adozona.hu
BH 2003.4.169
BH 2003.4.169
Ha a munkavállaló a munkáltatóhoz intézett írásbeli nyilatkozatában közli, hogy az osztályvezetői megbízással járó teendőket nem tudja vállalni, kéri más személy osztályvezetővé történő kinevezését és előadóként való továbbfoglalkoztatását, e nyilatkozat nem tekinthető a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint a munkaviszonyát megszüntető jognyilatkozatnak, ugyanis erre nézve nem tartalmaz akaratnyilvánítást [Mt. 89. § (1) és (2) bek., 88. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes azért indított keresetet az alperes ellen, mert álláspontja szerint munkaviszonyának megszüntetésére jogellenesen került sor. Emiatt a munkaviszony helyreállításának mellőzését kérte az Mt. 95. §-ának (4) bekezdése, az Mt. 93. §-ának (1) bekezdése és az Mt. 100. §-a (4) bekezdése szerinti követeléseinek teljesítésével.
A munkaügyi bíróság ítéletében az alperes 2000. április 4-ei intézkedése jogellenességét megállapította, és az alperest a felmondási időre járó átlagkereset, végkie...
BH 2003.4.169 Ha a munkavállaló a munkáltatóhoz intézett írásbeli nyilatkozatában közli, hogy az osztályvezetői megbízással járó teendőket nem tudja vállalni, kéri más személy osztályvezetővé történő kinevezését és előadóként való továbbfoglalkoztatását, e nyilatkozat nem tekinthető a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint a munkaviszonyát megszüntető jognyilatkozatnak, ugyanis erre nézve nem tartalmaz akaratnyilvánítást [Mt. 89. § (1) és (2) bek., 88. § (1) bek.].
A felperes azért indított keresetet az alperes ellen, mert álláspontja szerint munkaviszonyának megszüntetésére jogellenesen került sor. Emiatt a munkaviszony helyreállításának mellőzését kérte az Mt. 95. §-ának (4) bekezdése, az Mt. 93. §-ának (1) bekezdése és az Mt. 100. §-a (4) bekezdése szerinti követeléseinek teljesítésével.A munkaügyi bíróság ítéletében az alperes 2000. április 4-ei intézkedése jogellenességét megállapította, és az alperest a felmondási időre járó átlagkereset, végkielégítés és kamat címén marasztalta.
A tényállásban az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a felperes 1984. október 1-jétől boltvezető munkakörben dolgozott határozatlan idejű munkaviszony alapján. Az alperes jogelődjénél az N Áruház konfekció-méteráru osztályát vezette. 2000. február elején az említett osztályt a divatáruosztállyal összevonták. Ennek vezetésére az alperes felkérte a felperest, aki azt szóban, 45 000 forint havi díjazás mellett vállalta. Ezután azonban 2000. március 27-én (35 000 forint/hó díjazást tartalmazó) munkaszerződés-módosítást kapott kézhez. Ekkor írásban azt közölte a munkáltatói jogkör gyakorlójával, hogy az osztály vezetését nem tudja vállalni. Ilyen előzmények után az alperes 2000. április 4-én a felperes említett írásbeli értesítését munkavállalói felmondásnak tekintette.
A munkaügyi bíróság e tényállást értékelve arra következtetett, hogy a felperes nem volt köteles elfogadni az alperes egyoldalú munkaszerződés-módosítását [Mt. 82. § (1) bekezdés], a felperes szándéka továbbá nem irányult a munkaviszonya megszüntetésére. Ezért az alperes jogellenesen járt el, következésképpen viselni tartozik ennek jogkövetkezményeit [Mt. 100. § (1), (5) és (7) bekezdés]. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a jogsértés súlyával - figyelemmel a felperes hosszú időn át fennállt munkaviszonyára - 6 havi végkielégítés arányos [Mt. 100. § (4) bekezdés].
Az ítélet ellen az alperes fellebbezést nyújtott be.
A megyei bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyta, az illetéket felemelte.
A másodfokú bíróság az ítélet tényállását kiegészítve megállapította, hogy a munkaszerződése szerint a felperesnek N-án az egyik bolt konfekció osztályán állt fenn a munkavégzési kötelezettsége boltvezető munkakörben. Az alperes munkaszerződés-módosítása a konfekció-méteráru-divatáru osztály vezetői feladatainak ellátására irányult. A felperes ehhez a munkaszerződés-módosításhoz nem járult hozzá, az ezt közlő írásbeli nyilatkozat nem minősülhet a munkavállaló felmondásának, tehát az alperes a felperes munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg azáltal, hogy a felperes jognyilatkozatát helytelenül értelmezte.
A másodfokú bíróság ítélete ellen annak hatályon kívül helyezése, a felperes keresetének elutasítása, másodlagosan új eljárás elrendelése iránt az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő.
Álláspontja szerint a felperes jognyilatkozata felmondásnak minősül, a munkaviszony megszüntetéséről a felek szóban meg is állapodtak, ezt a felperes a munkatársai előtt elismerte, a bíróságok mindezeket tévesen értelmezve (a tanúk kihallgatását mellőzve) helytelenül következtettek.
A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a másodfokú bíróság ítéletének hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperes az alpereshez intézett írásbeli nyilatkozatában közölte, hogy (az egyesített új osztályon) az osztályvezetői megbízást nem tudja vállalni, kérte más személy osztályvezetővé kinevezését, és eladóként való továbbfoglalkoztatását. E nyilatkozatot a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint nem lehet a felperes munkaviszonyát megszüntető jognyilatkozatnak tekinteni, erre nézve nem tartalmaz akaratnyilvánítást. Ebből következően helyesen állapította meg a másodfokú bíróság az alperes intézkedésének jogellenességét. A munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetése az Mt. 87. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint lehetséges, a megállapodást a (2) bekezdés értelmében írásba kell foglalni. Ilyen okirat hiányában a bíróságok helytállóan mellőzték a felek szóbeli tárgyalására vonatkozó bizonyítékok beszerzését (tanúk kihallgatása).
Az irányadó ítélkezési gyakorlat szerint a munkakör jellegének tartós megváltozása, ha ez a foglalkoztatás nem tartozik a munkaszerződéses munkakörbe, munkaszerződés-módosítással lehetséges. A perben lefolytatott bizonyítási eljárás nem vonatkozott arra, hogy a boltvezető munkakörbe tartozó feladatok jellege megváltozott-e az új osztály létrehozásával, emiatt nem lehet megalapozottan megállapítani, hogy a felperes jogszerűen járt-e el, amikor az alperes szerződéses ajánlatát visszautasította, vagyis az új osztályszerkezet kialakítása igényelt-e munkaszerződés-módosítást. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítélete indokolásának a munkaszerződés-módosításra vonatkozó részét mellőzte.
Az előzőekből következően a jogerős ítélet érdemi döntése helytálló, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján - módosított indokolással - a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az alperes a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján köteles megfizetni a felperes felülvizsgálati eljárási költségét, és a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése szerint viseli a felülvizsgálati eljárás illetékét. (Legf. Bír. Mfv.I.10.523/2001. sz.)