adozona.hu
BH 2003.3.130
BH 2003.3.130
Ha a munkavállaló a végelszámolóval szemben annak e minőségében tanúsított magatartása miatt azért indít pert, hogy a munkaügyi perben hozott ítéletben meghatározott járandóságát megkapja, e per elbírálására az általános hatáskörű bíróság rendelkezik hatáskörrel [Ptk. 339. §, Pp. 22. §, 349. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A megyei bíróság ítéletével jogerősen elbírált munkaügyi perben a bíróságok kimondták, hogy az alperes munkáltató a felperes munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg. Emiatt az alperest munkabér és egyéb címen marasztalták. A másodfokú bíróság ítélete 1998. október 28-án kelt.
A megyei bíróság mint Cégbíróság az 1998. augusztus 24-én meghozott végzésével elrendelte - 1998. június 30-ai befejezéssel - hogy a céget a megszűnésére tekintettel a cégjegyzékből törli.
A felperes munkavállaló 200...
A megyei bíróság mint Cégbíróság az 1998. augusztus 24-én meghozott végzésével elrendelte - 1998. június 30-ai befejezéssel - hogy a céget a megszűnésére tekintettel a cégjegyzékből törli.
A felperes munkavállaló 2000. november 28-án 1 600 000 forint és kamatai iránt a végelszámoló ellen fizetési meghagyás kibocsátást kérte.
A munkaügyi bíróság a végzésével a végrehajtási lap kibocsátása iránti kérelmet elutasította, e végzést a megyei bíróság a végzésével helybenhagyta. A végzés indokolása szerint a Vht. 15. §-ának a) pontja szerint a felperes a munkáltatója (a volt munkáltatója) ellen kérheti a végrehajtási lap kibocsátását, azonban a végelszámoló ellen jogerős és végrehajtható ítélet hiányában végrehajtási lapot kibocsátani nem lehet. A megyei bíróság utalt arra, hogy a végelszámolóval szemben a felperes polgári peres eljárást indíthat.
A felperes a végelszámoló ellen munkabértartozás megfizetése iránt a városi bíróságnál keresetet indított. E bíróság a végzésével a hatáskörének hiányát állapította meg, amelyet a per tárgyával (munkabér) indokolt. Ezért a bíróság az iratokat áttette a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság a végzésével hatáskörének hiányát állapította meg, és elrendelte eljáró bíróság kijelölése céljából az iratok felterjesztését a Legfelsőbb Bírósághoz. A döntését azzal indokolta, hogy a felperes a végelszámolót e minőségében okozott kár címén kérte marasztalni.
A Legfelsőbb Bíróság a hatásköri összeütközést a városi bíróság kijelölésével szüntette meg.
A peres iratokból aggálytalanul megállapítható, hogy a felperes a végelszámolóval szemben a Ptk. 339. §-ára hivatkozással 2001. július 6-án indított pert kártérítés megfizetése iránt. A követelését arra alapította, hogy a végelszámoló e minőségében tanúsított magatartásával meghiúsította, hogy a munkaügyi perben meghozott ítéletben szereplő járandóságát megkaphassa. A felek között tehát nem állt fenn munkaviszony, nem valósult meg a Pp. 349. §-ában lévő egyik - a munkaügyi bíróság hatáskörét megalapozó - feltétel sem, következésképpen a per elbírálására az általános hatáskörű bíróságnak, az adott esetben a városi bíróságnak van hatásköre (Pp. 22. §). A hatáskört tehát nem érinti az a körülmény, hogy a felperes a károkozó magatartást egy munkaügyi perben hozott marasztaló ítélet végrehajtásával összefüggésben jelölte meg. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 45. §-ának (2) bekezdése alapján az eljárásra a városi bíróságot jelölte ki.
(Legf. Bír. Mfv.I.11.371/2001. sz.)