adozona.hu
BH 2001.11.548
BH 2001.11.548
Az üzemitanács-választásnál eljárók és szavazók szoros kapcsolatára figyelemmel csak az a követelmény támasztható, hogy az eljárás során szabályszerű legyen minden olyan megoldás, amely a szavazásra jogosultak - és kizárólag azok - választási jogának gyakorlását biztosítja. Ebből következően azt kell vizsgálni, hogy lényeges, az eredményre kiható szabálytalanság megállapítható-e. Ha a szavazáskor alkalmazott nyilvántartás módja miatt a tényleges részvétel még közelítő pontossággal sem állapítható meg, illet
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
1998. november 17. napján üzemitanács-választást tartottak, amit a kérelmezett bonyolított le. Az eredményeket összesítve megállapította, hogy összesen 745 szavazólapot adtak le, mindegyik érvényes volt, a jelöltek 8325 szavazatot kaptak.
A kérelmező egyeztetést kezdeményezett a szavazatok helytelen összeszámlálása miatt. Az egyeztetés eredményeként a kérelmezett elrendelte a szavazatok újraszámlálását, amelyen a jelöltet állító szakszervezetek képviselői megfigyelőként jelen lehetnek. Az új...
BH 2001.11.548 Az üzemitanács-választásnál eljárók és szavazók szoros kapcsolatára figyelemmel csak az a követelmény támasztható, hogy az eljárás során szabályszerű legyen minden olyan megoldás, amely a szavazásra jogosultak - és kizárólag azok - választási jogának gyakorlását biztosítja. Ebből következően azt kell vizsgálni, hogy lényeges, az eredményre kiható szabálytalanság megállapítható-e. Ha a szavazáskor alkalmazott nyilvántartás módja miatt a tényleges részvétel még közelítő pontossággal sem állapítható meg, illetőleg lényeges különbséget mutató eredmény megállapítására alkalmas, a választás nem tekinthető szabályosnak [Mt. 54. §, 1997. évi C. tv., 1/1999. MJE].
1998. november 17. napján üzemitanács-választást tartottak, amit a kérelmezett bonyolított le. Az eredményeket összesítve megállapította, hogy összesen 745 szavazólapot adtak le, mindegyik érvényes volt, a jelöltek 8325 szavazatot kaptak.A kérelmező egyeztetést kezdeményezett a szavazatok helytelen összeszámlálása miatt. Az egyeztetés eredményeként a kérelmezett elrendelte a szavazatok újraszámlálását, amelyen a jelöltet állító szakszervezetek képviselői megfigyelőként jelen lehetnek. Az újabb összeszámolás szerint, amelyen a kérelmező nem képviseltette magát, 841 fő szavazott, ebből huszonegyen érvénytelenül, a jelöltekre összesen 8319 szavazatot adtak le.
A kérelmező a munkaügyi bíróságnál a választással kapcsolatban eljárást kezdeményezett, amit az újraszámolás alapján megállapított eredmény ismeretében is fenntartott.
A munkaügyi bíróság a végzésével a kérelemnek helyt adva megállapította, hogy az 1998. november 17-én lebonyolított üzemitanács-választás nem volt jogszerű. A munkaügyi bíróság szerint nem lehetett megállapítani, hogy ténylegesen kik szavaztak, ez a választás eredményét a későbbiekben nyilvánvalóan hátrányosan befolyásolta. Célszerű lett volna ezért a választási törvénynek megfelelően eljárni: a szavazáson való részvételt az illető aláírásával igazolni. A szavazatok két átszámolása közötti jelentős különbség eleve kétségessé teszi a választások szabályszerű lebonyolítását.
A végzés ellen a kérelmezett fellebbezett.
A másodfokú bíróság a végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta arra hivatkozással, hogy a választási eljárásról szóló 1997. évi C. tv. meghatározott rendelkezései a joghasonlóság okán az üzemitanács-választásnál is alkalmazandóak, mert különben utólag nem lehet a szavazás eredményességét megállapítani.
A jogerős végzés hatályon kívül helyezése és a kérelmező kérelmének elutasítása iránt a kérelmezett felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Sérelmezte, hogy az eljárt bíróságok hivatalból nem vizsgálták az Mt. 54. §-ában meghatározott határidők megtartását. A kérelmező nem állította, és nem bizonyította, hogy a választási névjegyzéken szavazóként tüntettek volna fel olyanokat, akik valójában nem szavaztak. A bíróság jogszabálysértéssel alkalmazta az 1997. évi C. tv. rendelkezéseit, mert az üzemitanács-választásra ez a jogszabály nem vonatkozik.
A kérelmező ellenkérelme a jogerős végzés hatályban tartására irányult. Nem vitatta, hogy az üzemitanács-választásnál nem szükséges a választási törvény szerint eljárni (1/1999. MJE számú jogegységi határozat), de lényeges, az eredményre kiható szabálytalanság esetén, mint amit az eljárt bíróságok is megállapítottak, a választás nem lehet érvényes.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A kérelmező által kezdeményezett egyeztetés 1998. november 25. napján volt. Ehhez képest a kérelmező az Mt. 54. §-ában meghatározott öt napos határidőt megtartotta, mert a kérelme 1998. december 1. napján érkezett a bírósághoz. Az eljárásban a kérelmezett nem vitatta a kérelem elkésettségét, ezért szükségtelen lett volna a szabály megtartását külön is indokolni. A felülvizsgálati kérelem ebben a körben alaptalanul panaszol jogszabálysértést.
A kérelmező a választás eredményének hatálytalanítását és új választás elrendelését arra hivatkozva is kérte, hogy a szavazatok újabb összeszámlálása ellenére kétséges az eredmény hitelessége, mert a részletadatok - az egyes helyeken szavazók és az általuk leadott szavazatok száma - matematikailag sem lehet igaz. Ebben a körben az álláspontját a kérelmezett adataival támasztotta alá, ezzel eleget tett a Pp. 164. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak.
A munkaügyi bíróság az eredményekből következtetve tartotta célszerűnek a választási törvényben meghatározott eljárás követését. Ezzel szemben a másodfokú bíróság kifejezetten az 1997. évi C. tv. vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazását tartotta szükségesnek, mert csak ilyen eljárás mellett állapítható meg vita esetén kellő biztonsággal a szavazás eredményessége vagy eredménytelensége. A másodfokú bíróságnak ez az álláspontja téves.
Az Mt. azon szabályozásából, amellyel a választási eljárásnak az 1997. évi C. törvénynek megfelelő részletességgel történt szabályozását mellőzte, nem következik a nem szabályozott kérdésekben a hivatkozott törvény alkalmazandó volta. Az üzemitanács-választásnál eljárók és a szavazók szoros kapcsolatára figyelemmel ugyanis csak az a követelmény támasztható, hogy az eljárás során szabályszerűnek tekinthető minden olyan megoldás, amely a szavazásra jogosultak - és csak azok - választási jogának gyakorlását biztosítja. Ebből következőleg a választás jogszerűségének elbírálásánál nem az 1997. évi C. törvény alkalmazását, hanem azt kell vizsgálni, hogy lényeges, vagyis az eredményre kiható szabálytalanság megállapítható-e (1/1999. MJE számú jogegységi határozat).
A kérelmezett által kialakított választási rend ennek a kívánalomnak az egymást követő összeszámlálás eredményeiből következtethetően nem felelt meg.
A szavazatok első összeszámlálásakor a kérelmezett azt állapította meg, hogy 745 munkavállaló szavazott, mindegyikük érvényesen. Ehhez képest az újabb összeszámlálás szerint 841-en szavaztak, huszonegyen érvénytelenül. Annak ellenére, hogy a leadott szavazatok száma között nincs jelentős eltérés - 8325 szavazattal szemben az újraszámolás szerint 8319 szavazatot kaptak a jelöltek -, a szavazáson részt vevők számának közel száz fős eltérése lényeges szabálytalanságra utal. Ha ugyanis a szavazáskor alkalmazott nyilvántartás módja miatt a tényleges részvétel még megközelítő pontossággal sem állapítható meg, illetőleg lényeges különbséget mutató eredmény megállapítására alkalmas, a választás nem tekinthető szabályosnak.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb bíróság a Pp. 275/A. §-a (1) bekezdése alapján - eltérő indokolással - a jogerős végzést hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Mfv.II.10.628/1999. sz.)