adozona.hu
BH 2003.9.384
BH 2003.9.384
Ha a fegyelmi eljárásban bizonyítottan elfogult jegyzőkönyvezető vett részt, a fegyelmi határozatot - érdemi vizsgálat nélkül - hatályon kívül kell helyezni [1992. évi XXXIII. tv. 49. § (3) bek. d) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetlevelében a vele szemben hozott elbocsátás fegyelmi büntetést kiszabó fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését kérte, eljárási jogsértésekre hivatkozva.
A munkaügyi bíróság a közbenső ítéletével az alperes 2001. február 7-én kelt elbocsátást kimondó fegyelmi határozatát hatályon kívül helyezte.
Az ítélet tényállása szerint a felperessel szemben 2001. január 2-án indított fegyelmi eljárás során a fegyelmi tárgyalást 2001. január 30-án tartották meg. E tárgyaláson a fegy...
BH 2003.9.384 Ha a fegyelmi eljárásban bizonyítottan elfogult jegyzőkönyvezető vett részt, a fegyelmi határozatot - érdemi vizsgálat nélkül - hatályon kívül kell helyezni [1992. évi XXXIII. tv. 49. § (3) bek. d) pont].
A felperes keresetlevelében a vele szemben hozott elbocsátás fegyelmi büntetést kiszabó fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését kérte, eljárási jogsértésekre hivatkozva.A munkaügyi bíróság a közbenső ítéletével az alperes 2001. február 7-én kelt elbocsátást kimondó fegyelmi határozatát hatályon kívül helyezte.
Az ítélet tényállása szerint a felperessel szemben 2001. január 2-án indított fegyelmi eljárás során a fegyelmi tárgyalást 2001. január 30-án tartották meg. E tárgyaláson a fegyelmi tanács tagjain kívül jelen volt a vizsgálóbiztos, a felperes jogi képviselője, továbbá dr. K. T. Z. ügyvéd - akinek szerepét nem jelölték meg - és dr. B. T. ügyvéd, mint a fegyelmi tanács által megbízott jegyzőkönyvvezető. A fegyelmi tárgyalási jegyzőkönyv tanúsága szerint a tárgyalás során a jegyzőkönyvvezető az üggyel kapcsolatos álláspontját kifejtette. A fegyelmi tárgyalási jegyzőkönyvet csak a jegyzőkönyvvezető írta alá. Az alperes a 2001. február 7-én kelt határozatával a felperest elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta.
Az elsőfokú bíróság a fegyelmi tanács összetételét jogszerűnek találta. Ugyanakkor a becsatolt fegyelmi tárgyalási jegyzőkönyv alapján megállapította, hogy a jegyzőkönyvvezető gyakorlatilag átvette a vizsgálóbiztosnak a Kjt. 50. §-ának (2) bekezdésében meghatározott szerepét. Ezt úgy értékelte, hogy a jegyzőkönyvvezető részéről a perbeli esetben súlyos szereptévesztés történt a fegyelmi eljárásban, amelynek az érdemi döntésre is kihatása volt. Eljárási hibának tartotta az elsőfokú bíróság azt is, hogy a fegyelmi tanács elnöke helyett a jegyzőkönyvvezető írta alá a fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyvvezető magatartását a bíróság az előbbiek alapján nem tekintette elfogulatlannak, figyelemmel arra is, hogy meghatalmazásával a kórház ügyvédjeként járt el. Ezért a Kjt. 49. §-a (3) bekezdésének d) pontja megsértését jelentő súlyos eljárási hiba miatt az alperes fegyelmi határozatát annak érdemi vizsgálata nélkül hatályon kívül helyezte.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság a közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helytálló indokainál fogva helybenhagyta. A másodfokú bíróság szerint jogszerűen hivatkozott az elsőfokú bíróság a Kjt. 49. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvéből megállapítható, hogy dr. B. T. jegyzőkönyvvezető az állásfoglalásával a fegyelmi tanács tagjait a döntésük meghozatalában befolyásolhatta, és az a jegyzőkönyvvezetői tevékenységgel ellentétes volt. A fegyelmi tanács eljárása nem felelt meg a törvénynek, mivel a jegyzőkönyvvezetői feladatokat olyan személy látta el, akitől az ügy elfogulatlan megítélése nem volt elvárható. E súlyos eljárási szabálysértés miatt a fegyelmi határozatot - annak érdemi vizsgálata nélkül - hatályon kívül kellett helyezni.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős közbenső ítélet hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság kizárólag azt ítélte jogellenesnek, hogy a jegyzőkönyvvezető a munkáltató ügyvédjeként volt jelen az eljárásban, és mint ilyen "hivatalból elfogult"-nak kellett lennie. Vitatta, hogy a munkáltató jogi képviselője nem járhat el jegyzőkönyvvezetőként, mivel ezen a címen a munkáltató minden alkalmazottja is elfogult lehetne, és így nem járhatna el vizsgálóbiztosként, vagy a fegyelmi tanács tagjaként. Azzal érvelt, hogy a Kjt. a jegyzőkönyvvezető személyére semmilyen kötelező előírást nem tartalmaz. A jogi képviselő, illetve a jegyzőkönyvvezető nem befolyásolhatja a fegyelmi tanács döntését, annak zárt ülésén a jegyzőkönyvvezető nem volt jelen. Arra hivatkozott, hogy az eljárt bíróságok nem állapítottak meg hibát, érdemi jogsértést a jegyzőkönyvvezetésben. Álláspontja szerint nyilvánvaló, hogy a jegyzőkönyvvezető nem volt elfogult. Az ítélkezési gyakorlat csak a rendkívül súlyos eljárási hibát tekinti olyannak, amely az intézkedés hatályon kívül helyezését vonja maga után, az ügy érdemi vizsgálata nélkül.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Tévesen, a jogerős közbenső ítélet indokolása tartalmával ellentétesen indult ki abból a felülvizsgálati kérelem, hogy a jegyzőkönyvvezető elfogultságát a másodfokú bíróság kizárólag amiatt állapította meg, mert a munkáltató ügyvédjeként volt jelen. A jogerős közbenső ítélet az elsőfokú határozatot a helytállóan megállapított tényállásra és az abból levont helytálló érdemi döntésre hivatkozva, a Pp. 254. §-ának (3) bekezdése alapján hagyta helyben. Tehát egyetértett mindazokkal a jegyzőkönyvvezető magatartására vonatkozó ténymegállapításokkal, amelyekből a bíróság az elfogultságára következtetett. Ily módon nyilvánvalóan nemcsak a munkáltatói jogi képviselői minőségen alapult a jogerős közbenső ítélet álláspontja.
A felülvizsgálati kérelemben kifejtett érvelés abban a részében helytálló, hogy a jegyzőkönyvvezető elfogultságára nem lehet következtetni önmagában abból, hogy utóbb a munkáltató képviselőjeként járt el. Az adott esetben azonban az irányadó tényállás szerint nem ez a körülmény, hanem a jegyzőkönyvvezetőnek a fegyelmi tárgyaláson tanúsított magatartása szolgált döntően az elfogultság megállapítása alapjául. Abból a tényből, hogy a fegyelmi tárgyaláson a jegyzőkönyvvezető érdemben nyilatkozatokat tett, és ezek mind a felperes terhére szóltak, a fegyelmi vétség megállapítására, sőt a büntetőjogi felelősség felvetésére vonatkoztak, ésszerű és tárgyilagos szemlélettel következtettek az eljárt bíróságok a jegyzőkönyvvezető elfogultságára.
A jegyzőkönyvvezető magatartásával kapcsolatban megállapított elfogultságra tekintettel a fegyelmi tanács eljárása szabálytalan volt, mert abban jegyzőkönyvvezetőként olyan személy járt el, akinek részvételét a törvény kizárja [Kjt. 49. § (3) bekezdés d) pont].
A Kjt. 49. §-ában előírt eljárási szabályok olyan garanciális rendelkezések, hogy ha ezeket a munkáltató a fegyelmi eljárás során figyelmen kívül hagyja, súlyos eljárási hibát vét, amely miatt a fegyelmi határozat törvénysértő, és ezért azt a bíróságnak hatálytalanítani kell.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartotta.
A közbenső ítéletre tekintettel a felülvizsgálati eljárási költségről és illetékről rendelkezni nem kellett.
(Legf. Bír. Mfv.II.10.426/2002. sz.)