adozona.hu
AVI 1996.2.27
AVI 1996.2.27
A "bányász sajátház" akció keretében épült családi ház öröklése nem illetékmentes (1990. évi XCIII. tv 16. §)
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes szülei H. István és neje, szül.: P. Erzsébet a V. Sz. u. 126. szám alatti ingatlanukat bányász sajátház akció keretében építették. Az építés idején hatályban volt 105/1958. PM rendelet alapján ezen akció keretében épült családi házak első öröklés esetén illetékmentesek.
A felperes nagyszülője H. Istvánné, szül.: P. Erzsébet 1994. február 8. napján elhalálozott. A felperes - egyebek mellett - megörökölte az örökhagyó tulajdonát képező V. Sz. u. 126. szám alatti ingatlan 1/2 tulajdo...
A felperes nagyszülője H. Istvánné, szül.: P. Erzsébet 1994. február 8. napján elhalálozott. A felperes - egyebek mellett - megörökölte az örökhagyó tulajdonát képező V. Sz. u. 126. szám alatti ingatlan 1/2 tulajdoni illetőségét.
A polgármesteri hivatal illetékirodája az 1994. november 14. napján kelt határozatával a megörökölt lakás tulajdoni hányada után a felperest 36 200 Ft öröklési illeték megfizetésére kötelezte.
A felperes a határozat ellen fellebbezett csatolva az M. Részvénytársaság 1994. március 17. napján kelt igazolását arról, mely szerint örökhagyó és házastársa által BSH akció keretében épült családi ház első öröklése a 105/1958. PM rendelet alapján illetékmentes.
Az alperes az 1995. március 2. napján kelt határozatával a fellebbezést elutasította, hivatkozva az 1990. évi XCIII. törvény 16. §-ában foglalt taxatíve felsorolásra, melyben a felperes által hivatkozott jogcím, mint illetékmentes jogcím nem szerepel.
A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte, hivatkozva a 105/1958. PM rendeletre, mely szerint a felperes által örökölt ingatlanvagyon mivel az első öröklés, illetékmentes. Álláspontja szerint az alperes megsértette az illetéktörvény 97. §-ának (5) bekezdését, mely szerint a törvény nem érinti azon jogszabályokat, amelyek illetékmentességet állapítanak meg, és hivatkozott az illetéktörvény 98. §-ára, mely a hatályon kívül helyezett jogszabályok között a 105/1958. PM rendeletet nem említi.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását indítványozta.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.
A bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az örökség megnyíltakor - 1994. február hó 4. napján - a felperes által örökölt, bányász sajátház akció keretében épült ingatlanhagyaték után kell-e öröklési illetéket fizetni.
A jogalkotásról rendelkező - többször módosított - 1987. évi XI. törvény 13. §-a akként rendelkezik, hogy a jogszabály akkor veszti hatályát, ha más jogszabály hatályon kívül helyezi, vagy ha jogszabályban meghatározott határidő lejárt.
Az illetékekről a hagyaték megnyíltakor az 1991. évi XLI., az 1991. évi XLIX., az 1991. évi LXXVII. törvényekkel, 7/1992. (I. 30.) AB határozattal, az 1992. évi IV., az 1992. évi XXII., az 1992. évi LIX., az 1992. évi LXV., valamint az 1993. évi LXXV. törvényekkel módosított 1990. évi XCIII. törvény ( a továbbiakban: It.) volt hatályban. Az It. 97. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy e törvény nem érinti azokat a jogszabályokat, melyek illetékmentességet állapítanak meg. A törvény 98. §-a felsorolja azon jogszabályokat, amelyeket a törvény hatályon kívül helyezett. Ezen felsorolásban a 105/1958. PM rendelet nem szerepel.
A 105/1958. PM rendeletet követően az illetékekről a 11/1966. (VI. 8.) PM rendelet rendelkezett. A PM rendelet 192. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy e rendelet hatálybalépésével hatályukat vesztik az illetékekre vonatkozó korábbi jogszabályok, valamint más jogszabályoknak az illetékekre vonatkozó rendelkezései, ha csak a rendelet mellékletében említve nincsenek. A 105/1958. PM rendelet a 11/1966. (VI. 8.) PM rendelet mellékletében említve nincs, így ezen PM rendelet 1966. június hó 8. napján hatályát vesztette.
A felperes tehát tévedett amikor kereseti kérelmét egy hatályon kívül helyezett rendeletre alapította. Ennek viszont következménye, hogy a felperes örökségére az illetékmentesség nem vonatkozik.
Az alperes tehát nem sértett jogszabályt amikor a felperes ingatlanhagyatéka után az illetéket az It. szabályai szerint megállapította és kirótta.
A keresetet elutasító ítélet ellen fellebbezéssel a felperes élt, az ítélet megváltoztatása és a kereset teljesítése iránt.
A fellebbezési ellenkérelem az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult.
A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
(Baranya Megyei Bíróság 3.Pf.20.837/1995. sz.)