adozona.hu
BH 2002.4.161
BH 2002.4.161
Munkaszerződésben nincs lehetőség leltárfelelősség vállalására, az ilyen vállalás kollektív szerződés által történt rendezés hiányában nem alapozza meg a leltárfelelősséget [Mt. 170. § (1) bek.*].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperesek a felperes ABC-üzletében eladóként dolgoztak. A felperes az 1998. VIII. 9. és 1999. I. 9. napja közötti leltáridőszakban a normalizált hiány levonása után 928 935 forint leltárhiányt állapított meg. Az alpereseket különböző összegű leltárhiány megfizetésére kötelezte, amelyből az I. rendű alperes 4 215 forintot, a II. rendű alperes 3 154 forintot, a III. rendű alperes 4 367 forintot, a IV. rendű alperes 2 982 forintot befizetett a felperes pénztárába.
Minthogy az alperesek munka...
BH 2002.4.161 Munkaszerződésben nincs lehetőség leltárfelelősség vállalására, az ilyen vállalás kollektív szerződés által történt rendezés hiányában nem alapozza meg a leltárfelelősséget [Mt. 170. § (1) bek.*].
Az alperesek a felperes ABC-üzletében eladóként dolgoztak. A felperes az 1998. VIII. 9. és 1999. I. 9. napja közötti leltáridőszakban a normalizált hiány levonása után 928 935 forint leltárhiányt állapított meg. Az alpereseket különböző összegű leltárhiány megfizetésére kötelezte, amelyből az I. rendű alperes 4 215 forintot, a II. rendű alperes 3 154 forintot, a III. rendű alperes 4 367 forintot, a IV. rendű alperes 2 982 forintot befizetett a felperes pénztárába.Minthogy az alperesek munkaviszonya megszűnt, a felperes keresetében az I. rendű alperest 51 965 forint, a II. rendű alperest 43 860 forint, a III. rendű alperest 48 323 forint, a IV. rendű alperest 49 387 forint leltárhiány megfizetésére kérte kötelezni.
Az alperesek a kereset elutasítását kérték és viszontkeresetet támasztottak az általuk befizetett összegek visszafizetése iránt.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a felperes keresetét elutasította, egyben kötelezte, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 4 215 forint, a II. rendű alperesnek 3 154 forint, a III. rendű alperesnek 4367 forint, a IV. rendű alperesnek 2 983 forint leltárhiány megtérítéseként befizetett összeget és ezeknek 1999. február 10-től a kifizetésig járó évi 20% kamatát. Kötelezte a felperest a le nem rótt eljárási illeték, továbbá az alperesek javára perköltség megfizetésére. A munkaügyi bíróság megállapította, hogy a felperes nem rendelkezett kollektív szerződéssel, ennek hiányában az Mt. 170. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel az alpereseket leltárhiány megfizetésére nem kötelezhette. A felperesnél alkotott Foglalkoztatási Szabályzat, továbbá a dolgozók munkaszerződése nem pótolja a kollektív szerződést. Rámutatott arra is, hogy az Mt. 169. §-ában szabályozott megőrzési felelősség alkalmazásának feltételi sem álltak fenn.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét a per főtárgya és a perköltségre vonatkozó rendelkezések tekintetében helybenhagyta, a felperes által az államnak fizetendő első fokú eljárási illeték összegét leszállította, egyúttal kötelezte a felperest az alperesek javára a fellebbezési eljárási költség megfizetésére.
A másodfokú bíróság szerint az első fokú bíróság a tényállást megfelelően állapította meg, és helytállóan hivatkozott az ügyben alkalmazandó jogszabályokra is. A leltárhiány időszakában hatályos Mt. 170. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezett, hogy a leltárhiányért való felelősség szabályait kollektív szerződésben lehet meghatározni. Minthogy a felperesnél kollektív szerződés nem volt, ezért helytállóan döntött az elsőfokú bíróság, amikor az alperesek leltárhiányért való felelősségét nem tartotta megállapíthatónak, és az alperesek viszontkeresetének helyt adott.
A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében a felperes az ítéletek hatályon kívül helyezését, és a kereseti kérelmének megfelelő ítélet meghozatalát kérte. Álláspontja szerint tény ugyan, hogy a munkáltatónál nem volt kollektív szerződés megkötésére jogosult szakszervezet, azonban az Mt. 33. §-ának (6) bekezdése alkalmazásával, a Foglalkoztatási Szabályok megalkotásával lényegében kollektív szerződés jött létre, amelyet minden munkavállaló jóváhagyott. Az iratokat nem elnevezésük, hanem tartalmuk szerint kell elbírálni, ezért a jogerős ítélet ellentétes az Mt. 33. §-a (6) bekezdésének előírásával. Hivatkozott arra is, az Mt. 13. §-ának (3) bekezdése is lehetővé tette, hogy a felek megállapodása a törvény harmadik részében meghatározott szabályoktól eltérjen. Azokkal a munkáltatókkal szemben, ahol nincs kollektív szerződés kötésére feljogosított szakszervezet - mint a felperes esetében is -, az Alkotmány 9. §-ának (1) bekezdésében előírt egyenjogúságot is sérti a jogerős ítélet.
Az alperesek ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására és a felperes költségben marasztalására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A perbeli leltáridőszakban az Mt. 170. §-ának (1) bekezdése szerint a leltárhiányért való felelősség szabályait kollektív szerződés e törvénytől eltérően is megállapíthatta. Ennek során a kollektív szerződésben meg kellett határozni a felelősség feltételeit, terjedelmét, illetve a felelősség megállapításával kapcsolatos eljárási rendet. Helytállóan mutattak rá az eljárt bíróságok, hogy kollektív szerződés hiányában a perbeli időszakban az alperesek leltárhiányért való felelőssége nem volt megállapítható. A felperes által a periratokhoz csatolt foglalkoztatási Szabályzat nem tekinthető kollektív szerződésnek, nem az elnevezésbeli különbség miatt, hanem mert azt nem a kollektív szerződés megkötésére vonatkozó előírásoknak megfelelően alkották meg.
Tévesen hivatkozik a felülvizsgálati kérelem arra, hogy ez a szabályzat az Mt. 33. §-ának (6) bekezdése alapján kollektív szerződésnek tekinthető. Az Mt. 33. §-a a munkáltató és a szakszervezet kollektív szerződés megkötésére vonatkozó eljárását szabályozza. Abban az esetben, ha a szakszervezet, illetve a szakszervezetek jelöltjei az üzemitanács-választáson nem szerzik meg a szavazatok több mint felét, szükséges a kollektív szerződés megkötéséhez a munkavállalók jóváhagyása. A munkavállalóknak erről szavazni kell. A szavazás akkor érvényes, ha ezen az üzemi tanács választására jogosult munkavállalók több mint fele részt vesz [Mt. 33. §-ának (6) bekezdése]. Ez a rendelkezés sem teszi lehetővé, hogy a munkavállalók szakszervezet nélkül kollektív szerződést kössenek, csupán előírja a munkavállalók jóváhagyását a szakszervezetek szerződéskötéséhez.
Az általánosan követett bírói gyakorlat értelmében munkaszerződésben nincs lehetőség a leltárfelelősség vállalására, az ilyen vállalás kollektív szerződéses rendezés hiányában a leltárfelelősséget nem alapozza meg.
Nincs ellentét az Mt. 170. §-a (1) bekezdésének és az Mt. 13. §-a (3) bekezdésének rendelkezése között. A felek a munkaszerződésben csak kedvezőbb feltételekben állapodhatnak meg, a leltárhiányért való felelősség ilyennek nyilvánvalóan nem tekinthető.
A teljesség kedvéért rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a Munka Törvénykönyvének az 1999. évi LVI. törvény 38. §-ának (6) bekezdése alapján történt módosítása folytán a leltárhiányért való felelősség részletes szabályait az Mt. 170-170/D. §-ai tartalmazzák. A módosított 170. § (3) bekezdése értelmében a kollektív szerződés vagy a felek eltérő megállapodása hiányában a munkáltató állapítja meg a szervezete sajátosságainak figyelembevételével a leltárfelelősség feltételeit. Ez az új szabályozás tehát már nem csupán kollektív szerződéses rendezést tesz lehetővé az 1999. augusztus 7. napját követő leltáridőszakok tekintetében.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság kötelezte a felperest az alperesek részére a felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére.
A felperes a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §-ának (2) bekezdése alapján köteles a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére.
(Legf. Bír. Mfv.II.10.071/2000. sz.)
* A Munka Törvénykönyvének az 1999. évi LVI. törvény 38. §-ának (6) bekezdése alapján történt módosulása folytán a leltárhiányért való felelősség részletes szabályait az Mt. 170-170/D. §-ai tartalmazzák.