adozona.hu
AVI 1995.3.39
AVI 1995.3.39
A forgalmi érték meghatározása során figyelembe kell venni az értéknövelő és értékcsökkentő tényezőket is (1990. évi XCIII. tv. 70. §).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az 1992. december 2. napján kelt adásvételi szerződéssel megvásárolt 260 m2-es üzlethelyiségből 138 m2-t. A szerződő felek az ingatlan vételárát 6 000 000 forint + 25% általános forgalmi adó összegében jelölték meg.
A polgármesteri hivatal megyei illetékhivatala az ingatlan forgalmi értéket 9 660 000 Ft-ban állapította meg és fizetési meghagyásban 483 000 Ft visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte a felperest.
A felperes fellebbezése folytán az alperes az els...
AVI 1995.3.39 A forgalmi érték meghatározása során figyelembe kell venni az értéknövelő és értékcsökkentő tényezőket is (1990. évi XCIII. tv. 70. §).
A felperes az 1992. december 2. napján kelt adásvételi szerződéssel megvásárolt 260 m2-es üzlethelyiségből 138 m2-t. A szerződő felek az ingatlan vételárát 6 000 000 forint + 25% általános forgalmi adó összegében jelölték meg.A polgármesteri hivatal megyei illetékhivatala az ingatlan forgalmi értéket 9 660 000 Ft-ban állapította meg és fizetési meghagyásban 483 000 Ft visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte a felperest.
A felperes fellebbezése folytán az alperes az elsőfokú közigazgatási eljárást felülvizsgálta, és határozatával a fellebbezést elutasította.
A felperes keresetében kérte az alperes jogerős határozatának a bírósági felülvizsgálatát és annak hatályon kívül helyezését, az alperes új eljárás lefolytatására kötelezése mellett, hivatkozással arra, hogy az alperesi határozat megalapozatlan, mert a forgalmi értéket az Állami Vagyonügynökség megbízásából a kft. állapította meg. A későbbiekben pedig tájékozódtak a környéken értékesített üzlethelyiségek vételáráról is, ez pedig azt támasztja alá, hogy reális forgalmi értéken kötötték meg az adásvételi szerződést.
Az alperes nyilatkozatában a kereset elutasítását kérte, azzal, hogy határozata megalapozott, megfelelő összehasonlító adatok alkalmazásával állapította meg a felperes által vásárolt ingatlan forgalmi értéket.
A bíróság a felperes keresetét elutasította.
Az indokolás rámutat, hogy az államigazgatási eljárásról szóló módosított 1957. évi IV. törvény 72. §-ának (1) bekezdése szerint az ügyfél, illetőleg a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügy érdemében hozott határozat bírósági felülvizsgálatát.
Az illetékről szóló módosított 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 19. §-ának (1) bekezdése szerint visszterhes vagyonátruházás esetén az illeték általános mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - a megszerzett vagyon forgalmi értékének 5. %-a.
Az Itv. 70. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a forgalmi értéket a felek nem tüntették fel, nem jelentették be, vagy a feltüntetett, illetőleg bejelentett érték az illetékhivatal megítélése szerint a forgalmi értéktől eltér, a forgalmi értéket az illetékhivatal állapítja meg.
A (2) bekezdés szerint az illetékhivatal a forgalmi értéket helyszíni szemle, összehasonlító értékadatok alapján, valamint az illeték fizetésére kötelezett nyilatkozata ismeretében - szükség esetén külső szakértő bevonásával - állapítja meg.
Az összehasonlító értékadatok mérlegelésére az Itv. 70. § (3) bekezdésének a) pontja ad eligazítást, eszerint pedig ingatlanszerzés esetében nagyobb település esetén az egésztől elhatárolható kisebb területi egység ingatlanforgalmának legalább két évet átfogó értékmeghatározóit, különösen a folyamatában növekvő vagy csökkenő ingatlanforgalmat, vagy az ingatlanforgalom teljes hiányát a település, illetőleg a térség ennek megfelelő vagy ettől eltérő értékadatait, továbbá az illetékkiszabás tárgyát képező ingatlanhoz térben és időben legközelebbi ingatlanszerzés olyan adatait kell értékelni, mely a forgalmi érték megállapításánál számba vehető. Elsősorban az azonos rendeltetésű ingatlanokat kell összehasonlítani. A perbeli esetben az alperes jogerős határozatából megállapítható, hogy az Itv. 70. §-a (3) bekezdésének a) pontjában foglaltakat figyelembe véve történt a forgalmi érték meghatározása.
Az alperes álláspontját támasztotta alá a bíróság által kirendelt igazságügyi szakértő véleménye is, aki a felperes által vásárolt ingatlan forgalmi értékét ugyancsak 9 660 000 Ft-ban állapította meg az ingatlan állagát, az értéknövelő és értékcsökkentő tényezőket figyelembe véve az Itv. 70. §-ának (3) bekezdése szerinti megfelelő összehasonlító adatokkal alátámasztva.
A felperes a szakértő megállapításait vitatta. Álláspontja szerint a szakértő tévesen állapította meg az értéknövelő tényezőket, ugyanakkor pedig nem vette figyelembe, hogy a felperes az ingatlant készpénzfizetéssel vásárolta meg.
A bíróság álláspontja szerint a szakértői vélemény megalapozott, az ingatlan reális forgalmi értékét tartalmazza, annak meghatározásánál az Itv. 70. §-ában foglaltakat vette figyelembe. Az illetékalap megállapításánál egyéb szempontok figyelembevétele nem lehetséges, ezért a bíróság megállapította, hogy az alperes jogerős határozata összegszerűségét tekintve is megalapozott, így a felperes keresetét elutasította.
(Kecskeméti Városi Bíróság 5.P.23.620/1993. sz.)