adozona.hu
BH 2001.6.298
BH 2001.6.298
A Munka Törvénykönyvében szabályozott összeférhetetlenség kérdését - eltérő megállapodás hiányában - a gazdasági társaság cégjegyzékben feltüntetett tevékenységi körének a munkáltató tevékenységi körével való összehasonlítása alapján kell vizsgálni [Mt. 191. § (2) bek. b) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1976. óta állt az alperes, illetőleg a jogelődei alkalmazásában, legutóbb bányászati üzemigazgató munkakört látott el. Az Mt. 188. §-ának (3) bekezdése szerint meghatározott körben vezető állású munkavállalónak minősült.
Az alperes 1997. március 24. napjával kezdődő öt hónap felmondási idővel megszüntette a felperes munkaviszonyát, mert különböző gazdasági társaságokban való részvételével megsértette az összeférhetetlenségi szabályokat, a bejelentési kötelezettségének nem tett ele...
BH 2001.6.298 A Munka Törvénykönyvében szabályozott összeférhetetlenség kérdését - eltérő megállapodás hiányában - a gazdasági társaság cégjegyzékben feltüntetett tevékenységi körének a munkáltató tevékenységi körével való összehasonlítása alapján kell vizsgálni [Mt. 191. § (2) bek. b) pont].
A felperes 1976. óta állt az alperes, illetőleg a jogelődei alkalmazásában, legutóbb bányászati üzemigazgató munkakört látott el. Az Mt. 188. §-ának (3) bekezdése szerint meghatározott körben vezető állású munkavállalónak minősült.Az alperes 1997. március 24. napjával kezdődő öt hónap felmondási idővel megszüntette a felperes munkaviszonyát, mert különböző gazdasági társaságokban való részvételével megsértette az összeférhetetlenségi szabályokat, a bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, ebből a szempontból nem ellenőrizte a munkatársait. Mindezek miatt, valamint az ügyének kivizsgálása során tanúsított magatartásával elvesztette a munkakörének ellátásához szükséges bizalmat.
A felperes a keresetében a munkaviszony megszüntetésének jogellenességére hivatkozással a kollektív szerződésben megjelölt többlet felmondási időre járó munkabér és többlet-végkielégítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest, valamint a további foglalkoztatás mellőzésével a magasabb összegű végkielégítés kétszeresét követelte.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét. Megállapította, hogy a felmondás indokai közül az 1., 2., 3. és 6. pontokban foglaltak valós és okszerű indokát képezték a felperes munkaviszonya megszüntetésének.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A megyei bíróság az ítéletével helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Az ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az Mt. 191. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint a vezető állással összeférhetetlen az olyan gazdasági társaságban való részvétel, amelynek a tevékenységi köre részben vagy egészben megegyezik a munkáltatóéval. Ebből a szempontból nincs jelentősége, hogy a gazdasági társaság a munkáltatóéval megegyező tevékenységet ténylegesen folytatja-e, vagy az csak a cégjegyzékben szerepel. A felperes nem a vezető állású munkavállalóktól elvárható módon járt el az összeférhetetlenségi nyilatkozat kitöltésekor, valamint ezzel kapcsolatos személyes meghallgatásakor, ezért az e körben tanúsított magatartása és a felmondásban megjelölt társaságokban való részvétele alátámasztják az alperes bizalomvesztését.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az alperesnek a kereset szerint történő marasztalása iránt a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Tagadta, hogy megszegte a vonatkozó vezérigazgatói utasításban és az Mt. 191. §-ában foglaltakat, mert mindkét rendelkezés az azonos vagy hasonló tevékenységet folytató gazdasági társaságban való tagságot tilalmazza. A tevékenységi körök azonossága szempontjából csak a ténylegesen gyakoroltak jöhetnek szóba, mert ezek veszélyeztethetik a munkáltató érdekét. Azok a társaságok, amelyekben részt vett, tevékenységet egyáltalán nem folytattak, vagy az nem egyezett meg az alperesével, ezért bejelentési kötelezettsége nem volt, összeférhetetlen helyzetbe nem került. Az U. Rt.-ben fennálló tagsági viszonya a bejelentési kötelezettség keletkezésekor már nem állt fenn. A részvénytársaság és az alperes között a gazdasági kapcsolat 1991 áprilisában keretszerződés megkötésével keletkezett, ebben a beosztásánál fogva nem vett részt. Később a munkaköréből eredően három esetben szerződött a társasággal, de a keretszerződés alapján és ahhoz igazodóan. A részvénytársaság tulajdonosi összetétele és az alperessel fennálló gazdasági kapcsolata kezdettől fogva ismert volt.
Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Mt. 191. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint a vezető - eltérő megállapodás hiányában - nem lehet tagja a munkáltatóéhoz hasonló tevékenységet folytató vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, állami vállalat felügyelőbizottságának. E rendelkezésre is alapítottan az alperes a vezérigazgatói utasítással szabályozta, hogy a munkavállalói, ezen belül a közgyűlés határozatával vezetőnek minősítettek tekintetében milyen tevékenység, gazdasági társaságban való részvétel összeférhetetlen a munkaviszonnyal vagy a munkakörrel. Az alperes az összeférhetetlenség megelőzése vagy megszüntetése érdekében kötelező eljárási szabályokat is meghatározott, így bejelentési, nyilatkozattételi kötelezettséget írt elő, meghatározta a szabályoktól való eltérés kereteit.
A felperes olyan gazdasági társaságokban vett részt, amelyek bejelentett tevékenységi köre részben megegyezik az alperesével, de a társaságok ezeket a tevékenységeket nem végezték. Erre tekintettel a felperes szerint összeférhetetlenség nem alakulhatott ki, illetőleg bejelentési kötelezettség nem terhelte. A felperes védekezésével szemben az alperes és a perben eljárt bíróságok álláspontja a helytálló.
A gazdasági társaság az alapító okiratában vagy a társasági szerződésben határozza meg, hogy milyen tevékenységeket kíván folytatni. A közhitelesség érdekében ezeket fel kell tüntetni a cégjegyzékben, illetőleg a tevékenységi kör változását - ideértve egyes tevékenységek gyakorlásának abbahagyását - be kell jelenteni. Mindaddig, amíg a cég a változást nem jelenti be, a kívülállók számára a cégjegyzék tanúsítja, hogy a társaság milyen körben vesz részt a gazdasági életben, milyen tevékenységet folytat. Ebből a szempontból közömbös, hogy megrendelés hiányában vagy más okból adott időpontban éppen ilyen működést nem fejt ki a társaság. A cégbejegyzés alapján, a körülmények megváltozása folytán bármikor az addig nem gyakorolt tevékenységbe kezdhet a társaság. Erre tekintettel az Mt.-ben szabályozott összeférhetetlenség kérdését, ha csak nincs eltérő megállapodás, a gazdasági társaság cégjegyzékben feltüntetett tevékenységi körét a munkáltató tevékenységével egybevetve kell vizsgálni. Ha ugyanis a lehetséges intézkedés megtétele érdekében a munkáltatónak esetenként kellene vizsgálnia, hogy az adott gazdasági társaság, amelyben a munkavállalója részt vesz, végez-e ilyen tevékenységet, kötött-e ilyen ügyleteket, az összeférhetetlenségi szabályok valójában nem érvényesülhetnének.
Amennyiben a felperesnek a gazdasági társaságokban való részvétele nem lett volna összeférhetetlen, az U. Rt.-vel történő szerződéskötések jogszabályba ütközése folytán sem lehetne a rendes felmondást hatályon kívül helyezni. A felperes az adott keretszerződés mellett, azt figyelembe véve szerződött a részvénytársasággal akkor, amikor abban még gazdasági érdekeltsége volt. Az összeférhetetlen helyzet kialakulását megelőzhette volna, ha a gazdasági érdekeltségét felfedve más személy kijelölését kérte volna a szerződések megkötésére.
A felülvizsgálati kérelemben a felperes nem támadta a jogerős ítéletet abban a részében, amely a munkaviszony megszüntetése okszerű indokának tekintette az alperes bizalomvesztését (felmondás indokolásának 6. pontja). Az alperes a bizalom elvesztését a gazdasági társaságokban való részvétel mellett a felperesnek a meghallgatáson tanúsított magatartásával indokolta. A felperes akkori védekezése, így a bizonyított tények tagadása, a felelősség áthárítása még abban az esetben is okszerű indoka volt a munkaviszony megszüntetésének, ha az eljárt bíróságok a többi felmondási ok alaptalanságát állapították volna meg.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, és a pervesztes felperest az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére kötelezte.
(Legf. Bír. Mfv.II.10.751/1998. sz.)