adozona.hu
MBH 2004.05.57
MBH 2004.05.57
A tagváltozást bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perben a bíróság csak azt vizsgálhatja, hogy a kérelem alapjául szolgáló tagjegyzék megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A társaság ellen, a volt tag által bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti kereset elbírálásakor vizsgálnia kell a bíróságnak, hogy a hivatkozott jogszabálysértés olyan cégjegyzéki adatra vonatkozik-e, amely személy szerint érinti a felperest.
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
(1997. évi CXLV. tv. 23. § (1) bek., 44. § (1) bek., 46. § (1) bek.; 1997. évi CXLIV. tv. 138. § (2) bek., 157. § (1) és (2) bek.)
A felperes 300.000,-Ft névértékű üzletrésszel rendelkezett a 3.000.000,-Ft törzstőkével nyilvántartott M. Kft. alperesi társaságban.
Az alperes változásokkal egységes szerkezetbe foglalt 1998. május 29-én kelt társasági szerződésének 6.6. pontja szerint az üzletrészt kívülálló harmadik személyre csak akkor lehet átruházni, ha a tag a törzsbetétjét teljes m...
MBH 2004.05.57 A tagváltozást bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perben a bíróság csak azt vizsgálhatja, hogy a kérelem alapjául szolgáló tagjegyzék megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
A társaság ellen, a volt tag által bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti kereset elbírálásakor vizsgálnia kell a bíróságnak, hogy a hivatkozott jogszabálysértés olyan cégjegyzéki adatra vonatkozik-e, amely személy szerint érinti a felperest.
(1997. évi CXLV. tv. 23. § (1) bek., 44. § (1) bek., 46. § (1) bek.; 1997. évi CXLIV. tv. 138. § (2) bek., 157. § (1) és (2) bek.)A felperes 300.000,-Ft névértékű üzletrésszel rendelkezett a 3.000.000,-Ft törzstőkével nyilvántartott M. Kft. alperesi társaságban.
Az alperes változásokkal egységes szerkezetbe foglalt 1998. május 29-én kelt társasági szerződésének 6.6. pontja szerint az üzletrészt kívülálló harmadik személyre csak akkor lehet átruházni, ha a tag a törzsbetétjét teljes mértékben befizette. A tagot, a társaságot, vagy a taggyűlés által kijelölt személyt - ebben a sorrendben - elővásárlási jog illeti meg az átruházni kívánt üzletrészre. A felperes üzletrésze tekintetében B. Zoltán, K. Lajos és Z. János tagoknak a befizetett törzstőke névértéken elővásárlási joga van. A társasági szerződés 6.7. pontja szerint, amennyiben a tag, a társaság, vagy a kijelölt személy az átruházási szándék bejelentésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy az átruházáshoz hozzájárult.
A felperes tulajdonostársai B. Zoltán, K. Lajos és Z. János 1999. december 15-én kelt, felpereshez intézett nyilatkozat szerint bejelentették, hogy az 1999. december 7-én kelt üzletrész eladási ajánlathoz kapcsolódóan élni kívánnak az M. Kft. 1998. május 29-én kelt társasági szerződésének 6.6 pontjában meghatározott elővásárlási jogukkal oly módon, ahogyan az ott meghatározásra került. Az üzletrész ellenértékét egy összegben, készpénzben fizetik ki, s a fizetési határidőnek elfogadják V. László vételi ajánlatában megjelölt 1999. december 23-i határidőt. A tagi hitelt és az elmaradt osztalékokat 2000. március 31-ig - a társaság pénzügyi helyzetétől függően - átutalással kifizetik. Az 1999. évre vonatkozóan a mérleget jóváhagyó taggyűlés dönt.
B. Zoltán, K. Lajos és Z. János, az alperesi társaság tagjai 1999. december 28-án rendkívüli taggyűlést tartottak. A taggyűlés napirendjének tárgya a felperes üzletrészének megvásárlásához kapcsolódó kérdések. A rendkívüli taggyűlés jegyzőkönyve tartalmazza, hogy a felperes 300.000,-Ft névértékű üzletrésze eladásra került 1999. december 23-i hatállyal, az üzletrészt az alapító tulajdonosok egyenlő arányban szerezték meg, élve elővásárlási jogukkal. Ezzel minden egyes tulajdonos törzsbetétje 100.000,-100.000,-Ft-tal növekszik, azaz mint B. Zoltán, mind K. Lajos, mind pedig Z. János törzsbetétje 1.000.000,-Ft-ra növekszik. A jegyzőkönyv tartalmazza továbbá, hogy a tagok tudomásul veszik: visszaállt az eredeti, alapító okirat szerinti tulajdoni hányad és szavazati arány. Ennek értelmében B. Zoltán tulajdoni hányada 34 % és szavazatainak száma 34, míg K. Lajos és Z. János tulajdoni hányada 33-33 %, szavazataik száma 33-33. Ezzel mindhárman a Gt. 289. §-a szerinti jelentős befolyással rendelkező tagok. A taggyűlés rögzítette, hogy az üzletrész ellenértékét ügyvédi letéttel teljesítették, és az osztalék kifizetéséről, a mérleg elfogadásáról taggyűlés dönt, legkésőbb 2000. május 31. napjáig.
Az alperesi társaság ügyvezetője a tagváltozást 2000. január 20-án jelentette be a Fővárosi Bíróságnak mint Cégbíróságnak, kérve a változás cégnyilvántartásba történő bejegyzését. A cégbíróság hiánypótlásra hívta fel a társaságot, a hiánypótlást követően 2000. február 21-én 14. sorszámú végzésével elrendelte a tag, valamint a cég statisztikai számjele változásának bejegyzését. A felperest 1999. december 23-i hatállyal törölte a tagok nyilvántartásából.
A felperes a Fővárosi Bírsághoz 2000. április 5-én benyújtott keresetében az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 46. § (1) bekezdésére alapítva kérte a cégbíróság 4. sorszámú változásbejegyző végzésének, s az alperes 1999. december 23-i taggyűlési határozatainak hatályon kívül helyezését.
A felperes az első tárgyaláson a szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, az alperes a per megszüntetését kérte, ezért az elsőfokú bíróság 4. sorszámú végzésével a pert a Pp. 136. §-a és a Pp. 157. § d) pontja alapján megszüntette.
Dr. H. György jogi képviselő igazolási kérelmet terjesztett elő az elsőfokú bíróságon a 2000. október 3-i tárgyalás elmulasztásával kapcsolatban. Az elsőfokú bíróság az igazolási kérelmet 7. sorszámú végzésével elutasította. A 7. sorszámú végzés ellen a jogi képviselő és a felperes fellebbezést terjesztettek elő. Az elsőfokú bíróság 12. számú végzésével a volt felperesi képviselő fellebbezését hivatalból elutasította.
A Legfelsőbb Bíróság 2002. január 24-én kelt végzésében az elsőfokú bíróság 7. sorszámú végzését megváltoztatta, az előterjesztett igazolási kérelemnek helyt adott, egyben a 4. sorszámú pert megszüntető végzést hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította, a 12. sorszámú végzést helybenhagyta.
A felperes perbeli álláspontja szerint a társaság tagjait nem illette meg olyan jog, melyre az üzletrész megszerzését alapították.
Az 1998. május 29-én kelt társasági szerződés 6.6. pontja alapján L. László üzletrésze tekintetében B. Zoltán, K. Lajos és Z. János tagoknak a befizetett törzstőke névértékén elővásárlási joga van, amely nem felel meg a Ptk. elővásárlásra vonatkozó rendelkezéseinek. A Ptk. 375. §-ának (1) bekezdésében írt vételi jogként sem értelmezhető, mert a felperes nevében eljáró ügyvéd által továbbított, el nem fogadott ajánlat nem minősül semmilyen felhívásnak, mivel az ügyvéd meghatalmazását nem küldte meg az alperesi társaság tagjainak.
Mind az 1988. évi VI. törvény (régi Gt.), mind az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) akként rendelkezik, hogy az üzletrész felosztáshoz a társaság beleegyezése szükséges (régi Gt. 176. § (1) bekezdés, Gt. 140. § (1) bekezdés). Az alperesi társaság azonban nem osztotta fel a felperes üzletrészét, a cégbíróság anélkül jegyezte be a cégadatokban bekövetkezett változásokat, hogy a taggyűlés határozatot hozott volna az üzletrész felosztásáról, s az 1999. december 29-i taggyűlésre nem hívták meg a felperest.
Az alperesi társaság által előterjesztett tagjegyzék nem volt szabályszerű, nem felel meg az új Gt. 157.§(1) és (2) bekezdésében írtaknak, mert hibásan tünteti fel a tagok törzsbetétének arányát. A társasági szerződés szerint a tagok törzsbetéteinek aránya egyenlő, ugyanakkor B. Zoltánnak a taggyűlés 34 %-os törzsbetét-arányt tüntet fel. Nem tünteti fel továbbá a törzstőke nagyságát. A taggyűlési jegyzőkönyv nem tartalmazza a tagok által gyakorolt szavazati jog mértékét, a leadott szavazatok számát és a taggyűlés nem hozott alakszerű határozatot.
Mindezeken túlmenően az alperes által a cégbírósághoz benyújtott társasági szerződés több rendelkezése sem felel meg a törvényi feltételeknek, illetve azok ellentmondásosak.
A felperes összegző álláspontja szerint az új Gt. 46. § (2) bekezdése értelmében a cégbíróságnak nem vitásan vizsgálnia kellett volna a Ctv. Mellékletének I. és II/1. pontjában foglalt okiratok jogszerűségét, így a társasági szerződés tartalmát és a tagjegyzéket.
Az alperes a kereset elutasítását, a felperes perköltségben történő marasztalását kérte.
Hivatkozott arra, hogy a felperes és az alperesi társaság között 1997. február 5-én létrejött egy megállapodás, melynek 5. pontja alapján a felperes vállalta, hogy a társaságba bevitt üzletrészét és a bevitt vagyont nem idegeníti el harmadik személy felé, arra a tulajdonostársaknak elővásárlási joga van, akik ezt jogosultak legfeljebb névértéken megvásárolni (visszavásárolni). A gazdasági táraság tagjai együttesen adták el a kérdéses üzletrészt a felperesnek, a visszavásárlási jog kikötésére az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg egy másik okiratban került sor. A tagok által a felpereshez intézett nyilatkozat helyes értelmezése szerint az a visszavásárlási jog gyakorlását jelentette.
Álláspontja szerint az üzletrész felosztás nem minden esetben annak megszerzését megelőzően, hanem azt követően is lehetséges (Gt. 133. § (2) bek. és Gt. 140. § (1) bekezdés). Az alperes hivatkozott arra is, hogy a felperes a Ctv. 46. § (1) bekezdése alapján kizárólag a végzés azon része miatt indíthat pert, amely reá nézve rendelkezést tartalmaz, nevezetesen a végzésnek a tagsági viszonyát törlő része ellen. A tagsági viszony törlése ugyanis nem a társasági szerződés, hanem a tagjegyzék alapján történt. Sem a régi, sem az új Gt. nem rendelkezik arról, hogy tagváltozás esetén a cégbírósághoz történő bejelentéshez mellékelni kell az üzletrész átruházásáról szóló szerződést. Amennyiben azt a társaság mégis benyújtja, a cégbíróság nincs abban a helyzetben, hogy az üzletrész átruházás érvényességét vizsgálja, utalt a BH 2002/22 szám alatt közzétett határozatra.
Az 1999. december 28-i taggyűlés napirendjének a tárgya nem az üzletrész megvásárlására vonatkozó döntés volt, hanem az üzletrész megvásárlásával kapcsolatos kérdések, ekkor a felperes már nem volt a társaság tagja, ezért a taggyűlésre nem kapott meghívást.
Az elsőfokú bíróság 15. sorszámú ítéletével a keresetet elutasította, és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 8.000,-Ft perköltséget.
Az ítélet indokolása szerint az alperes társasági szerződésének 6.6. pontja tételesen tartalmazza azt, hogy a társaság tagjainak felperes üzletrészére vonatkozóan milyen elővásárlási joga van, milyen terjedelemben és milyen összegszerűségében. Ugyanakkor a tagok között külön megállapodás jött létre 1997. február 15-én, amelynek 5. pontja szerint a felperes a többi tulajdonostárs számára is visszavásárlási jogot engedélyez. A Ptk. 207. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogy azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset összes körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. Így az alperes tagjainak nyilatkozata, amely szerint az elővásárlási jogot gyakorolják, a társaság tagjai közötti megállapodás 5. pontjában részletezett visszavásárlási jogra vonatkozik.
A Ctv. 44. § (1) bekezdése értelmében nem tárgya a jelen peres eljárásnak, hogy a cégbíróság az alperesi társasági szerződést hogyan és miként bírálta el, tekintettel arra, hogy a kereseti kérelem a változásbejegyző végzés felperest érintő rendelkezésére vonatkozik. Alaptalan a felperesnek a tagjegyzékkel kapcsolatos előadása, és a felperesnek az a kifogása is, hogy az alperes nem osztotta fel a felperes üzletrészét, mivel az üzletrész felosztása csak az üzletrész megszerzését követően lehetséges.
Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatását, a keresettel támadott bejegyző végzés hatályon kívül helyezését kérte. Fellebbezése indokolásában megismételte az elsőfokú eljárásban kifejtett álláspontját.
Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, felperes perköltségben marasztalását kérte.
A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést részben megalapozottnak találta az alábbiakra tekintettel.
A Ctv. 46. § (1) bekezdése szerint a kérelemnek helyt adó bejegyző végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzésben foglalt adatok tartalmának jogszabályba ütközése miatt, azonban az ügyész, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan -, pert indíthat a cég ellen a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt.
E § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan adat jogszabálysértő voltára lehet hivatkozni, mely adatot a cégbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak a 40. §-ban, illetve a 44. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően vizsgálnia kellett.
E pertípus tárgya a cégbíróság eljárása. A per megindítására az ügyész, a végzés teljes terjedelme tekintetében jogosult, addig az egyéb érdekelt csak a végzés őt érintő részére vonatkozóan jogosult pert indítani.
A perbeli esetben a 14. sorszámú változásbejegyző végzésnek a felperesre vonatkozó rendelkezése, a tagváltozás, azaz tagsági viszonyának 1999. december 23-i hatályú megszűnése az alperesi társaságban, így a Ctv. 46. § (1) bekezdésére alapított keresetével kizárólag e vonatkozásban támadhatja a cégbíróság eljárását, változásbejegyző végzését.
Az üzletrész átruházás, mint a tagsági jogviszony megszűnésének leggyakoribb esete, nem kívánja meg a társasági szerződés módosítását, sem a korábbi szabályozás régi Gt. 174. § (2) bekezdése, sem a hatályos rendelkezések (Gt. 138. § (2) bek.).
Az átruházás jogcímeit, a tulajdonjog átszállását eredményező jogügyleteket a törvény nem szabályozza. Az üzletrész átruházására a Ptk. által szabályozott kötelmi jogi megállapodásokkal kerülhet sor, ezért az ilyen jogügyleteket a polgári jog szabályai szerint kell megítélni. Az üzletrész átruházási szerződés - mivel sem a Ptk., sem a Gt. külön rendelkezést nem tartalmaz - szóban is megköthető. Ebből is következően egységes a bírói gyakorlat abban, hogy a tagjegyzék adataiban bekövetkezett változás alapjául szolgáló szerződéseket a változásbejegyzés iránti kérelemhez mellékelni nem kell. A szerződések érvényességének vizsgálata - eltérően az elsőfokú bíróság indokolásában írtaktól - a cégeljárás kereteit meghaladja, peres eljárásra tartozik, mely eljárás eredményét a cégeljárásban utóbb érvényre kell juttatni. Így foglalt állást a Legfelsőbb Bíróság Cgf.II.32.179/1999/3. számú határozatában.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint a tagjegyzékben feltüntetett adatok változása estén a társaság ügyvezetője, változásbejegyzés iránti kérelme mellékleteként viszont köteles benyújtani a cégbírósághoz a hatályos tagjegyzéket (Ctv. 23. § (1) bek., Ctv. II/1.a) pontja).
Az irányadó Gt. 157. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ügyvezető a társaság tagjairól nyilvántartást (továbbiakban: tagjegyzéket) vezet. A (2) bekezdés a) pontja szerint a tagjegyzéken fel kell tüntetni valamennyi tag nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), és törzsbetétét, a b) pont szerint a törzstőke mértékét, s a c) pont alapján a társasági szerződésnek az esetleges pótbefizetésekre és mellékszolgáltatásokra, valamint az üzletrész átruházásának korlátozására, vagy kizárására vonatkozó rendelkezéseket.
A másodfokú bíróság által beszerzett cégiratokból megállapítható, hogy a keresettel támadott változásbejegyzési eljárás alapját képező tagjegyzék csak részben tartalmazza a Gt. 157. § (1) bekezdés b) pontjában írt kötelező tartalmi elemet; a tagjegyzék nem tünteti fel a törzstőke mértékét, a tagi részesedés %-os meghatározása eltér az egyes tagok törzsbetéteinek mértékétől. A törvénynek megfelelő tartalmú okirati melléklet részbeni hiányosságára tekintettel a változásbejegyző végzés jogszabálysértő.
Ez a jogszabálysértés kiküszöbölhető, ezért a másodfokú bíróság a változásbejegyző végzés hatályában való fenntartásáról döntött.
A Fővárosi Bíróságnak mint Cégbíróságnak törvényességi felügyeleti eljárás keretében fel kell hívnia az alperest a Gt. 157. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tagjegyzék benyújtására.
A Ctv. 46. § (1) bekezdésében és 44. § (1) bekezdésében írtak értelmében a másodfokú bíróság osztotta az elsőfokú bíróság azon álláspontját, hogy a jelen pernek nem tárgya az alperesi cég társasági szerződése, valamint a taggyűlésen hozott határozat jogszabályi megfelelőségének vizsgálata.
Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a fent kifejtettek szerint részben helyt adott a felperes keresetének a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése és a Ctv. 47. §-ának (1) bekezdése alapján.
Megállapította, hogy a részleges pernyertességre tekintettel a peres felek a Pp. 81. § (1) bekezdése alapján első- és másodfokú költségeiket maguk viselik.
(Fővárosi Bíróság G.40.213/2002/15.
Fővárosi Ítélőtábla Gf.41.972/2003/8.)