adozona.hu
BH 2001.9.444
BH 2001.9.444
A társasház képviselete a tevékenység jellege folytán mind munkaviszonyban, mind megbízási viszonyban ellátható. A közös képviselőnek a társasház egyes szerveivel szemben fennálló kötelezettségéből nem következik, hogy a jogviszonya csak munkaviszony lehet, mert a megbízottként eljáró képviselő kötelmei ebből a szempontból ugyanazok (Mt. 76. §).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperest 1995. március 21. napján közös képviselőnek választotta meg az alperes közgyűlése. Ugyanazon év szeptember 26-án - április 1. napjától kezdődően - havi nettó 45 000 Ft illetményt állapított meg a felperesnek.
Az alperes közgyűlése 1996. augusztus 1. napjával az A. Vagyonkezelő Rt.-t bízta meg a közös képviselő teendőinek ellátásával.
A felperes 1997-ben munkanélküli járadék megállapítását kérte, de a Munkaügyi Központ a szükséges bizonyítékok hiányában nem fogadta el munkaviszon...
BH 2001.9.444 A társasház képviselete a tevékenység jellege folytán mind munkaviszonyban, mind megbízási viszonyban ellátható. A közös képviselőnek a társasház egyes szerveivel szemben fennálló kötelezettségéből nem következik, hogy a jogviszonya csak munkaviszony lehet, mert a megbízottként eljáró képviselő kötelmei ebből a szempontból ugyanazok (Mt. 76. §).
A felperest 1995. március 21. napján közös képviselőnek választotta meg az alperes közgyűlése. Ugyanazon év szeptember 26-án - április 1. napjától kezdődően - havi nettó 45 000 Ft illetményt állapított meg a felperesnek.Az alperes közgyűlése 1996. augusztus 1. napjával az A. Vagyonkezelő Rt.-t bízta meg a közös képviselő teendőinek ellátásával.
A felperes 1997-ben munkanélküli járadék megállapítását kérte, de a Munkaügyi Központ a szükséges bizonyítékok hiányában nem fogadta el munkaviszonyként az alperesnél közös képviselőként eltöltött idejét. Ezt követően 1997 júliusában a felperes keresetet indított az alperes ellen a munkaviszonyának jogellenes megszüntetése miatt. A munkaviszony helyreállítása nélkül a kiesett időre járó és máshonnan meg nem térült munkabérének, valamint kéthavi keresetének megfelelő végkielégítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
A munkaügyi bíróság az ítéletével megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát, ezért 593 211 Ft munkabér és kamata, valamint 150 000 Ft végkielégítés megfizetésére kötelezte. A munkaügyi bíróság szerint a felek között a munkaszerződés írásba foglalása nélkül munkaviszony jött létre. A munkaviszony fennállására abból következtetett, hogy az alperes könyvelését végző cég ezt a hatóságoknak bejelentette, a jogviszony megszűnésekor a szükséges igazolásokat kiadta. Az alperes nem az Mt.-ben előírt módon szüntette meg a felperes munkaviszonyát, de ez ellen a felperes hat hónapon túl nyújtotta be a keresetét, ezért munkabért csak a megelőző hat hónapra érvényesíthet, amiből le kell vonni a máshonnan megszerzett keresetét.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett.
A másodfokú bíróság a végzésével az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és a pert hatáskör hiánya miatt megszüntette. A másodfokú bíróság szerint a felperes nem tudta kellően bizonyítani, hogy az alperessel munkaviszonyt létesített. A tanúvallomások nem erősítették meg, hogy a felek - különösen az alperes - szándéka munkaviszony létesítésére irányult. A munkabérből történő levonás önmagában nem elegendő a munkaviszony igazolására, ha azt más bizonyítékok nem támasztják alá. A felperes 1995. április 1-jétől ugyanazt a tevékenységet látta el, semmilyen körülmény nem utalt arra, hogy szeptember 1-jétől a felek a jogviszony jellegét meg kívánták változtatni. A felperes tisztában volt azzal, hogy a munkaviszonyt milyen jogszerű formában kell megszüntetni, ilyen intézkedést az alperes az egyik alkalmazottjával szemben maga is tett, ennek ellenére a saját ügyében ezt nem szorgalmazta, csak egy évvel később sérelmezte.
A jogerős végzés hatályon kívül helyezése és az elsőfokú ítélet helybenhagyása iránt a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Vitatta, hogy a jogviszonyában nem álltak fenn a munkaviszonyra jellemző speciális ismérvek. A társasházakról szóló, a foglalkoztatása idején hatályban volt 1977. évi 11. tvr. szerint a közös képviselő munkáját a számvizsgáló bizottság ellenőrzi, a közgyűlésnek elszámolni köteles. A Munkaügyi Központ tájékoztatásáig fel sem merült az a lehetőség, hogy a munkaviszonyának fennállásával kapcsolatban bármilyen probléma lehet. D. I. tanú határozottan állította, hogy a munkaszerződését betekintésre látta, az alperes a nem munkaviszonyban történt foglalkoztatást semmivel sem bizonyította. A járandóságait munkabérként számolták el, a társadalombiztosítási szervnek bejelentették, a kifizetésről a személyi jövedelemadó megállapításához igazolást kapott. Az 1995. év gazdálkodásáról szóló beszámolóban is szerepelt a munkabére után fizetett járulék, az alperes a beszámolót elfogadta. További bizonyítékként hivatkozott a munkaadói és munkavállalói járulék fizetésére is.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A társasház képviselete a tevékenység jellege folytán mind munkaviszonyban, mind megbízási viszonyban ellátható. A közös képviselőnek a társasház egyes szerveivel szemben fennálló kötelezettségéből nem következik, hogy a jogviszonya csak munkaviszony lehet, mert a megbízottként eljáró képviselő kötelmei ebből a szempontból ugyanazok. A felperes által hivatkozott bizonyítékok az alperes könyvelését végző D. I.-tól származnak, aki a munkájához szükséges adatokat a felperestől kapta. A felperes állítólagos munkaszerződésének tartalmáról ő sem tudott nyilatkozni. A perben kihallgatott többi tanú vallomása egybehangzó volt abból a szempontból, hogy a felperes megválasztásakor az alperes nem tulajdonított annak jelentőséget, munkaviszonyban vagy megbízás alapján látja-e el a közös képviselettel járó teendőket. A felperes 1995. szeptember 1. napja előtt, majd azt követően ugyanolyan feltételekkel látta el a képviseletet, noha állítása szerint a második időszakban már munkaviszonyban állt az alperessel. Mivel sem a felek viszonyában, sem az alperesnek a felperes foglalkoztatásával kapcsolatos szándékában 1995. szeptemberétől semmi nem változott, ezt a körülményt a többi bizonyíték mellett okszerűen értékelte a másodfokú bíróság olyannak, ami a munkaszerződés kötésének és munkaviszony létesítésének hiányára utal (Mt. 76. §).
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős végzést hatályában fenntartotta, és a pervesztes felperest az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére kötelezte.
A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.
(Legf. Bír. Mfv.II.10.295/1999. sz.)