adozona.hu
BH 2001.10.495
BH 2001.10.495
A polgármesternek a képviselő-testület felhatalmazása alapján a közalkalmazott részére adott az az előzetes tájékoztatása, hogy a jogviszonyát a képviselő-testület egy későbbi időpontban meg fogja szüntetni, nem tekinthető felmentésnek. A bíróság az utóbb közölt felmentés esetén csak azt vizsgálhatja, hogy annak indoka megfelel-e a valóságnak [1992. évi XXXIII. tv. 30. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A periratokból megállapítható tényállás szerint a felperes az alperesnél állt közalkalmazotti jogviszonyban háziorvosként. S. község képviselő-testülete a határozatával úgy döntött, hogy legkésőbb 1998. január 1-jétől a községben a háziorvosi szolgálatot vállalkozói háziorvosi szolgálattal kívánja ellátni. Ennek érdekében pályázatot írtak ki, és a felperes is pályázatot nyújtott be.
A képviselő-testület 1997. november 10-jei határozatát követően a polgármester november 11-én levélben arról t...
BH 2001.10.495 A polgármesternek a képviselő-testület felhatalmazása alapján a közalkalmazott részére adott az az előzetes tájékoztatása, hogy a jogviszonyát a képviselő-testület egy későbbi időpontban meg fogja szüntetni, nem tekinthető felmentésnek. A bíróság az utóbb közölt felmentés esetén csak azt vizsgálhatja, hogy annak indoka megfelel-e a valóságnak [1992. évi XXXIII. tv. 30. § (2) bek.].
A periratokból megállapítható tényállás szerint a felperes az alperesnél állt közalkalmazotti jogviszonyban háziorvosként. S. község képviselő-testülete a határozatával úgy döntött, hogy legkésőbb 1998. január 1-jétől a községben a háziorvosi szolgálatot vállalkozói háziorvosi szolgálattal kívánja ellátni. Ennek érdekében pályázatot írtak ki, és a felperes is pályázatot nyújtott be.A képviselő-testület 1997. november 10-jei határozatát követően a polgármester november 11-én levélben arról tájékoztatta a felperest, hogy nem nyerte el a pályázatot, és a háziorvosi jogviszonyát meg fogják szüntetni, majd a november 27-i képviselő-testületi döntést követően az 1997. november 28-án kelt felmentésben a polgármester értesítette a felperest a jogviszonyának megszűnéséről, a munkavégzés alóli mentesítéséről, és járandóságainak kifizetéséről. Tájékoztatta a jogorvoslati lehetőségekről is.
A felperes a keresetében a felmentés jogellenességének megállapítását kérte, minthogy az sem alakilag, sem indokai tekintetében nem helytálló, jogszabálysértő. Állította, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló polgármester határozata azért jogellenes, mert ismételten rendelkezik a jogviszonyának megszüntetéséről, holott arról az 1997. november 11-i értesítésben más tartalommal már rendelkezett.
A bizonyítási eljárás lefolytatását követően hozott ítéletével a munkaügyi bíróság helyreállította a felperes közalkalmazotti jogviszonyát, és hatályon kívül helyezte S. község képviselő-testülete határozatát és az ezekkel kapcsolatos, a felperes részére kiadott határozatokat. Kötelezte az alperest perköltség megfizetésére is. Ítéletének indokolásában tényként állapította meg, hogy a polgármester mint a munkáltatói jogkör gyakorlója 1997. november 11-én kelt értesítését felmentésnek kell tekinteni, amely azonban jogellenes, minthogy nem hivatkozik a képviselő-testület határozatára, nem rendelkezik arról, hogy a felperes jogviszonya mikor szűnik meg, és arról sem, hogy milyen összegű ellátásokra jogosult. Ugyancsak jogszabálysértő az utóbb hozott határozat, minthogy a korábbi felmentés módosításához a felperes nem járult hozzá.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta azzal, hogy S. község képviselő-testülete határozatainak a felperes felmentésére vonatkozó rendelkezéseit helyezte hatályon kívül.
Egyetértett az elsőfokú ítéletnek azzal az álláspontjával, hogy a képviselő-testület határozata alapján a felperessel közölt november 11-i értesítés a felperes jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését jelentette, melynek rendelkezései a felperessel szemben hatályosultak, tehát azt az alperes egyoldalú intézkedéssel már nem vonhatta vissza, és nem adhatott volna ki új intézkedést. A hatályosult felmentés viszont nem a valós indokot tartalmazta, csupán arra hivatkozott, hogy nem a felperes a pályázat nyertese, ami miatt ez az intézkedés jogellenesnek tekinthető. Minthogy a képviselő-testületi határozatok más rendelkezést is tartalmaztak, ezért a másodfokú bíróság azoknak csupán a felperes felmentésére vonatkozó részét helyezte hatályon kívül.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében az ítéletek hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását, perköltségben való marasztalását kérte. Hivatkozott arra, hogy az 1997. november 11-i levél csupán tájékoztatás volt, nem tekinthető felmentésnek, a felmentő intézkedést az alperes 1997. november 28-án adta ki, amely viszont mind formájában, mind tartalmában jogszerű volt, és valós indokokat tartalmazott.
A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Tévedtek az eljárt bíróságok, amikor azt állapították meg, hogy a polgármester által 1997. november 11-i, a felperes számára küldött tájékoztatása a felperes közalkalmazotti jogviszonya felmentéssel történő megszüntetésének tekinthető. Az értesítésben elsősorban arról tájékoztatta a polgármester a felperest, hogy a képviselő-testületi határozat szerint nem az ő pályázata nyert a vállalkozó háziorvosi szolgálatra kiírt pályázatok elbírálása során. Mivel az egészségügyi ellátást vállalkozásba adják, ezért tájékoztatta arról, hogy november 15-től kezdődő hatállyal kénytelen lesz a képviselő-testület a felperes jogviszonyát felmentéssel megszüntetni. A felmentési időről, járandóságai összegéről, azok kifizetésének határidejéről nem tájékoztatta, csupán felkérte, hogy 1997. november 24-én jelenjen meg a polgármesteri hivatalban a részletek tisztázása végett. Okszerűtlen és logikátlan az eljárt bíróságoknak az az álláspontja, hogy ez a tájékoztatás felmentő intézkedésnek tekinthető.
A formailag és tartalmilag egyaránt jogszerű felmentő intézkedést a képviselő-testület határozata alapján 1997. november 28-án adta ki a munkáltató polgármesteri hivatal. Ez a határozat hivatkozik arra, hogy az egészségügyi ellátást jogszabályi előírás alapján átszervezéssel vállalkozásba adja, mivel a költségvetési támogatás összegéből a megfelelő fejlesztést a továbbiakban nem tudja biztosítani. Hivatkozott a képviselő-testületi határozatra, mellyel a közalkalmazotti háziorvosi státuszt megszünteti és erre figyelemmel a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a felperes közalkalmazotti jogviszonyát is kénytelen felmentéssel megszüntetni. Tartalmazza a határozat a jogorvoslati tájékoztatást is.
Minthogy a perbeli esetben az alperes ezt az egyetlen felmentő intézkedést adta ki, amely intézkedés indokolása valós és okszerű volt, ezért tévedtek az eljárt bíróságok, amikor a képviselő-testületi határozatok hatályon kívül helyezésével a felperes kereseti kérelmének helyt adtak.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a megyei bíróság jogerős ítéletét hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatva a felperes keresetét elutasította.
A Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezte a felperest a perköltség megfizetésére. A 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 2. §-a (2) bekezdésének f) pontja alapján az illetéket az állam viseli.
(Legf. Bír. Mfv.II.10.320/1999. sz.)