adozona.hu
BH 2003.3.128
BH 2003.3.128
A kollektív szerződés módosítására a munkavállalók képviseletében azok a szakszervezetek jogosultak, amelyek az adott kollektív szerződést megkötötték. A szerződésekre vonatkozó általános elveknek megfelelően a kollektív szerződés módosítására is csak annak van joga, aki annak megkötésében részt vett. [Mt. 39. § (5) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a kérelmező kérelme alapján megállapította, hogy a kérelmezettnél hatályban volt kollektív szerződés 1998. február 17-ei módosítására vonatkozó megállapodás érvénytelen, mert bár a kollektív szerződés megkötésében a kérelmező nem vett részt, de annak későbbi módosításaiban igen, és ezt a jogát senki nem vitatta.
A kérelmezett fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú végzést hatályon kívül helyezte, és a kérelmet elutasította, mert a kollektív szerződést m...
BH 2003.3.128 A kollektív szerződés módosítására a munkavállalók képviseletében azok a szakszervezetek jogosultak, amelyek az adott kollektív szerződést megkötötték. A szerződésekre vonatkozó általános elveknek megfelelően a kollektív szerződés módosítására is csak annak van joga, aki annak megkötésében részt vett. [Mt. 39. § (5) bek.].
Az elsőfokú bíróság a kérelmező kérelme alapján megállapította, hogy a kérelmezettnél hatályban volt kollektív szerződés 1998. február 17-ei módosítására vonatkozó megállapodás érvénytelen, mert bár a kollektív szerződés megkötésében a kérelmező nem vett részt, de annak későbbi módosításaiban igen, és ezt a jogát senki nem vitatta.A kérelmezett fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú végzést hatályon kívül helyezte, és a kérelmet elutasította, mert a kollektív szerződést megkötő felek jogosultak annak módosítására. A VÉT-nek a módosításról tárgyaló ülésén a kérelmező részt vett, a módosítással kapcsolatban véleményt nyilvánított, de ez nem befolyásolja a reprezentatív szakszervezetek kollektívszerződés-módosítási jogát.
A jogerős végzés hatályon kívül helyezése iránt a kérelmező felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Az Mt. 33. §-ának - valójában 13. §-ának - (4) bekezdésében foglaltak megsértését panaszolta, mert a módosítással a jogszabályban [Mt. 33. § (3) bekezdés] biztosított jogukról mondtak volna le, vagyis az ezzel ellentétes megállapodás semmis. A módosítás folytán a VÉT-nek a munkáltató mellett csak a reprezentatív szakszervezetek lehetnek a tagjai, a tanács a döntéseit egyhangúan hozza, ezáltal a kérelmező érdekérvényesítési lehetőségeit korlátozza (Mt. 4. §).
A kérelmezett a jogerős végzés hatályban tartását kérte arra is hivatkozva, hogy a kollektív szerződés vitatott rendelkezése önmagában nem eredményezi a szakszervezetek törvényben biztosított érdekképviseleti jogának kizárását vagy korlátozását.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az ügyben korábban hozott felülvizsgálati határozatában a Legfelsőbb Bíróság már rámutatott, hogy a kollektív szerződés módosítására a munkavállalók képviseletében azok a szakszervezetek jogosultak, amelyek az adott kollektív szerződést megkötötték. Ez következik az Mt. 39. §-ának (5) bekezdésében foglaltakból is, ami még az időközben reprezentatívvá vált szakszervezetnek sem ad jogot a nem általa kötött kollektív szerződés módosítására, hanem ilyen esetben ez a szakszervezet a kollektív szerződést felmondhatja. A szerződésekre vonatkozó általános elveknek megfelelően tehát a kollektív szerződés módosítására is csak annak van joga, aki annak megkötésében részt vett. Ezt a jogát még akkor sem veszti el, ha időközi üzemi tanácsválasztás eredményeként már nem minősül reprezentatív szakszervezetnek.
A kérelmező a kérelmezettnél 1995. május 1. napjától hatályos kollektív szerződés megkötésében nem vett részt, ezért a hozzájárulása nélkül is érvényesen módosítani lehetett a kollektív szerződést.
Ettől függetlenül vizsgálni kellett, hogy a kérelmezőnek mint a kérelmezettnél képviselettel rendelkező szakszervezetnek sérültek-e a kollektív szerződés módosításával kapcsolatos jogai, mert az Mt. 33. §-ának (8) bekezdésében biztosított tárgyalási jog a módosításra is vonatkozik, amint arra a Legfelsőbb Bíróság az Mfv.II.10.239/1999/3. számú végzésének indokolásában utalt. A kérelmező ugyanis a kollektív szerződés módosításával kapcsolatos tárgyaláson jogosult részt venni abban az esetben is, ha egyébként a kollektív szerződést nélküle kötötték. Ebből következően a kollektív szerződés támadott rendelkezése is jogszabálysértő lehet a tartalmát illetően, amennyiben ezt a jogot kizárja vagy korlátozza.
A kérelmező a kérdéses módosításról tárgyaló VÉT-ülésen részt vett, álláspontját kifejthette, az Mt. 33. §-ának (8) bekezdésében meghatározott joga tehát nem sérült. Nem jogellenes önmagában a kollektív szerződés módosított rendelkezése sem, mert az kizárólag a kollektív szerződést kötők kapcsolatrendszerének körében, annak fórumaként hozta létre a VÉT-et, de a többi érdekképviseleti szerv Mt.-ben biztosított jogáról nem rendelkezett, ezért azok gyakorlását sem zárta ki. Az pedig nem volt az eljárás tárgya, hogy a módosítást követően a munkáltató vagy a többi szakszervezet nem adott lehetőséget a kérelmezőnek a további módosítással kapcsolatos tárgyalásra, és ezzel érdekképviseleti jogát megsértette.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és a kérelmezőt a kérelmezett felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére kötelezte.
(Legf. Bír. Mfv.II.10.174/2001. sz.)