adozona.hu
BH 2001.6.302
BH 2001.6.302
Ha az elsőfokú bíróság ítéletének a munkaviszony jogellenes megszüntetését megállapító rendelkezése jogerőre emelkedett, az ezt követő időre előterjesztett, elmaradt munkabérre irányuló igényt a másodfokú bíróságnak el kell utasítania [Pp. 228. § (3) bek., Mt. 100. § (5) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a munkáltató rendes felmondása jogellenességének megállapítása és a munkaviszonya helyreállításának mellőzésével kétszeres végkielégítés, elmaradt munkabér és kamatai megfizetése iránt terjesztette elő módosított keresetét.
A munkaügyi bíróság az ítéletével megállapította az 1997. augusztus 27-én kelt rendes felmondás jogellenességét, és az alperest végkielégítés címén 323 200 forint és kamatai megfizetésére kötelezte.
A felperes a fellebbezésében kérte az alperesnek kétszeres vé...
A munkaügyi bíróság az ítéletével megállapította az 1997. augusztus 27-én kelt rendes felmondás jogellenességét, és az alperest végkielégítés címén 323 200 forint és kamatai megfizetésére kötelezte.
A felperes a fellebbezésében kérte az alperesnek kétszeres végkielégítés és elmaradt munkabér megfizetésére kötelezését.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét részben megváltoztatta, az alperest elmaradt munkabér címén 205 862 forint és kamatai megfizetésére kötelezte. Ezt meghaladóan elutasította az elmaradt munkabér iránti keresetet.
Megállapította, hogy mivel a felek nem támadták fellebbezéssel az elsőfokú ítéletnek a felmondás jogellenességét és a jogviszony megszüntetését kimondó rendelkezését, az elsőfokú ítélet ebben a részében 1998. január 1-jén jogerőre emelkedett. Ebből következően a felperes munkaviszonya az alperesnél 1998. január 1-jén szűnt meg. Ezért a bíróság a felperes elmaradt munkabérigényét az 1997. október 15-étől 1998. január 1-jéig terjedő időre - megtérült jövedelemként a munkanélküli járadékot figyelembe véve - 205 862 forint és kamata erejéig tartotta alaposnak.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a részjogerő jogszabálysértő megállapítása miatt támadta a jogerős ítéletet. Arra hivatkozott, hogy a részjogerő megállapítását a perben nem kérte, és a perben csak 1999. február 3-án született jogerős másodfokú ítélet. Ezért a másodfokú bíróság ítéletének az elmaradt bér iránti kereseti kérelmét elutasító részében történő megváltoztatását, és az alperesnek elmaradt munkabér címén további 798 138 forint és kamatai megfizetésére való kötelezését kérte.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Ha a fellebbezés nem irányul a határozat egészére, a meg nem támadott rész, rendelkezés jogerőre emelkedik [Pp. 228. § (3) bekezdés]. A másodfokú bíróság ennek megfelelően törvénysértés nélkül állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének a munkáltatói felmondás jogellenességét megállapító rendelkezése jogerőre emelkedett, mert az ítélet e rendelkezése ellen a felek fellebbezéssel, csatlakozó fellebbezéssel nem éltek. A felülvizsgálati kérelem az utóbbi tényt figyelmen kívül hagyva, és a részjogerő megállapítására irányuló kérelem hiányának alaptalanul jelentőséget tulajdonítva, tévesen támadta a másodfokú határozatban kifejtett helytálló jogi álláspontot. A munkaviszony jogellenes megszüntetését megállapító elsőfokú ítélet e rendelkezésének jogerőre emelkedésekor a felperes munkaviszonya megszűnt [Mt. 100. § (5) bekezdés]. Így az ezt követő időre előterjesztett elmaradt munkabér iránti igényt mint alaptalant a másodfokú bíróságnak el kellett utasítania.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletének felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését hatályában fenntartotta, egyéb rendelkezéseit pedig nem érintette.
A felperes a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni.
A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli.
(Legf. Bír. Mfv.I.10.567/1999. sz.)