adozona.hu
AVI 1997.3.46
AVI 1997.3.46
Az illetékfizetési kötelezettség megállapításakor az ingatlan megszerzésekor fennállott ingatlan-nyilvántartási adatokat kell figyelembe venni [1990. évi XCIII. tv 21. § (5) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az 1993. június 14-én kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta az Sz. K. K. és T. Intézettől a Budapest, K. u. 104. szám alatt ingatlannak az eladó kezelésében álló részéből 140/21774-ed rész földingatlant, valamint az azzal műszaki egységet képező 214 m2 alapterületű felépítményt (korábban "J" jelű épület), 5 500 000 Ft megfizetése ellenében. Ezt követően az 1993. augusztus 24-én kelt adásvételi szerződéssel a felperes eladta a B. B. u. 9. II. em. 14. szám alatti két és fél szoba...
AVI 1997.3.46 Az illetékfizetési kötelezettség megállapításakor az ingatlan megszerzésekor fennállott ingatlan-nyilvántartási adatokat kell figyelembe venni [1990. évi XCIII. tv 21. § (5) bek.].
A felperes az 1993. június 14-én kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta az Sz. K. K. és T. Intézettől a Budapest, K. u. 104. szám alatt ingatlannak az eladó kezelésében álló részéből 140/21774-ed rész földingatlant, valamint az azzal műszaki egységet képező 214 m2 alapterületű felépítményt (korábban "J" jelű épület), 5 500 000 Ft megfizetése ellenében. Ezt követően az 1993. augusztus 24-én kelt adásvételi szerződéssel a felperes eladta a B. B. u. 9. II. em. 14. szám alatti két és fél szoba összkomfortos öröklakását 5 500 000 Ft vételárért.A Fővárosi Illetékhivatal a felperes ingatlanszerzése folytán - elfogadva a szerződésben feltüntetett 5 500 000 Ft vételárat mint forgalmi értéket - az 1994. május 16-án kelt fizetési meghagyásával 275 000 Ft visszterhes vagyonátruházási, valamint 1000 Ft ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéket szabott ki a felperes terhére.
A felperes fellebbezéssel élt az elsőfokú határozat ellen, melyben kérte a cserét pótló vétel figyelembevételét, hivatkozással arra, hogy 5 500 000 Ft-ért az öröklakását eladta és ugyanennyi összegért vásárolta meg az illeték tárgyát képező házingatlant is.
Az alperes mint másodfokú hatóság az 1994. július 15-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését azzal indokolta, hogy az 1994. február 23-án kiállított tulajdoni lapon a perbeli ingatlan "üzem" megnevezéssel szerepel, így a felperes esetében cserét pótló vétel nem alkalmazható.
A felperes keresetet terjesztett elő a másodfokú határozat bírósági felülvizsgálata iránt, mert sérelmezte, hogy az általa vásárolt ingatlant az illetékhivatal - a jogszabály rendelkezéseibe ütköző módon, az ingatlan tényleges jellegével ellentétesen - nem lakásingatlanként vette figyelembe. Utóbb becsatolta a polgári hivatal építési ügyosztályának az 1994. augusztus 30-án kelt határozatát, amelyben a felperes részére engedélyezte a perbeli épület családi házként történő használatát, valamint az 1994. október 14-én kelt, a Fővárosi Kerületek Földhivatalához címzett beadványát, melyben a perbeli ingatlan családi házként történő nyilvántartásba vételét kérte.
Az alperes a kereset elutasítását indítványozta rámutatva, hogy a vagyonszerzés időpontjában a perbeli ingatlan az ingatlan-nyilvántartás szerint nem lakásként volt feltüntetve, ezért a felperes esetében sem a 2%-os illetékkulcs, sem a cserét pótló vétel kedvezményének az alkalmazására nincs lehetőség.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.
Az indokolás rámutat, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 21. §-ának (5) bekezdése értelmében lakástulajdon vásárlása esetén, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző, vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete.
Az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint lakástulajdon lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel.
A per adataiból megállapítható, hogy a beszerzett tulajdoni lap szerint az ingatlan "üzem" megjelöléssel volt nyilvántartva, annak családi házként való feltüntetését a felperes csak a keresetlevél beadását követően kérte.
A felperes illetékfizetési kötelezettségét az illetékhivatalnak az ingatlan megszerzésekor fennállott ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján kellett megállapítania, ehhez képest a felperes által fizetendő illeték összegét a közigazgatási határozatok az Itv. 19. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel helyesen állapították meg.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, azonban a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az indokolás értelmében az elsőfokú bíróság helyesen utalt ítéletében arra, hogy a felperes az általa kötött vételi szerződés időpontjában az ingatlan-nyilvántartásban "üzem"-ként feltüntetett ingatlant vásárolt. Ezt az ingatlant a valóságban - a perbeli adatok szerint az eladó Sz. K. K. és T. Intézet 1971-1985. között klubházként, 1985-től pedig izotóplaboratóriumként használta.
Az illetékekről szóló 1991. évi XCIII. törvény 21. §-ának (5) bekezdésében írt kedvezmény csak lakástulajdon vásárlása esetén vehető igénybe.
A felperes nem lakóingatlant vásárolt, így illetékfizetési kötelezettsége is eszerint állapítható meg. Az illetékkiszabási hatóság határozataiban mind a jogcím, mind az összegszerűség vonatkozásában helyesen állapította meg felperes illetékfizetési kötelezettségét. A tulajdonszerzést követő időszakokban bekövetkezett változásnak - az ingatlan lakóházzá átminősítésének - az illetékkiszabási szempontból nincs jelentősége.
(Fővárosi Bíróság 58.Kf.33.354/1995. sz.)