adozona.hu
BH 2003.1.37
BH 2003.1.37
A perindítás hatályai a keresetnek illetőleg a viszontkeresetnek az ellenféllel való közlésével állanak be. Ebből következően a bíróságnak a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítania, ha megállapítható, hogy a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt - akár ugyanazon bíróság, akár más bíróság előtt - per van folyamatban [Pp. 128. §, 147. §, 130. § (1) bek. d) pont, 157. § a) pont].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1998. március 2, napjáig az alperes munkavállalója volt, annak egyik gyáregységében dolgozott. A felperes 180 000 forint névértékű dolgozói részvényt jegyzett; a névérték 10%-át a felperes, 90%-át pedig az ÁPV Rt. fizette meg az alperesnek. A munkaviszony megszűnésekor a felperes felajánlotta az alperes részére a részvényei bevonását névértéken. Az alperes a felperes 1998. május 5-ei felajánlására 1998. május 18-án közölte, hogy az igazgatóság hozzájárult a felperes tulajdonát képe...
A felperes a k.-i munkaügyi bírósághoz 1998. november 24-én benyújtott keresetében a részvények névértékének megfizetését igényelte. A munkaügyi bíróság a keresetlevelet a végzésével 1999. január 8-án áttenni rendelte a p.-i bírósághoz a hatáskörének és illetékességének hiánya miatt. Az alperes a végzést és az ahhoz mellékelt keresetlevelet 1999. január 14- én átvette.
A felperes 1999. november 5-én visszavonta a keresetét, és kérte az eljárás megszüntetését, mivel a P.-i bíróságon az eljárás elhúzódott. Ezt megelőzően a felperes 1999. június 3-án a k.-i munkaügyi bíróságon ismételten előterjesztette a 180 000 forint értékű dolgozói részvény megfizetésére irányuló keresetét.
A k.-i munkaügyi bíróság az ítéletével a felperes keresetének helyt adott, és kötelezte az alperest, hogy a felperes 18 darab, egyenként 10 000 forint, összesen 180 000 forint névértékű dolgozói részvénye ellenértékeként 180 000 forintot a részvények megvásárlásával a felperes részére tizenöt napon belül fizessen meg. Kötelezte továbbá arra, hogy a kifizetés napjáig a 180 000 forint 20%-os mértékű késedelmi kamatát, valamint a felperesnek perköltséget és az állam javára a feljegyzett illetéket fizesse meg.
Vizsgálta a munkaügyi bíróság az alperes eljárási kifogását, és megállapította, hogy az 1998-ban benyújtott kereset vonatkozásában a perindítás hatálya nem állt be, minthogy a Pp. 128. §-a szerint a perindítás hatályai a keresetnek illetve a viszontkeresetnek az ellenféllel való közlésével állnak be. A keresetlevél hatáskör és illetékesség hiánya miatti áttétele olyan eljárási cselekmény, amikor a bíróság ezen túlmenő eljárási cselekményt nem tehet - a keresetlevelet sem közölheti. Az 1999. január 1-jétől hatályos Pp. 349/B. §--ának (2) bekezdése szerint a perre a munkáltató azon telephelye szerinti munkaügyi bíróság illetékes, ahol a munkavállaló munkaszerződése alapján munkát végez vagy végzett. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság megállapította hatáskörét és illetékességét, minthogy a felperes igénye a munkaviszonyával összefüggő jogra vonatkozik, B.-n végzett munkát, amely telephely a munkaügyi bíróság illetékességébe tartozik.
Az elsőfokú bíróság utalt a jogvita keletkezése idején hatályos 1998. évi VI. tv (továbbiakban: Gt .) 244. §-ának (2) bekezdésére, amely szerint a dolgozói részvény névre szóló, átruházható, továbbá ugyanezen szakasz (3) bekezdésére, amelynek értelmében a dolgozó halála vagy - a nyugdíjazás esetét kivéve - a munkaviszonyának megszűnése esetén a részvénytársaságot a dolgozói részvényre vételi jog illeti meg. A részvényt forgalmi értéken, de legalább névértéken köteles a részvénytársaság megvásárolni.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és kötelezte az alperest a felperes javára fellebbezési eljárási költség és az állam javára fellebbezési eljárási illeték megfizetésére.
A másodfokú bíróság rámutatott arra, hogy a munkaügyi bíróság helytállóan állapította meg a tényállást; és annak alapján jogszerűen kötelezte az alperest a felperes tulajdonát képező dolgozói részvények névértéken történő megvásárlására. Kifejtette, hogy az alperesnek a per megszüntetésre vonatkozó álláspontja nem helytálló, minthogy a munkaügyi bíróságnak a p.-i bírósághoz áttételt elrendelő végzése kapcsán perfüggőség még nem állt fenn, ugyanis a tárgyalás érdemi kitűzése nem történt meg, és a keresetlevelet sem kézbesítették az alperesnek. Ezért az áttételt elrendelő eljárási cselekményhez nem fűződik a Pp. 128. §-a szerinti hatály. Egyetértett azzal az állásponttal is, hogy a felperesnek a munkaviszonya megszüntetése kapcsán a dolgozói részvény megfizetése iránti igénye munkaügyi jogvitának minősül, ezért a felperesnek joga volt az elévülési időn belül az igényét a munkaügyi bíróság előtt érvényesíteni.
Az 1988. évi VI. tv 244. §-ának (3) bekezdése szerint a munkáltató a dolgozói részvényt forgalmi értéken, de legalább névértéken köteles megvásárolni, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében az alperes elsődlegesen a per megszüntetését, másodlagosan az ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Elsődleges felülvizsgálati kérelmét a perben már korábban előterjesztett álláspontja szerint indokolta, arra hivatkozva, hogy a P.-i bíróság előtt az eljárás folyamatban volt akkor, amikor a felperes az alperes ellen a korábbi keresetével egyező, ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt 1999. június 3-án a munkaügyi bírósághoz újabb kereseti kérelmet nyújtott be. A korábban indult peres eljárás még a felülvizsgálati kérelem benyújtása idején sem fejeződött be jogerősen. A perindítás hatálya álláspontja szerint az előző perben már beállt, tévesnek tartotta a másodfokú bíróságnak azt az álláspontját, hogy az áttételt elrendelő végzéssel az annak mellékletét képező keresetlevél kézbesítése nem történt volna meg. Állította azt is, hogy az adott ügy nem munkaügyi jogvita, hanem a tulajdonosi jogokat megtestesítő részvények adásvételével kapcsolatos, tehát társasági jogi vitának minősül. Emellett utalt arra, hogy az eljárt bíróságok érdemben is jogszabálysértő ítéletet hoztak, ugyanis a társaság vételi joga egyúttal nem jelent vételi kötelezettséget, mert a felperes részvényfelajánlása esetén a vételár a felek megállapodásának függvénye.
A felperes a jogerős ítélet hatályban tartását és az alperes perköltségben marasztalását kérte.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Pp. 128. §-a szerint a perindítás hatályai a keresetnek, illetőleg a viszontkeresetnek (147. §) az ellenféllel való közlésével állanak be. Ebből következően a 130. § (1) bekezdésének d) pontja szerint a bíróságnak a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítania, ha megállapítható, hogy a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt - akár ugyanazon bíróság, akár más bíróság előtt - a per már folyamatban van (128. §).
Amikor a felperes ismételten keresetet indított az alperes ellen a munkaügyi bíróságon, a p.-i bíróságra áttett ügye jogerősen nem fejeződött be, és mivel az alperessel a keresetet korábban, a Pp. 129. §-ának (1) bekezdésének megfelelően már közölték, perfüggőség miatt az újabb keresetlevelet érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítani, illetőleg a pert meg kellett szüntetni [Pp. 157. § a) pont]. Az eljárt bíróságok ezzel ellentétes álláspontja téves.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet a munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és a pert megszüntette.
(Legf. Bír. Mfv.II.11.142/2000. sz.)