adozona.hu
BH 2001.10.494
BH 2001.10.494
Ha a munkáltató a szabályzatában meghatározott feltételekkel és esedékességgel kötelezettséget vállalt az általa ingyenesen kibocsátott vagyonjegy visszavásárlására, a munkavállalók ennek alapján igényt tarthatnak a névértéknek megfelelő ellenértékre [94/1988. (XII. 22.) MT rend. (3) és (4) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1992-ig az alperes alkalmazásában állt. Az alperes jogelődje 1991-ben a dolgozói részére ingyenes vagyonjegyet bocsátott ki, a felperes 81 000 Ft értékben kapott vagyonjegyet.
A felperes keresetében a vagyonjegy névértékének és a kereset benyújtásától számított kamatának megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
A munkaügyi bíróság az ítéletével az alperest 81 000 Ft tőke és annak 1999. január 1. napjától járó kamata megfizetésére kötelezte. Az ítéletét a vagyonjegyszabályzatra ...
BH 2001.10.494 Ha a munkáltató a szabályzatában meghatározott feltételekkel és esedékességgel kötelezettséget vállalt az általa ingyenesen kibocsátott vagyonjegy visszavásárlására, a munkavállalók ennek alapján igényt tarthatnak a névértéknek megfelelő ellenértékre [94/1988. (XII. 22.) MT rend. (3) és (4) bek.].
A felperes 1992-ig az alperes alkalmazásában állt. Az alperes jogelődje 1991-ben a dolgozói részére ingyenes vagyonjegyet bocsátott ki, a felperes 81 000 Ft értékben kapott vagyonjegyet.A felperes keresetében a vagyonjegy névértékének és a kereset benyújtásától számított kamatának megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
A munkaügyi bíróság az ítéletével az alperest 81 000 Ft tőke és annak 1999. január 1. napjától járó kamata megfizetésére kötelezte. Az ítéletét a vagyonjegyszabályzatra alapította, eszerint az alperes a teherbíró képességétől függően 1996. január 1. napját követően a vagyonjegyet visszavásárolja, ha azt a tulajdonos kéri. A szabályzat szerint a vagyonjegyeket három részletben, 1998. december 31. napjáig vásárolja vissza az alperes, ha azt a munkavállaló minden év szeptember 1. napjáig kéri. A bíróság álláspontja szerint az alperest csak 1998. december 31. napjáig illette meg a szakaszos kifizetés joga, ezt követően a teljes névérték esedékessé vált. Ettől számítva az alperes késedelembe esett, ezért ettől a naptól kötelezte a teljes névérték után kamat megfizetésére.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, mert a vagyonjegyszabályzat szakaszos kifizetésről szóló rendelkezése miatt a felperes csak az utolsó - 40%-os - részletre jogosult, mert nem kérte időben a korábbi részletek kifizetését, így az azokra vonatkozó jogát elveszítette. A vagyonjegy ellenértékének 40%-a a felperes rendelkezésére állt, de a felperes nem volt hajlandó felvenni.
A megyei bíróság az ítéletével helybenhagyta a munkaügyi bíróság ítéletét. A megyei bíróság az elsőfokú bíróság indokain túlmenően a 94/1988. (XII. 22.) MT rendelet 7. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra is hivatkozott, ami szerint a kibocsátó a vagyonjegyet köteles névértéken visszavásárolni, ha annak átruházását kizárta, vagy korlátozta. Az alperes vagyonjegyszabályzata a nem intézeti dolgozó részére történő átruházást az elővásárlási jog fenntartásával korlátozta, erre tekintettel köteles a vagyonjegyet visszavásárolni.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a felperes keresetének elutasítása iránt az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, mert a 94/1988. (XII. 22.) MT rendelet visszavásárlási kötelezettséget előíró 7. §-ának (3) bekezdése csak a vásárolt vagyonjegyre vonatkozik, a felperes pedig ingyenesen kapta a vagyonjegyet.
A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A vagyonjegyről szóló 94/1988. (XII. 22.) MT rendelet 7. §-ának (3) bekezdése a kibocsátó visszavásárlási kötelezettségét csak a vásárolt vagyonjegy tekintetében írja elő, ha annak átruházását kizárta, vagy korlátozta. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében helyesen hivatkozott arra, hogy a felperes igényére ez a rendelkezés nem alkalmazható, mert ingyenes vagyonjegyet kapott. A Legfelsőbb Bíróság ezért a jogerős ítélet indokolásának ezt a részét mellőzte.
Ha a munkáltató a szabályzatában meghatározott feltételekkel és esedékességgel kötelezettséget vállalt az általa ingyenesen kibocsátott vagyonjegy visszavásárlására, ennek alapján a munkavállalók igényt tarthatnak a névértéknek megfelelő ellenértékre.
Az alperes jogelődje által kibocsátott vagyonjegy szabályzat 6.1. pontja szerint az alperest visszavásárlási kötelezettség terheli 1996. január 1. napja után, amennyiben azt a tulajdonos kéri. A rendelkezés szerint az alperes három részletben vásárolja vissza a vagyonjegyet, az utolsó részlet 1998. december 31. napjával esedékes. Ebből a munkaügyi bíróság álláspontjával egyezően az a következtetés vonható le, hogy 1998. december 31. napját követően az összes vagyonjegyet névértéken vissza kell vásárolnia az alperesnek, ha a vagyonjegy tulajdonosa azt kéri.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és az alperest a felperes felülvizsgálati eljárási költségének, valamint a felülvizsgálati eljárás illetékének megfizetésére kötelezte.
(Legf. Bír. Mfv.II.920/1999. sz.)