásából megállapíthatóan, közte és az ismeretlen megbízója között a munkaviszony lényeges tartalmi elemei hiányoztak. A felperes által végzett tevékenység a Ptk. 389. §-a szerinti vállalkozási szerződésben foglalt feltételeknek felel meg, a felperes ugyanis arra vállalkozott, hogy a megrendelője utasításának megfelelő mennyiségű és fajtájú szeszesitalt állít elő, a részére átadott tiszta szeszből, a megfelelő díjazás ellenében. A felperesi előadás szerint azonban a szerződéses kapcsolatból hiányzott a munkáltató és a munkavállaló közötti szoros kapcsolat, a munkavállalónak a munkáltatótól függő helyzete, a munkafegyelem megtartásának kötelezettsége és a munkaerő meghatározott keretben való állandó jellegű lekötöttsége.
A felperesnek a közigazgatási eljárásban tett nyilatkozatából tehát az állapítható meg, hogy a díjazás ellenében bizonyos eredmény elérésére vállalkozott, azok a kötöttségek pedig, amelyek a munkaviszonyt jellemzik, hiányoztak.
Mindezekre figyelemmel a közigazgatási eljárás adataiból nem állapítható meg az, hogy a felperes tevékenységét munkaviszony keretében végezte, így az általa hivatkozott Jszt. 70. § (3) bekezdése alapján a jövedéki bírság megfizetése alól sem mentesülhet.
A fentiek alapján a megyei bíróság az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét az indokolás fenti megváltoztatásával a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3. Pf. 20.232/1998. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.