adozona.hu
BH 2001.8.394
BH 2001.8.394
A munkáltató köteles a munkavállalóval közölni, hogy a munkaviszonyból eredő munkáltatói jogokat és kötelességeket mely személy vagy szerv gyakorolja, illetve teljesíti. A munkáltató intézkedése érvényességét a cégjogilag figyelembe vehető együttes aláírási jog nem befolyásolja [Mt. 79. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1996. szeptember 1-jén létesített határozatlan idejű munkaviszonyt az alperessel pénztáros munkakörben. A munkaszerződésben a felek három hónapos próbaidőt kötöttek ki.
Az alperes 1996. november 20-án a felperes munkaviszonyát írásban megszüntette.
A felperes eredménytelen egyeztetés után keresettel élt, amelyben annak megállapítását kérte, hogy az álláspontja szerint "érvénytelen felmondás" a munkaviszonya megszüntetésére alkalmatlan volt, ennélfogva annak helyreállítását kérte....
BH 2001.8.394 A munkáltató köteles a munkavállalóval közölni, hogy a munkaviszonyból eredő munkáltatói jogokat és kötelességeket mely személy vagy szerv gyakorolja, illetve teljesíti. A munkáltató intézkedése érvényességét a cégjogilag figyelembe vehető együttes aláírási jog nem befolyásolja [Mt. 79. § (1) bek.].
A felperes 1996. szeptember 1-jén létesített határozatlan idejű munkaviszonyt az alperessel pénztáros munkakörben. A munkaszerződésben a felek három hónapos próbaidőt kötöttek ki.Az alperes 1996. november 20-án a felperes munkaviszonyát írásban megszüntette.
A felperes eredménytelen egyeztetés után keresettel élt, amelyben annak megállapítását kérte, hogy az álláspontja szerint "érvénytelen felmondás" a munkaviszonya megszüntetésére alkalmatlan volt, ennélfogva annak helyreállítását kérte. A felperes a "cégszerű aláírás" és a cégbélyegző hiánya miatt találta jogszerűtlennek az alperes munkaviszonyt megszüntető intézkedését.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a felperes keresetét elutasította. A munkaügyi bíróság megállapította, hogy a felperes felett a munkáltatói jogokat az igazgatóság elnöke gyakorolta, és ő írta alá a perbeli intézkedést is. Az alperes tehát jogszerűen szüntette meg a próbaidő alatt a felperes munkaviszonyát.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, annak helyes indokaira csupán hivatkozott. A másodfokú bíróság a fellebbezés kapcsán kiemelte, hogy a per eldöntése nem tanúbizonyítás, hanem okiraton alapuló jogkérdés volt.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a törvénysértő határozat hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója egyedül, tehát nem cégszerűen jegyezte a perbeli intézkedést, és cégbélyegzőt sem használt. A másodaláíró egyetértésének hiányában kiadott intézkedés emiatt törvénysértő. Sérelmezte az ennek bizonyítására ajánlott tanúmeghallgatásnak az eljárt bíróságok általi mellőzését is.
Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A nem vitatott ítéleti tényállás szerint az alperes a próbaidő alatt szüntette meg a felperes munkaviszonyát, és az intézkedést az igazgatóság elnöke írta alá. Helytállóan állapították meg az eljárt bíróságok a perben csatolt iratok alapján, hogy a felperessel szemben az igazgatósági elnök gyakorolta a munkáltatói jogkört. Az alperes a munkaszerződés 2. pontjában az Mt. 74. §-ának (1) bekezdésében előírtak szerint közölte a munkáltatói jogkört gyakorló személyét. A munkáltatói jogkör gyakorlója által tett intézkedés érvénytelenségére a felülvizsgálati kérelem tévesen hivatkozott. A munkáltató intézkedése érvényességét a cégjogilag figyelembe vehető együttes aláírási jog nem befolyásolja, és ebből a szempontból a bélyegző hiányának nincs jelentősége.
A perbeli intézkedés jogszerűsége a periratok (munkaszerződés, cégkivonat) alapján megállapítható volt, ennélfogva helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a vitatott kérdés eldöntéséhez a felperes által ajánlott tanúbizonyítás szükségtelen volt, ezért azt a munkaügyi bíróság törvénysértés nélkül mellőzte.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 24. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.
(Legf. Bír. Mfv.I.10.915/1998. sz.)