adozona.hu
BH 2001.6.300
BH 2001.6.300
Az oktatói és az előadói képesség, valamint a tudományos teljesítmény egyetemi megítélése (habilitáció) kérdésében keletkezett sérelemre alapított nem vagyoni kártérítésre irányuló igény elbírálása nem a munkaügyi bíróság, hanem az általános hatáskörű bíróság hatáskörébe tartozik [1993. évi LXXX tv (Ftv.) 25. § (l) és (2) bek., 26. § (2), (3), (5) bek., Pp. 22. § (2) bek., 275/B. §, 251. § (1) bek., 157. § a) pont, 130. § (1) bek. b) pont, 349. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek a módosított keresetükben azért kérték az alperesnek nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezését, mert az oktatói felkészültségüket elbíráló minősítés (habilitáció) eljárása munkahelyi hátrányt, személyiségi jogi sérelmet okozott. A felperesek az alperessel közalkalmazotti jogviszonyban állnak.
A munkaügyi bíróság az ítéletével az alperest a felperesek részére 50 000-50 000 forint kártérítés megfizetésére kötelezte. A döntését a felperesek közalkalmazotti jogviszonyára is i...
BH 2001.6.300 Az oktatói és az előadói képesség, valamint a tudományos teljesítmény egyetemi megítélése (habilitáció) kérdésében keletkezett sérelemre alapított nem vagyoni kártérítésre irányuló igény elbírálása nem a munkaügyi bíróság, hanem az általános hatáskörű bíróság hatáskörébe tartozik [1993. évi LXXX tv (Ftv.) 25. § (l) és (2) bek., 26. § (2), (3), (5) bek., Pp. 22. § (2) bek., 275/B. §, 251. § (1) bek., 157. § a) pont, 130. § (1) bek. b) pont, 349. § (1) bek.].
A felperesek a módosított keresetükben azért kérték az alperesnek nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezését, mert az oktatói felkészültségüket elbíráló minősítés (habilitáció) eljárása munkahelyi hátrányt, személyiségi jogi sérelmet okozott. A felperesek az alperessel közalkalmazotti jogviszonyban állnak.A munkaügyi bíróság az ítéletével az alperest a felperesek részére 50 000-50 000 forint kártérítés megfizetésére kötelezte. A döntését a felperesek közalkalmazotti jogviszonyára is irányadó Mt. 5. §-ának (3) bekezdésével, 174. §-ával, a Felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban Ftv.) 26. §-ának (4) bekezdésével és az alperes 1995. évi habilitációs szabályzata 5. §-ának b) pontjával indokolta.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta azzal, hogy a marasztalás jogcímét nem vagyoni kártérítésre módosította. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az alperes felsőoktatási intézményt felelősség terheli a keretében működő bizottságok szabályzata törvényességéért [Ftv. 51. §-ának (1) és (3) bekezdése]. Kifejtette továbbá, hogy az alperes habilitációs szabályzata az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdésébe, és az Alkotmánybíróság hátrányos megkülönböztetésről szóló határozataiba ütközik. Az alperes felelősségét az is megalapozza, hogy a felperesek a fellebbezésük során "jogorvoslatot nem kaptak".
Az alperes a másodfokú bíróság ítélete ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és a per megszüntetését, másodlagosan az elsőfokú ítéletre is kiterjedő "megváltoztatását" és a felperesek keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint az egyetemi autonómia körében meghozott döntés ellen bírói út igénybevételének nincs helye. A habilitációs szabályzat nem munkahelyi szabályzat, a habilitáció nem munkáltatói aktus, nincs jelentősége tehát a felperesek közalkalmazotti jogviszonyának, a habilitáció során az alperes nem munkáltatóként járt el, továbbá a felpereseknek munkáltatóként nem okozott kárt. Azzal is érvelt, hogy az elsőfokú bíróság az Ftv.-t, a másodfokú bíróság az Alkotmányt és az Alkotmánybíróság határozatait tévesen értelmezte. Az Ftv. 58. §-ának (3) bekezdése alapján eljárva a művelődési és közoktatási miniszter a habilitációs szabályzatot nem semmisítette meg; az ügyben hatáskörrel bíró államtitkár pedig a felperesek fellebbezését nem találta alaposnak. Végül a nem vagyoni kártérítés jogalapja tekintetében érdemben is törvénysértőnek találta a másodfokú bíróság ítéletét.
A felperesek felülvizsgálati ellenkérelme - érveik részletes kifejtésével - a másodfokú bíróság ítéletének hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.
Az Ftv. 25. §-ának (1) bekezdés szerint: "A habilitáció az oktatói és az előadói képesség, valamint a tudományos teljesítmény egyetemi megítélése". A jogszabály (2) bekezdése értelmében a habilitációs eljárás megindítását bárki kérheti, aki a feltételeknek megfelel és doktori fokozattal rendelkezik. Az Ftv. 26. §-ának (2) bekezdése szerint a habilitáció tárgyában a habilitációs bizottság dönt, a bizottságban külső személyek is részt vesznek [(3) bekezdés]. Az említett jogszabály az (5) bekezdésében az egyetem hatáskörébe utalta a habilitációs szabályzat megalkotását.
A felperesek a keresetükben a habilitációs szabályzatnak a szavazás rendjéről szóló részét sérelmezték, és az ezáltal okozott nem vagyoni kár megtérítésére kérték kötelezni az alperest. Állításuk szerint a szavazatok számlálásánál és értékelésénél alkalmazott helytelen gyakorlat a szakmai jó hírnevüket súlyosan sértette.
Az előzőekből az állapítható meg, hogy a felperesek és az alperes között fennálló közalkalmazotti jogviszonynak a jogvita elbírálásánál nincs jelentősége, mivel a felperesek a habilitációs eljárás megindítását kérték, és nem a közalkalmazotti jogviszonyukból eredő igényt érvényesítettek. Az alperes a habilitációs eljárás során nem mint a közalkalmazott felperesek munkáltatója, hanem mint az Ftv. szerint a pályázatot elbíráló szerv szerepelt akként, hogy az általa létrehozott habilitációs bizottságban a törvény rendelkezése folytán külső személyek is szerepeltek. Mindezek folytán a felperesek követelésének elbírálása nem tartozik a munkaügyi bíróság hatáskörébe [Pp. 22. §-ának (2) bekezdése, 349. §-ának (1) bekezdése].
Az a körülmény, hogy a habilitációs szabályzat megalkotása az egyetemi autonómia körébe esik, az adott esetben a bírói út igénybevételét nem zárja ki, mivel a felperesek személyiségi jogi jogsértésre alapított nem vagyoni kártérítési igényt érvényesítettek (Ptk. 75-85. §, BH 1998. 222.).
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét - a munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és a pert megszüntette [Pp. 275/B. §, 251. § (1) bekezdés, 157. § a) pont, 130. § (1) bekezdés b) pont], és elrendelte a felperesek keresetlevelének áttételét az általános hatáskörű bírósághoz [Pp. 22. § (1) bekezdés, 29. § (1) bekezdés]. (Legf. Bír. Mfv.I.10.635/1999. sz.)