adozona.hu
AVI 1999.4.43
AVI 1999.4.43
A lakásbérleti jog alapján szerzett jövedelem nem minősül adózás alá nem eső bevételnek (1991. évi XC. tv. 6. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az APEH Fővárosi Igazgatósága az 1994. szeptember 8-án kelt határozatával a felperes terhére 379 864 Ft személyi jövedelemadó hiányt állapított meg és írt elő, valamint 189 900 Ft adóbírságot, 12 000 Ft késedelmi pótlékot és 10 000 Ft mulasztási bírságot szabott ki. Az alperes az 1995. január 31-én kelt határozatával az első fokú határozatot megváltoztatta, a személyi jövedelemadó hiányt 295 723 Ft-ban, az adóbírságot 147 862 Ft-ban, a késedelmi pótlékot 36 286 Ft-ban határozta meg, mulasztás...
AVI 1999.4.43 A lakásbérleti jog alapján szerzett jövedelem nem minősül adózás alá nem eső bevételnek (1991. évi XC. tv. 6. §)
Az APEH Fővárosi Igazgatósága az 1994. szeptember 8-án kelt határozatával a felperes terhére 379 864 Ft személyi jövedelemadó hiányt állapított meg és írt elő, valamint 189 900 Ft adóbírságot, 12 000 Ft késedelmi pótlékot és 10 000 Ft mulasztási bírságot szabott ki. Az alperes az 1995. január 31-én kelt határozatával az első fokú határozatot megváltoztatta, a személyi jövedelemadó hiányt 295 723 Ft-ban, az adóbírságot 147 862 Ft-ban, a késedelmi pótlékot 36 286 Ft-ban határozta meg, mulasztási bírságot nem szabott ki. A határozatok indokolása szerint a felperesnek lakások bérbeadásából származó jövedelme után az adó megfizetése nem történt meg.A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata, megváltoztatása iránt.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, megállapította, hogy az adóhatóság jogszerűen állapított meg adóhiányt a felperesi, lakás bérbeadásából származó jövedelem után. A felperes nem a személyi jövedelemadóról szóló 1991. évi XC. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 6. § (1) bekezdés h) pontjában foglalt vagyoni értékű jog átruházásából szerzett bevételt.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezéssel élt. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a per fő tárgya tekintetében helybenhagyta az illeték és perköltség fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezés megváltoztatásával. Megállapította - egyezően az elsőfokú bírósággal -, hogy a felperes bérleti szerződéseket kötött, e szerződésekből származó bevétele az Szja tv. hatálya alá esett.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Előadta, hogy a jogerős ítélet sérti az Szja tv. 3. § 8. pontját, 6. § (1) bekezdés h) pontját, tévesen értelmezi a Ptk. 171. §-át, tévesen hívja fel a Szja tv. 6. § (2) és (3) bekezdéseit, a 23. § (1) bekezdését. Álláspontja szerint vagyoni értékű jogként lakásbérleti jog alapítható magántulajdonban álló lakásra és nem csak állami vagy önkormányzati tulajdonú lakásra. Az így alapított vagyoni értékű jogból származó bevétel az Szja tv. 6. § (1) bekezdés h) pontja alapján az adójog szempontjából nem minősült bevételnek, nem vont maga után adófizetési kötelezettséget.
Az alperes érdemi ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás során megállapította, hogy a felperes a perbeli két lakás vonatkozásában bérleti szerződéseket kötött, így az ebből származó jövedelme nem minősült a Szja tv. 6. § (1) bekezdés h) pontjában megfogalmazott, az ingatlan átruházásából, valamint a vagyoni értékű jog alapításából, átruházásából, az ilyen jogról szóló lemondásból, gyakorlásának végleges átengedéséből származó - a Szja tv. szempontjából adózás alá nem eső - bevételnek. A Legfelsőbb Bíróság mindenben osztja a jogerős ítéletben kifejtett jogi álláspontot, a felperes felülvizsgálati kérelmében felhozott jogszabálysértések fennállását nem találta megállapíthatónak. A másodfokú bíróság a Szja tv. rendelkezéseinek összevetéséből jogszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a felperes nem vagyoni értékű jog - lakásbérleti jog - alapításából tett szert jövedelemre, hanem lakás bérbeadásából. A felperes tévesen értelmezte a Szja tv. fentebb hivatkozott vagyoni értékű jog alapítására, átruházására vonatkozó rendelkezését. A felperes az édesapjától az ő tulajdonában lévő lakás hasznosítására kapott felhatalmazást és ennek alapján kívánta lakásbérleti jog alapítása és e jog szerződéssel történő átruházása, illetve e jogról való lemondás révén szerzett bevételét "adómentesnek" tekinteni. A felperes az édesapja tulajdonában és a saját tulajdonában lévő lakások hasznosításakor a szerződések tartalmából kitűnően bérleti szerződést kötött, az ebből származó bevétel nem minősült adómentesnek.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet törvényes, ezért azt a Pp. 275/A.§ (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. III. 28.088/1997. sz.)