adozona.hu
AVI 1997.9.114
AVI 1997.9.114
Nem jár exporttámogatás, ha az adózó a bérmunka eredményét exportálja [148/1989. (XII. 28.) MT r. 2. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél 1994. március 22-től május 16-ig költségvetési kapcsolatok átfogó ellenőrzését végezte. Ennek során megállapította, hogy a felperes Johann Zs. osztrák vállalkozó tulajdonában lévő sovány szarvasmarhákat behozatali előjegyzésben vámkezeltette, majd azokat bérhizlalásra kihelyezte termelőszövetkezetekbe. A bérhizlalás megvalósulása után az állatokat újrakivitel céljából vámkezeltetve külföldre exportálta. A külföldi tulajdonos a felperesnek kifizette a ráhiz...
AVI 1997.9.114 Nem jár exporttámogatás, ha az adózó a bérmunka eredményét exportálja [148/1989. (XII. 28.) MT r. 2. §].
Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél 1994. március 22-től május 16-ig költségvetési kapcsolatok átfogó ellenőrzését végezte. Ennek során megállapította, hogy a felperes Johann Zs. osztrák vállalkozó tulajdonában lévő sovány szarvasmarhákat behozatali előjegyzésben vámkezeltette, majd azokat bérhizlalásra kihelyezte termelőszövetkezetekbe. A bérhizlalás megvalósulása után az állatokat újrakivitel céljából vámkezeltetve külföldre exportálta. A külföldi tulajdonos a felperesnek kifizette a ráhizlalt súly értékét, majd a felperes ebből az összegből kiegyenlítette a hizlalást végző termelőszövetkezetnek - számla alapján járó - a bonyolítási díjjal csökkentett bérhizlalási díjat. A felperes a külföldi tulajdonos által kifizetett ráhizlalt súly ellenértéke alapján exporttámogatást igényelt és 1992. évre vonatkozóan ezen a címen 894 000 Ft-ot felvett.Az elsőfokú adóhatóság 1994. július 21-én kelt határozatával a felperes terhére 1 millió Ft adóhiányt, 500 000 Ft adóbírságot, 508 000 Ft késedelmi pótlékot és 4000 Ft mulasztási bírságot állapított meg. Az adóhiányból 894 000 Ft az 1992. évre vonatkozó mezőgazdasági exporttámogatás. Ennek visszaigénylését ugyanis az elsőfokú adóhatóság jogszerűtlennek minősítette figyelemmel arra, hogy a 11/1992. (I. 18.) Korm. rendelet alapján kiadott Agrárpiaci rendtartási koordináló bizottság 12/1992. számú közleményének melléklete alapján a "ráhizlalt súly" támogatásban nem volt részesíthető 1992. évben.
A felperesi fellebbezés folytán eljárt alperes 1994. november 3-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Az alperes határozatának felülvizsgálat keretében történő hatályon kívül helyezése iránt a felperes nyújtott be keresetet, hivatkozva arra, hogy részéről termékexportra került sor, amikor is vágótehén kivitele történt. Ezen termék exportálása pedig támogatásban részesült.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
Az elsőfokú ítélet indokolásában foglaltak szerint a felperes által behozott és bérhizlalásra kiadott állatok Johann Zs. tulajdonában voltak és maradtak, így az export csak az állatokra ráhizlalt súlyra vonatkozott. A felperes tehát nem vágómarhaexportot végzett, hanem a vágómarhákra ráhizlalt súlyt exportálta. Ez a bérhizlalás pedig élelmiszer-gazdasági termékkel végzett bérmunkának minősül, ami exporttámogatásban nem részesült a perbeli időszakban, mivel az erről rendelkező korábbi közleményt az agrárpiaci rendtartást koordináló bizottság 1991. január 15-én megjelenő közleménye ilyen tartalommal módosította.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét annak helyes indokaira utalással helybenhagyta.
A másodfokú jogerős ítélet felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be kérelmet annak hatályon kívül helyezése és a keresetnek helyt adó határozat hozatala iránt. Továbbra is állította, hogy exporttámogatás igénybevételére jogosító terméket állított elő, így az adóhatóság jogszabálysértő módon eljárva kötelezte őt az exporttámogatás visszafizetésére.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a másodfokú ítélet hatályában való fenntartását és a felperes költségekben való marasztalását kérte, hivatkozva arra, hogy 1992. évben a hatályos közlemények a bérmunka eredményét exporttámogatásban nem részesítették.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az indokolás szerint a külkereskedelmi áruforgalommal és a különleges természeti tényezőkkel kapcsolatos árkülönbözetek befizetésének és igénylésének rendjéről szóló 109/1988. (XII. 27.) MT rendeletet módosító 148/1989. (XII. 28.) MT rendelet 2. §-ában kapott felhatalmazás alapján a tárcaközi bizottság az élelmiszer-gazdasági termékek nem rubelelszámolású exportjához járuló támogatásokat a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 1990. augusztus 15-én megjelent Közlemény mellékletében állapította meg. Az ebben foglaltak szerint az exporttámogatás igénybevétele szempontjából élelmiszer-gazdaságinak minősített termékkel végzett bérmunka a késztermékkel azonos mértékű támogatásban részesül.
Ezen közlemény a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben 1991. január 15-én megjelent közlemény hatályon kívül helyezte, kimondva egyben azt is, hogy nem részesül támogatásban a mellékletben fel nem sorolt termék. Mivel pedig ez a közlemény a bérmunka exporttámogatásáról nem szól, így 1991. január 15-től kezdődően az exporttámogatás igénybevétele szempontjából az élelmiszer-gazdaságinak minősített termékkel végzett bérmunka támogatásban nem részesült.
Az 1992. április 17-én megjelent és így a perbeli időszakra vonatkozó, az agrárpiaci rendtartást koordináló bizottság 12/1992. számú közleménye a vágóüsző, vágótehénexportot meghatározott mértékben támogatásban részesíti, ugyanakkor azonban nem rendelkezik arról, hogy az élelmiszer-gazdaságinak minősített termékkel végzett bérmunka támogatásban részesülne.
A felperes nem a vágóállatot, hanem a bérmunka eredményeként kapott súlytöbbletet exportálta, márpedig az 1992. évben hatályos jogszabályi rendelkezések - a fent kifejtettek szerint - a bérmunka eredményét exporttámogatásban nem részesítették, melyre figyelemmel az elsőfokú adóhatóság jogszerűen eljárva kötelezte a felperest az exporttámogatás mint adóhiány visszatérítésére. Nem sértett jogszabályt a megyei bíróság, amikor a törvénysértés nélkül meghozott alperesi határozatot támadó keresetet elutasító elsőfokú ítéletet helybenhagyta, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a megyei bíróság jogerős ítéletét hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.27.885/1996. sz.)