adozona.hu
BH 2002.1.22
BH 2002.1.22
Korlátolt felelősségű társaság tagjegyzékének adataiban bekövetkezett változás alapjául szolgáló szerződéseket nem kell a változásbejegyzési kérelemhez mellékelni. A szerződések érvényességének vizsgálata a cégeljárás kereteit meghaladja. A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárása csak a tagjegyzékre terjed ki. Azt vizsgálja, hogy annak alakszerűsége, tartalma megfelel-e a jogszabályoknak [1988. évi VI. tv. (a továbbiakban: régi Gt.) 170-171. §-a, 174. § (2)-(3) bek., 201. § (3) bek., 1997. évi CXLIV.
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégjegyzékbe bejegyzett T. Korlátolt Felelősségű Társaságot 1989. október 1. napján aláírt társasági szerződéssel alapította a D. Vállalat, M. Á. és M.-né D. M. 1 400 000 Ft törzstőkével. A cég 1998. november 21. napján benyújtott változásbejegyzési kérelmét a cégbíróság 1999. február 3. napján kelt 11. sorszámú végzésével elutasította, amely határozat 1999. február 25. napján jogerőre emelkedett.
A társaság 1999. március 24. napján ismételten változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő a ...
BH 2002.1.22 Korlátolt felelősségű társaság tagjegyzékének adataiban bekövetkezett változás alapjául szolgáló szerződéseket nem kell a változásbejegyzési kérelemhez mellékelni. A szerződések érvényességének vizsgálata a cégeljárás kereteit meghaladja. A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárása csak a tagjegyzékre terjed ki. Azt vizsgálja, hogy annak alakszerűsége, tartalma megfelel-e a jogszabályoknak [1988. évi VI. tv. (a továbbiakban: régi Gt.) 170-171. §-a, 174. § (2)-(3) bek., 201. § (3) bek., 1997. évi CXLIV. tv. (a továbbiakban: Gt.) 161-165. §-a, 299. §, 1997. évi CXLV. tv. (a továbbiakban: Ctv.) 45. § (2) bek.].
A cégjegyzékbe bejegyzett T. Korlátolt Felelősségű Társaságot 1989. október 1. napján aláírt társasági szerződéssel alapította a D. Vállalat, M. Á. és M.-né D. M. 1 400 000 Ft törzstőkével. A cég 1998. november 21. napján benyújtott változásbejegyzési kérelmét a cégbíróság 1999. február 3. napján kelt 11. sorszámú végzésével elutasította, amely határozat 1999. február 25. napján jogerőre emelkedett.A társaság 1999. március 24. napján ismételten változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő a cégbíróságon az 1998. március 8. napján tartott taggyűlésen hozott határozatok alapján, amelyek a társaság székhelyének módosítására, az ügyvezető megbízásának meghosszabbítására és a társaság törzstőkéjének 3 000 000 Ft-ra történő kiegészítésére vonatkoztak. A jegyzőkönyvben rögzítésre került, hogy a taggyűlés utasítja az ügyvezetőt az 1989. december 1-jei és 1991. október 10-i üzletrész-átruházások bejelentésére a cégbírósághoz, a tagjegyzékek csatolásával.
A cégbíróság 14. sorszámú végzésével felhívta a társaság jogi képviselőjét, hogy a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül - elutasítás terhe mellett - pótolja az alábbi hiányokat:
- az 1997. évi CXLIV. tv. (a továbbiakban: Gt.) 161. §-164. §-aiban foglalt rendelkezéseknek megfelelő tartalmú okiratokat csatoljon be a törzstőke felemelése tárgyában; az újonnan szolgáltatott törzsbetétekre vonatkozó hitelintézeti igazolás egyidejű csatolása mellett;
- a megelőző tagváltozások kapcsán igazolja az 1988. évi VI. tv. (a továbbiakban: régi Gt.) 171. §-174. §-aiban foglaltak betartását;
- az 1999. január 28-i 1. számú irat hiányos, az 1999. március 8-i jegyzőkönyv adatai nem pontosak, ugyanis a D. Vállalat be volt jegyezve a cégjegyzékbe 1991. január 18-tól 1992. július 2-ig; a B. Rt. pedig 1990. január 30-tól 1997. június 2. napjáig;
- a tagváltozások bejelentésekor a változásbejegyzési kérelmet minden egyes változás kapcsán töltse ki, és nyújtsa be, illeték lerovása és közzétételi díj megfizetésének igazolása mellett;
- a bejelentés kapcsán adja okát a feltűnően nagy mulasztásnak, jelölje meg a mulasztó személyét.
A jogi képviselő hiánypótlásként nyilatkozatot csatolt, amelyben a jelen változásbejegyzési kérelem előzményeként előadta, hogy a társaság 1998. november 21. napján benyújtott változásbejegyzési kérelmében az 1990. január 23-i taggyűlésen elhatározott törzstőke-emelést is bejelentette, amelynek bejegyzését a cégbíróság elutasította, azt a tagok tudomásul vették. Erre tekintettel történt a társaság két tagja által a 3 000 000 Ft-ra - jogszabályi előírás miatt - a törzstőke kiegészítése. Az 1989. december 15-én kelt határozatot ismételten becsatolta, amelyben a tagok a D. Vállalat üzletrészének átadását a B. Rt. részére hozzájárulásokkal tudomásul vették. Csatolta az 1998. november 4. napján befizetett, de a bejegyzés elutasítására tekintettel fel nem használt közzétételi díj befizetésének igazolását, 6000 Ft illetéket lerótt, és cég- és változásbejegyzési kérelem-nyomtatványoldalakat csatolt a tagok változása vonatkozásában. Mellékletként benyújtotta továbbá a B. Bank Rt. 1999. június 4-én kiállított igazolását arról, hogy törzstőke-emelés címén M. Á. 1998. december 22-én 800 000 Ft-ot, továbbá március 8-án 240 000 Ft-ot, M.-né D. M. 1999. március 8-án 560 000 Ft-ot befizetett. A társaság tagjai nyilatkoztak a társaság működésével kapcsolatosan, amelyben többek között előadták, hogy a B. Rt. és M. Á. közötti adásvételi szerződés már az iratok közé becsatolásra került, azt maga az ügyvezető kötötte, az átruházást érvényesnek kell tekinteni. Szindikátusi szerződés is benyújtásra került a hiánypótlással egyidejűleg, amely 1989. október 13. napján kelt a társaság jelenlegi tagjai és a D. Vállalat között.
Az elsőfokú bíróság 16. sorszámú végzésében a változásbejegyzésí kérelmet elutasította. Indokolásában megállapította, hogy a társaság a törzstőke felemelése során nem tartotta be a Gt. vonatkozó rendelkezéseit, azaz annak 161. §-165. §-ában foglalt előírásokba ütköző módon határoztak a törzstőke felemeléséről. Így nem vett részt az 1999. március 8-án tartott taggyűlésen a társaság harmadik alapító tagja, a D. Vállalat, amely átalakulás folytán jelenleg D. Részvénytársaság. Jegyzőkönyvi utalás történt arra nézve, hogy a jogi személy tag üzletrészét 1989. év folyamán, a tagjegyzék szerint 1989. december 1-jén, a becsatolt határozat szerint december 15-én, tehát pontosan meg nem állapítható időpontban a B. Rt-re átruházta. Az átruházás időpontjában hatályban volt régi Gt. 170. §-171. §-ainak megfelelően a tagot megilleti az a jog, hogy az üzletrészét értékesítse. Az üzletrész-változás társasági szerződés módosítását nem igényli, azonban az üzletrész átruházásának a kérdésében taggyűlést kell tartani. A taggyűlésen élhet a társaság az elővásárlási jogával, vagy jelölheti ki azt a személyt, aki az elidegeníthető üzletrészt megvásárolja.
A régi Gt. 174. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy a tulajdonosváltozással kapcsolatos jognyilatkozatot a vevő köteles a társaságnak bejelenteni, és ebben nyilatkoznia kell arról, hogy a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el. A vétel bejelentésével kapcsolatos jognyilatkozatot tehát írásban kell megtenni, okirati formában, amelynek indoka a régi Gt. 174. §-a (2) bekezdésében foglalt az a rendelkezés, mely szerint a változás létrejöttéhez nem szükséges a társasági szerződés módosítása. Minthogy a társaság nem tartotta be a fentiekben részletezett rendelkezéseket, ezért a B. Rt. nem vált a társaság tagjává, így tőle M. Á. az üzletrészt érvényesen nem szerezhette meg.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen benyújtott fellebbezésében a cég jogi képviselője elsődlegesen a határozat megváltoztatásával a változás bejegyzésének elrendelését kérte, másodlagosan az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróság újabb eljárásra való utasítását. Indokolásában előadta, hogy a cégbíróság azért utasította el a társaság változásbejegyzési kérelmét második alkalommal, mert a D. Vállalat és a B. Rt. közti üzletrész-átruházás kapcsán nem tudták csatolni a régi Gt. 174. §-a szerinti vevő nyilatkozatát. Előadták, hogy az elsőfokú eljárásban becsatolt szindikátusi szerződés alapján a vállalat jogi osztálya átalánydíj ellenében intézte a cég jogi ügyeit, erre tekintettel a társaság ügyvezetője ez irányban nem intézkedett. A cégiroda 1998 decemberében nem találta a cégjegyzékben a D. Vállalatot; az 1989. december 1-jei taggyűlési meghívó, illetve a B. Rt. 1989. november 30-i keltű bejegyzése alapján valószínűsíthető, hogy az üzletrész-átruházás december 1-jén történt, azt a társaság a december 15-i taggyűlésen vette tudomásul. A megelőző és jelen elsőfokú eljárás irataiból megállapítható az átruházás ténye. Álláspontja szerint a hivatkozott okirati hiány a jogügyletet nem teszi érvénytelenné. Azzal a következménnyel járhat, hogy az ügyvezető megtagadhatja az arra vonatkozó tagjegyzék becsatolását. Álláspontja szerint a B. Rt. jogutódjának a nyilatkozatát lehetett volna hiánypótlásként pótlólag becsatolni. Tény, hogy a tagok az átruházást nem kifogásolták, és a B. Rt. aktívan részt vett a társaság életében, törzstőke emelést is kezdeményezett, amely elutasításra került a cégbíróság által. Álláspontja szerint ez is azt bizonyítja, hogy a B. Rt. azzal, hogy részt vett a társaság életében, a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek tekintette. Rámutatott, hogy a B. Rt. és M. Á. között létrejött üzletrész-átruházás ilyen formai hiányokban nem szenved, mivel az üzletrészvásárló tulajdonostárs volt a társaságban.
Végül előadta, hogy a Gt. 299. §-a kifejezetten törzstőke-kiegészítésről szól, erre tekintettel az elsőfokú bíróságnak a törzstőke felemelésére vonatkozó előírásokra való hivatkozása nem alapos.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel alapos.
Az 1998. október 21-én benyújtott megelőző és a cégbíróság által jogerősen elutasított változásbejegyzési kérelem vonatkozásában elsődlegesen rögzíti a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Ctv. 45. §-ának (2) bekezdése alapján, ha a változás bejegyzése kötelező, a változásbejegyzési kérelem elutasítása a változásbejegyzési kérelem benyújtásának kötelezettsége alól nem mentesít.
Jelen fellebbezéssel támadott 16. sorszámú végzésében az elsőfokú bíróság az 1999. március 24. napján ismételten benyújtott változásbejegyzési kérelmet utasította el, amelyben azonban már a társaság nem kérte az 1990. január 23-án elhatározott törzstőke-emelés bejegyzését, hanem az 1999. március 8. napján tartott taggyűlési határozatok alapján székhely módosításának és a társaság törzstőkéjének 1 400 000 Ft-ról 3 000 000 Ft-ra történő felemelése bejegyzését, továbbá a határidőben be nem jelentett 1989. december 1-jei és 1991. október 10-i üzletrész-átruházások bejegyzését kérte a cégjegyzékbe.
A jelen társaság vonatkozásában alkalmazandó régi Gt. 201. §-a (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ügyvezető köteles a tagjegyzéket, illetve a tagjegyzékben feltüntetett adatok megváltozása esetén a hatályos tagjegyzéket a cégbíróságnak benyújtani.
Az egységes bírói gyakorlat szerint a tagjegyzék adataiban bekövetkezett változás alapjául szolgáló szerződéseket nem kell mellékelni a kérelemhez. A szerződések érvényességének vizsgálata a cégeljárás kereteit meghaladja, peres eljárásra tartozik, mely peres eljárás eredményét a cégeljárásban utóbb érvényre kell juttatni. A cégeljárási szabályok szerint tehát a tagjegyzék adatait a cégbíróság a hatályos tagjegyzék alapján 1998. június 16-át megelőzően számítógépen rögzítette, a jelenleg hatályos eljárási szabályok szerint bejegyzi a cégjegyzékbe, azonban a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárása változatlanul csupán a tagjegyzékre terjed ki. A cégbíróság a tagjegyzékkel kapcsolatban azt vizsgálja, hogy annak alakszerűsége, illetve tartalma megfelel-e a jogszabályoknak.
A rendelkezésre álló adatok alapján megállapította a Legfelsőbb Bíróság, hogy a társaság egyik alapítója, a D. Vállalat - amelynek bejegyzése a cégjegyzékbe 1991. január 18. napján történt meg - 1992. július 2. napján átalakulás folytán törölve lett a cégjegyzékből. E törlést megelőzően üzletrész-átruházás folytán a B. Rt. megszerezte az alapító D. Vállalat üzletrészét, az ügyvezető által kiállított tagjegyzék szerint 1989. december 1. napján. Az előzményi iratokhoz becsatolt üzletrész-átruházási szerződés alapján 1991. október 10. napján M. Á. tulajdonosa lett ennek az üzletrésznek. Becsatolásra került az erről szóló hatályos tagjegyzék, amelyen a megszerzett üzletrész az eredetileg bejegyzett D. Vállalat törzsbetét-nagyságát rögzíti, figyelmen kívül hagyva a második üzletrész-átruházást megelőzően, 1990. január 30-án elhatározott törzstőke-emeléssel megnövekedett törzsbetét összegének feltüntetését.
A fenti jogszabályi előírások és a rendelkezésre álló adatok egybevetése alapján megállapítható, hogy az ügyvezető a tagjegyzékekkel bejelentette az üzletrész-átruházásokat a cégbíróságnak. Erre tekintettel e tagváltozások bejegyzésének elutasítására az elsőfokú bíróság végzésében kifejtett indokolás alapján nem lett volna lehetőség. Így az 1999. március 8. napján tartott taggyűlésen a társaság két tagja érvényes határozatot hozhatott a törzstőke 3 000 000 Ft-ra történő felemeléséről. Miután a határozatban az új törzsbetétekkel kapcsolatosan a társaság tagjai éltek elővásárlási jogukkal, a becsatolt banki igazolásból megállapítható, hogy annak összegét befizették, a törzstőke-emelés bejegyzésének erre tekintettel az elsőfokú bíróság határozata indokolásában foglaltakkal ellentétben szintén nem volt akadálya.
Mindezekre tekintettel megalapozatlan az elsőfokú bíróság változásbejegyzési kérelmet elutasító végzése, ezért a Legfelsőbb Bíróság azt hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította a Ctv. 20. §-a (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 252. §-a (3) bekezdése alapján.
A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak hiánypótlásra felhívó végzést kell kiadnia a cég jogi képviselőjének, mivel a jegyzőkönyvi határozatok alapján készült társaságiszerződés-módosítást nem nyújtott be a cégbírósághoz, valamint sem jegyzőkönyvi határozat, sem társaságiszerződés-módosítás nem rendelkezik arról, hogy a társaság a Gt. 299. §-a (2) bekezdése alapján társasági szerződését hogyan, milyen pontokban módosítja. Miután becsatolásra került az egységes szerkezetű társasági szerződés, annak rendelkezéseit is a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően érdemben kell vizsgálnia - a hiánypótlás elrendelését megelőzően - az elsőfokú bíróságnak. A hiánypótlási eljárás lefolytatását követően lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy a változásbejegyzési kérelem felől megalapozott döntést hozhasson.
(Legf. Bír. Cgf.II.32.179/1999. sz.)
Bírósági jogesetek
MBH 2004.05.57 A tagváltozást bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perben a bíróság csak azt vizsgálhatja, hogy a kérelem alapjául szolgáló tagjegyzék megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A társaság ellen, a volt tag által bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti kereset elbírálásakor vizsgálnia kell a bíróságnak, hogy a hivatkozott jogszabálysértés olyan cégjegyzéki adatra vonatkozik-e, amely személy szerint érinti a felperest.
