adozona.hu
BH 2003.2.91
BH 2003.2.91
A munkáltató a baleseti rokkantsági nyugdíjat abban az esetben köteles megtéríteni, ha a baleset annak a következménye, hogy a munkavédelmi előírásoknak nem tett eleget (1997. évi LXXXI. tv).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes korábbi munkavállalója, a B. J. rokkantsági nyugdíjának megtérítése iránt az alperes által kibocsátott fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését kérte a keresetében.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét.
Az ítélet tényállása szerint B. J. 1986. február 13-án csonkolásos üzemi balesetet szenvedett, amelyért a felperes elismerte a fennálló felelősségét, és a sérültnek a a balesetből eredő 50%-os munkaképesség-csökkenésével összefüggő társadalombizt...
BH 2003.2.91 A munkáltató a baleseti rokkantsági nyugdíjat abban az esetben köteles megtéríteni, ha a baleset annak a következménye, hogy a munkavédelmi előírásoknak nem tett eleget (1997. évi LXXXI. tv).
A felperes korábbi munkavállalója, a B. J. rokkantsági nyugdíjának megtérítése iránt az alperes által kibocsátott fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését kérte a keresetében.A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét.
Az ítélet tényállása szerint B. J. 1986. február 13-án csonkolásos üzemi balesetet szenvedett, amelyért a felperes elismerte a fennálló felelősségét, és a sérültnek a a balesetből eredő 50%-os munkaképesség-csökkenésével összefüggő társadalombiztosítási ellátásokat megtérítette. 1999. szeptember 1-jétől a megállapított 67%-os össz-szervezeti munkaképesség-csökkenése alapján a sérült baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül. A perben kirendelt igazságügyi orvosszakértő megerősítette, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása időpontjában fennálló 67%-os munkaképesség-csökkenésen belül a balesetből eredő munkaképesség-csökkenés 50%-os mértékű, tehát a nevezett túlnyomórészt a balesete következtében veszítette el a munkaképességét.
A bíróság ennek alapján megállapította, hogy az 1997. évi LXXXI. törvény 87. §-a szerint a felperes megtérítési kötelezettsége a baleseti rokkantsági nyugdíj tekintetében fennáll. A megtérítési kötelezettségre vonatkozó szabályok értelmében nincs helye a baleseti eredetű munkaképesség-csökkenés mértéke szerinti arányosításnak.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és kereseti kérelmének helyt adó határozat hozatalát kérte. Az 1997. évi LXXXI. törvény 87. §-ába ütköző jogszabálysértést panaszolta. Azzal érvelt, hogy a nem baleseti eredetű munkaképesség-csökkenésre - amelynek következtében a baleseti rokkantsági nyugdíjjogosultságot a sérült elérte - nem volt ráhatása. Ily módon a sérült jelenlegi állapota és a balesetben való munkáltatói közrehatás között nincs teljes okozati összefüggés.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A baleseti rokkantsági nyugdíj megállapítására és folyósítására azért került sor, mert B. J. a munkaképességét 67%-ban túlnyomóan üzemi baleset következtében veszítette el [1997. évi LXXXI. törvény 33. §-ának (1) bekezdése].
A foglalkoztató a baleseti rokkantsági nyugdíjat akkor köteles megtéríteni, ha a baleset annak a következménye, hogy a munkavédelmi előírásoknak nem tett eleget (1997. évi LXXXI. törvény 87. §). Ez utóbbi feltétel fennállását a felperes a perben nem tette vitássá.
A törvény előbbi szabályai alapján a munkaügyi bíróság a jogszabály helytálló értelmezésével jutott arra a következtetésre, hogy a felperes megtérítési kötelezettsége az annak feltételéül előírt munkavédelmi szabályszegésre tekintettel fennáll a túlnyomórészt üzemi baleseti eredetű munkaképesség-csökkenés alapján megállapított baleseti rokkantsági nyugdíjat illetően.
A nem baleseti eredetű munkaképesség-csökkenésért való felelőssége hiányára hivatkozva a felperes a megtérítési kötelezettségét azért nem vitathatta sikerrel, mert a törvény a foglalkoztató e kötelezettségét nem a felelőssége, közrehatása arányában állapítja meg (KK. 25. számú állásfoglalás).
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság jogszabálysértés hiányában a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A felperes a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni.
(Legf. Bír. Mfv.I.11.163/2000. sz.)