adozona.hu
BH 2003.6.262
BH 2003.6.262
Ha a munkavállaló a szóbeli utasítás megszegésével az engedélyezettől eltérően szerzett be rendszeresen termékeket, ez a magatartása megalapozza a munkaviszonyának rendkívüli felmondással történt megszüntetését [Mt. 96. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a keresetében a 2000. november 2-ai rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítását, és a munkaviszonya helyreállítása mellőzésével elmaradt munkabér, felmentési időre járó átlagkereset, végkielégítés, továbbá a jogellenesség szankciójaként - bírói mérlegeléstől függően - 2-12 havi átlagkereset megfizetését kérte.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét. Az elsőfokú ítéleti tényállás szerint a felperes anyagbeszerző munkakörben fennállt munkaviszo...
BH 2003.6.262 Ha a munkavállaló a szóbeli utasítás megszegésével az engedélyezettől eltérően szerzett be rendszeresen termékeket, ez a magatartása megalapozza a munkaviszonyának rendkívüli felmondással történt megszüntetését [Mt. 96. §].
A felperes a keresetében a 2000. november 2-ai rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítását, és a munkaviszonya helyreállítása mellőzésével elmaradt munkabér, felmentési időre járó átlagkereset, végkielégítés, továbbá a jogellenesség szankciójaként - bírói mérlegeléstől függően - 2-12 havi átlagkereset megfizetését kérte.A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét. Az elsőfokú ítéleti tényállás szerint a felperes anyagbeszerző munkakörben fennállt munkaviszonyát az alperes azzal az indokolással szüntette meg rendkívüli felmondással, hogy a felperes nem tartotta be az alperesnek a b.-i villamossági boltból történő beszerzésre vonatkozó tilalmát, megszegte a 30 napos határidővel átutalással való teljesítést elrendelő utasítását, amikor több hónapon keresztül ettől az üzlettől rendelt, és készpénzzel fizetett. A munkahelyi vezetők a beszerzésekhez nem járultak hozzá, a további utasítástól eltérést a felperes nem engedélyeztette. Az indokolás ezen túlmenően ezzel összefüggésben - a magasabb áron történt vásárlás miatti - károkozásra és a belső vizsgálat során az együttműködés megtagadására is hivatkozott.
A munkaügyi bíróság a rendkívüli felmondás indokait - a károkozás kivételével - bizonyítottnak találta. Megállapította, hogy a felperes tevékenységét az anyagosztály-vezető irányította, aki a megrendelések igazoltatása után a beszerzési források helyét is meghatározta, továbbá a beszerzéseket az ügyvezető igazgató is ellenőrizte, és egyes megrendeléseket azok időszerűtlensége miatt visszatartott. Az egyébként többségi tulajdonos ügyvezető 1999. decemberében rendelkezett a beszerzések megszüntetéséről, az utasítást a felperessel az osztályvezető közölte. Az anyagbeszerzési osztály élén 2000. május 1-jén változás történt. A felperes ez ideig nem szerzett be árut és alkatrészeket a B.-ban lévő villamossági és műszaki boltból, májustól viszont először kisebb, majd nagyobb tételeket vásárolt. 2000. július 29-étől már egyáltalán nem vásárolt a K. d.-i üzletében, hanem minden alkatrészt és anyagot - jelentős összegben - a b.-i üzletből szerzett be. Mindezeket az alperesnél az októberben végzett vizsgálat tárta fel, a felperes a beszerzésekről a meghallgatásakor nem nyilatkozott, a jegyzőkönyvet nem írta alá.
A munkaügyi bíróság mindezek alapján arra következtetett, hogy az ügyvezetői utasítás miatt az anyagbeszerző személyében történt változás az utasítás érvényét nem érintette, amit az is bizonyít, hogy a felperes kezdetben a B.-ból beszerzett kisebb tételeket az osztályvezetővel engedélyeztette. Megállapította az Mt. 3. §-ának (1) bekezdésében előírt együttműködési kötelezettség megszegését is amiatt, hogy a meghallgatásakor a nyilatkozattételt megtagadta. A munkaügyi bíróság az utasításellenes beszerzések és az együttműködési kötelezettség megszegése miatt a rendkívüli felmondást megalapozottnak találta.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét - annak helytálló indokaira hivatkozással - helybenhagyta. A fellebbezés kapcsán az Mt. 6. §-ának (1) bekezdésére hivatkozással hangsúlyozta, hogy a munkavállaló a szóban is közölhető munkáltatói utasítás írásba foglalását kérheti, ha annak tartalmával kapcsolatban kételye merül fel. A felperes a bizonyított utasítás írásban való megerősítését nem kérte, az alperes felé nem jelezte a készpénzfizetéssel teljesítésnek a perben előadott okát. A másodfokú bíróság egyetértett azzal, hogy az alperes vizsgálatában való részvétel megtagadása az együttműködési kötelezettség megszegését jelenti.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását és a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte, mert álláspontja szerint az eljárt bíróságok a tényállást nem megfelelően állapították meg, így a következtetésük is helytelen. A perben igazolódott, hogy határozott munkáltatói utasítás nem hangzott el a b.-i beszerzések tilalmáról, erről csupán egy beszélgetésen volt szó, a bíróságok a tanúvallomásokat e körben nem megfelelően értékelték. A felperes a fizetésre felhasznált készpénzt engedéllyel vette fel, ezért nem állapítható meg a vétkessége a 30 napos átutalási határidőre vonatkozó utasítás be nem tartásáért. Vitatta az együttműködési kötelezettsége megszegését, mivel a meghallgatási jegyzőkönyv aláírásának megtagadása ilyennek nem minősíthető. Arra is hivatkozott, hogy a munkáját a rendkívüli felmondásig kifogástalanul végezte.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A munkaügyi bíróság által kihallgatott tanúk egybehangzóan vallottak arról, hogy az alperesnél 2000. január 1-jétől tiltott volt a b.-i beszerzés, a tulajdonos döntése alapján a beszerzéseket az alacsonyabb áron értékesítő K. Rt. d.-i üzletével bonyolították. Az utasítástól vezetői engedéllyel, a termelés sürgős igénye alapján kerülhetett sor eltérésre. A felperes a perben és a felülvizsgálati kérelmében sem vitatta, hogy ezt az utasítást a korábbi osztályvezető ismertette vele, és a felperes az új osztályvezető kinevezéséig ennek megfelelően járt el, továbbá 2000. augusztus végén lámpabúráknak a b-i boltból való beszerzésére az új osztályvezetőtől engedélyt kért. A felperes e peradatokkal szemben alaptalanul állította, hogy a beszerzési tiltásra nem volt munkáltatói utasítás, illetve annak tartalma bizonytalan volt. Az a körülmény, hogy az anyagosztály élére új vezető került kinevezésre, a tulajdonos korábbi utasításának érvényét nem érintette. Mindezekre a munkaügyi bíróság helytállóan mutatott rá.
Az első- és a másodfokú bíróság helytállóan fejtette ki, hogy a munkavállaló a munkáltató szóbeli utasítását is köteles teljesíteni, és kérheti annak írásba foglalással való megerősítését is [Mt. 6. § (1) bekezdés]. A felperes a perbeli beszerzések vizsgálatáig nem tette vitássá az utasítást.
A felperes az év eleje óta ismert és a munkavégzése során betartott - tehát nem vitatott - ügyvezetői utasítást 2000, május 1-jétől - az új osztályvezető kinevezésétől - sorozatosan megszegte, augusztus és szeptember hónapokban már csak a b.-i villamossági boltból vásárolt, a beszerzések a termelés szempontjából nem minősültek sürgős beszerzéseknek. Ezeket a körülményeket a felperes a felülvizsgálati kérelmében nem vitatta.
A 2000. október 30-án felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint és az ügyvezető tanúvallomásából megállapíthatóan az alperes a beszerzések vizsgálata körében rendelte el a felperes mint a beszerzéseket végző anyagbeszerző meghallgatását. A felperes semmiféle nyilatkozatra nem volt hajlandó. Az első és a másodfokú bíróság a felperesnek ezt a magatartását helytállóan minősítette az Mt. 3. §-ának (3) bekezdésében szabályozott kötelezettség megszegésének. A kölcsönös együttműködési kötelezettség fokozottan terheli a bizalmi munkakörben lévő munkavállalót a munkakörét érintő munkáltatói vizsgálat során, ezért az együttműködés kifejezett megtagadása az eset körülményeitől függően lényeges kötelezettségszegésnek minősül. Az adott esetben a felperes sorozatos utasításellenes magatartását, és a beszerzések, azok okai vizsgálatában való mindenfajta együttműködés megtagadását a munkaügyi bíróság törvénysértés nélkül minősítette a rendkívüli felmondást megalapozó magatartásnak, ezért az elsőfokú ítéletet helybenhagyó másodfokú ítélet tekintetében a felperes alaptalanul hivatkozott a bizonyítékok téves értékelése miatt az Mt. 96. §-a (1) bekezdésének a) pontja megsértésére. Mindezt a felperes korábbi munkavégzésének minősége nem érinti.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A felperes a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján köteles megfizetni az alperes felülvizsgálati eljárási költségét.
A 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.
(Legf. Bír. Mfv.11.107/2001. sz.)