adozona.hu
AVI 1995.5.62
AVI 1995.5.62
Az új építésű lakásokra megállapított házadó-mentesség annak lejáratáig fennáll (1990. évi C. törvény 50. §).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A városi tanács v.b. pénzügyi terv- és munkaügyi Osztálya 1981. január 10. napján kelt határozatával 1980. december 1-jétől 2005. november 31-ig terjedő időszakra házadómentességet engedélyezett F. Lajos E. Z. u. 14. szám alatti újonnan készült épületére. A határozat értelmében az adómentesség kiterjedt az épületben lévő lakószobára, egy garázsra és négy mellékhelyiségre is.
A megyei jogú város önkormányzatának jegyzője az 1992. március 12. napján kelt határozatával F. Lajost 1992. évre 600 ...
AVI 1995.5.62 Az új építésű lakásokra megállapított házadó-mentesség annak lejáratáig fennáll (1990. évi C. törvény 50. §).
A városi tanács v.b. pénzügyi terv- és munkaügyi Osztálya 1981. január 10. napján kelt határozatával 1980. december 1-jétől 2005. november 31-ig terjedő időszakra házadómentességet engedélyezett F. Lajos E. Z. u. 14. szám alatti újonnan készült épületére. A határozat értelmében az adómentesség kiterjedt az épületben lévő lakószobára, egy garázsra és négy mellékhelyiségre is.A megyei jogú város önkormányzatának jegyzője az 1992. március 12. napján kelt határozatával F. Lajost 1992. évre 600 Ft magánszemélyek kommunális adójának megfizetésére kötelezte az ingatlanon található garázs után. A jogerős határozat ellen a megyei főügyészség a város jegyzőjéhez óvással élt, amellyel azonban a jegyző nem értett egyet, ezért az óvást az alpereshez terjesztette fel. Az alperes s megyei főügyészség óvását határozatával elutasította. A felperes keresete alapján az elsőfokú bíróság az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és a közigazgatási hatóságot új határozat hozatalára utasította; a felperes ezt meghaladó keresetét elutasította. Az indokolás szerint nincs olyan adótárgy, amelyre vonatkozóan a kommunális adó megállapítható lenne, továbbá az 1986. január 1-jét megelőzően kiadott, újonnan emelt épületekre vonatkozó házadómentesség továbbra is fennmarad mindazon épületekre és helyiségekre, amelyre az adómentességet engedélyező határozat azt biztosította.
A döntés ellen az alperes fellebbezett, azonban a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az indokolás utalt arra, hogy F. Lajost az engedélyezett házadómentesség alapján 2005. november 30-ig a lakással egybeépült garázsa után is adómentesség illeti a jogszabályi rendelkezésekre tekintettel.
A jogerős ítélet ellen a beavatkozó 10. sorszám alatt felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A felülvizsgálati kérelem szerint a helyi adókról szóló törvény lakásokra vonatkozó meghatározását szorosan kell értelmezni és csak a törvényi kritériumoknak megfelelő összefüggő helyiségcsoportokra lehet alkalmazni. A korábban meghatározott időre biztosított házadómentességet a helyi adót bevezető önkormányzat saját rendeletében kiterjesztheti az új építésű lakásokon kívül a nem lakás célú építményekre is, mivel ez a törvény rendelkezéseinél kedvezőbb az adóalanyok számára. A megyei jogú város közgyűlése azonban nem élt a határozott ideig tartó házadómentességnek a lakásokon kívül, a nem lakás célú helyiségre való kiterjesztésének lehetőségével.
A jogerős ítélet ellen az alperes is felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Az alperes a felülvizsgálati kérelemben rámutat, hogy a korábban jogerős határozattal engedélyezett adódíj-hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alóli mentességek, illetőleg kedvezmények a kötelezettségekkel együtt vesztik hatályukat az új adók hatálybalépésének napján, kivéve az új építésű lakásokra megállapított házadómentesség esetét, annak lejártáig. Az alperesi álláspont szerint az első- és másodfokú bíróság a közigazgatási határozat felülvizsgálata során jogszabálysértést megállapítani nem tudott, ezért indokolt a kereset elutasítása.
A Legfőbb Ügyészség indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában tartsa fenn. Az indokolás szerint az eljáró bíróságok helyesen állapították meg, hogy a perbeli garázs - mivel az szervesen egybeépült a lakóházzal - nem tekinthető olyan adótárgynak, amelyre kommunális adót lehetne megállapítani, ezért a korábbi jogszabály alapján biztosított házadómentesség a garázst is , magában foglaló épület egészére kiterjed.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az indokolás rámutatott, hogy a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 50. §-a értelmében az e törvény alapján bevezetésre kerülő adókkal egyidejűleg hatályukat vesztett rendeletek alapján korábban jogerős határozattal engedélyezett adó, díj és hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alóli mentességek, illetőleg kedvezmények a kötelezettségekkel együtt vesztik hatályukat az új adók hatálybalépése napján, kivéve az új építésű lakásokra megállapított házadómentesség annak lejártáig.
A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy F. Lajos részére 25 évre házadómentességet engedélyezett a hatóság az új építésű lakóépületére. A határozat szerint az adómentesség kiterjedt az épületben lévő lakószobákra, a garázsra és a mellékhelyiségekre is. A házadómentességet biztosító határozat a 19/1974. (V. 18.) MT számú rendelet 4. §-a (1) bekezdésének a)-b)-c) pontjain alapult. A helyi adókról szóló törvény értelmében a jogerős határozattal engedélyezett adó, díj és hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alóli mentességek, illetőleg kedvezmények az új adók hatálybalépése napján hatályukat vesztik, de az új építésű lakásokra megállapított házadómentesség annak lejártáig fennmarad. A perbeli garázs, amely szervesen egybeépült a lakóházzal, nem tekinthető olyan önálló adótárgynak, melyre a kommunális adót meg lehetne állapítani. A korábban hatályban volt jogszabály alapján biztosított házadómentesség annak lejártáig a garázst is magába foglaló épület egészére kiterjed. Ezt a házadómentességet a helyi adókról szóló törvény 50. §-a - annak lejártáig - fenntartotta, ezért a hatóság jogszabálysértő módon kötelezte F. Lajost a magánszemélyek kommunális adójának megfizetésére.
A mentességet megállapító határozat a perbeli garázst is feltünteti, amely a lakóházzal szervesen egybeépült. A perbeli új építésű lakásra megállapított házadómentesség tehát az épület egészére kiterjed. Helyesen utalt a megyei bíróság ítéletének indokolása az 1985. évi XXIII. törvény 9. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra. Ezek szerint az olyan adóköteles építmény után, amelyre 1986. január hó 1. napját megelőzően jogerős határozattal, határozott időre szóló házadómentességet engedélyezték, a házadómentesség időtartamának lejártáig nem kell adót fizetni. A házadómentesség - és nem a lakásra megállapított mentesség - kiterjedt a garázsra is, tehát az épület egészére. A házadómentességet a helyi adókról szóló törvény idézett szakasza annak lejártáig fenntartotta, így F. Lajost a lakásával egybeépült garázsa után 2005. november 30-ig adómentesség illeti meg.
A Legfelsőbb Bíróság utalt arra is, hogy a jogszabály által biztosított mentességek és kedvezmények megvonása esetén a jogszabályok rendelkezéseit nem lehet az adózó hátrányára kiterjesztően értelmezni.
Mivel az alperes és a beavatkozó felülvizsgálati kérelme alaptalanul hivatkozott arra, hogy a jogerős ítélet jogszabálysértő, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-a alapján a megtámadott ítéletet hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.25.689/1993. sz.)